Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-11-01 / 11. szám
ш Múzeumi Hírlevél m A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum képviseletében dr. Cseri Miklós főigazgató, a Szabadtéri Múzeumok Európai Szövetségének alelnöke és Bárd Edit programmenedzser vett részt a tanácskozáson. Az első délutánt a kumroveci „Staro Selo” múzeumban töltöttük, ahol az állandó kiállítások megtekintése mellett láthattuk, hogyan zajlanak a kézműves bemutatók, és ízelítőt kaphattunk a horvát népzenei hagyományokból is. Másnap a belga, horvát, szlovén, bolgár, német, orosz, holland és magyar előadók beszámoltak arról, milyen szerepe van az egyes múzeumokban a kézműves bemutatóknak, hogyan, milyen feltételekkel működnek a múzeumi műhelyek. A tanácskozás alcímének - fikció kontra autenticitás - kapcsán többször előkerült az a kérdés, mennyiben lehet autentikus egy múzeumi környezetben zajló bemutató, mit nevezhetünk ebben az esetben autentikusnak, hitelesnek, és mennyiben cél az abszolút hitelesség elérése. Az autentikusságra való törekvés változatai mellett a bemutatók lehetséges funkcióinak meghatározása volt az előadások visszatérő eleme. Legtöbbször a hagyományos életmód felidézésével a múzeum élővé tétele, az ősi technikák megőrzése és átadása, illetve ezek kapcsán a közösségi és társadalmi felelősségérzet erősítése hangzott el. Különleges példákat ismerhettünk meg a belga öko-múzeum bemutatásán vagy az arhangelszki ácsmesterek versengése kapcsán. Érdekes volt hallani, hogy számos külföldi múzeum küzd a bemutatók terén a szentendreihez hasonló problémákkal: az igazán jó mesterek hiányával, a műtárgyvédelem és az épületek sajátos adottságainak kérdésével és a bemutatók finanszírozásának gondjaival. A tartalmas és hasznos kétnapos eszmecserét egész napos kirándulás zárta, melynek során a résztvevők megtekintették a környék további nevezetességeit is. A baráti hangulatú tanácskozás témáját és az előadások, hozzászólások tartalmát tekintve hangsúlyváltást jelzett a szabadtéri muzeológiában: az épített örökség bemutatása mellett nagyobb szerephez jut a hagyományos életmód felidézése, ami új lehetőségeket adhat a változóban lévő közönségigények kielégítésére. Bárd Edit A közép- és délkelet-európai néprajzi múzeumok második találkozója Bécs, Ausztria, 2002. szeptember A Néprajzi Múzeum a Millennium évében nemzetközi konferenciát szervezett a közép- és kelet-európai néprajzi múzeumok számára Ethnographie Museums in East- and Central Europe - Challenges and chances at the beginning of the 21s1 century címmel Budapesten, 2001. június 14-16. között. Afő cél az új évezred szakmai kihívásainak számbavétele, valamint a kelet-európai politikai fordulat után megszakadt szakmai kapcsolatok feltámasztása volt. A konferencia teljes anyaga közben a Néprajzi Értesítő 2001. angol nyelvű számában látott napvilágot. A kezdeményezés nem maradt folytatás nélkül. 2002 szeptemberében az Österreichisches Museum für Volkskunde és az Ethnographisches Museum Kittsee szervezésében Bécs fogadta e térség néprajzos muzeológusait, hogy a jelenkor tárgygyűjtéseiről gondolkodjanak közösen az Ethnographische Museen in Zentralund Südosteuropa. Internationale Konferenz II. című tanácskozáson szeptember 18. és 21. között. Az első nap előadásai két témakör köré csoportosultak. Mi történt ezen a területen az egyes múzeumokban (vagy akár valamilyen együttműködés keretében), illetve milyen konkrét tervekkel, elképzelésekkel tudnak e múzeumok előállni. A végig rendkívül oldott hangulatú konferencia felszólalói ugyan nem minden esetben arattak osztatlan szakmai tetszést, a mezőnyből viszont messze kiemelkedtek a szlovén, a horvát és az osztrák muzeológusok. Magyarországot a Néprajzi Múzeum három előadój a képviselte. LacknerMónika a múzeum textil- és viseletgyűjteményének utolsó húsz évét elemezte a gyűjtési stratégiák tanulságai szempontjából, Fejős Zoltán ajelenkortáigygyűjtés típusait és lehetőségeit vezette le egy modell segítségével, végül Wilhelm Gábor a jelenben zajló tárgyvizsgálatok és gyűjtések egy lehetséges - mikro-etnográfiai - válfaját illesztette egy tágabb tárgyelméleti keretbe. A szervezők ugyanakkor nem elégedtek meg a múzeumi összegzésekkel. A második nap az open space módszerét alkalmazva konkrét együttműködési projektek kidolgozását követelték meg a résztvevőktől. Összesen 14 ilyen téma született az egész napos munka eredményeként. Ezek közül kiemelendő egy közös kelet- és közép-európai kiállítás, mely a hagyományos gyűjtemények mellett a jelenkori párhuzamokat is a látogatók elé kívánja tárni, valamint egy nagyszabású fotókiállítás, mely a térség országainak legkorábbi néprajzi fényképeit próbálja meg feltárni, bemutatni és kutatások révén értelmezni. A konferencián elhangzott, hogy a megindult, éves találkozó-sorozatot érdemes folytatni. A harmadik konferencia tehát Martinba várja majd a néprajzos muzeológusokat, és a tervbe vett közös munkák megvitatásán kívül a néprajzi kiállításokkal kíván foglalkozni. Wilhelm Gábor 338
