Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-10-01 / 10. szám
m. ^Túzeumi Hírlevél m igazgatási szervek ügyeinek összehangolt intézése a jogszabályok által megadott hatáskörben. Az első három előadásban a szerzők vázlatosan ismertetik a magyarországi tanügyigazgatás történeti vázlatát, az egyensúlyelvű tanügyigazgatás válságát hazánkban és a második világháború utáni helyzet alakulását. A további tanulmányok foglalkoznak a Heves megyei gimnáziumok helyzetével a Ratio Educationisok korában, a baranyai szerb kisiskolák történetével (1770-1848) közötti időszakban. Olvashatunk az 1868-as népoktatási törvény megvalósításáról és annak hatásáról Székesfehérvár Szabad Királyi Városban, 1868-1873 között és Dolányban az 1870-es években. Végül az erdélyi parajdi oktatásról (Trianontól napjainkig) szóló írásban a szerző érzékeltetni szerette volna, hogy milyen körülmények között őrizheti meg önmagát egy népcsoport, „aki akaratán kívül mostohaanyához került". Ezer év a Duna-Tisza közén A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete által 2001. április 25-26-án, Kecskeméten rendezett MILLENNIUMI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA előadásai és korreferátumai. Szerk.: Bárth János. Kiad.: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét, 2001. 159 p. (A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. Sorozatszerk.: Bárth János) A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete 2001 áprilisában „Ezer év a Duna-Tisza közén” címmel millenniumi tudományos konferenciát rendezett Kecskeméten. A konferencia a Duna-Tisza köze ezer éves történetét villantotta fel, különös tekintettel a településhálózat és a népesség történetére. A felkért előadók egy-egy korszakra tekintve a legfontosabb települési és népesedési folyamatokat mutatták be. Szükség esetén érintették a folyamatok gazdaságtörténeti összefüggéseit is. A korreferátumok megfogalmazói egy-egy részlet elemzésével járultak hozzá a történelmi folyamatok képének árnyaltabb megformálásához. A konferencia rendezőinek értelmezése szerint a Duna-Tisza köze Cegléd tájától Újvidékig tart. Kb. 300 kilométer hosszú és kb. 100 kilométer széles. Központi része a mai Bács-Kiskun megye. Jórészt tehát Bács-Kiskun megyei tájakról szólnak az előadások és a korreferátumok, de az előadók kitekintettek a mai Pest megye déli részére, Csongrád megye Tiszán inneni területére, valamint a Bácska jugoszláviai szakaszára is. Fehér Zoltán: Sumo, sumo, visola si - Erdő, erdő de magos vagy. Dusnoki népdalok. Kiad.: Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa, 2000. 240 p. ill. (Kalocsai Múzeumi Értekezések 5. Szerk.: Romsics Imre) Dusnok a kalocsai Sárköz egyik Vajas menti települése, fele úton fekszik Baja és Kalocsa városok között. III. Béla 1193-1196 között kelt adománylevele említi először Dusnok nevét. A XVII. század végén dalmáciai és boszniai katolikus „rácokkal" népesült be a település. Az évszázadok során tűzvészek, háborúk, árvizek, jégverések és aszályok pusztították a települést. A sok küzdelem a túlélésért és fennmaradásért igazi közösséggé formálta az itt élő embereket, akik sokat tettek településükért. A dusnoki emberek életrevalóságát, összetartozását tanúsítja sajátos kultúrájuk, gazdag hagyományaik, ezen belül is a kétnyelvű (rác-horvát-magyar) népdalaik. Ez a kötet népdalokban mutatja be a dusnoki rácok értékesnek és fontosnak tartott emlékeit, az itt élő emberek életének legfontosabb állomásait a bölcsőtől a sírig. Bemutatja azt a megörökített kincset, amely a feledésbe merült volna, ha nincs a szerző, aki kitartó munkával gyűjtötte össze és rendszerezte ezeket a kincset érő dalokat. Technikatörténeti Szemle XXIV. 1999-2000. Főszerk.: Szabadváry Ferenc. Kiad.: Országos Műszaki Múzeum, Bp., 2001. 149 p. XXIII.t. A Technikatörténeti Szemle a magyar műszaki muzeológia és a hazai tudomány- és technikatörténeti kutatások egyetlen folyamatosan megjelenő és folyamatosan megújuló fóruma. Vámos Éva Katalin írásában áttekinti a kiadvány sorsát a kezdetektől (1963) napjainkig. A technikatörténeti Szemle a kezdetektől nyitott volt a világra. Már a legelső szám tartalomjegyzéke is olvasható volt a magyar mellett angolul és oroszul és minden tanulmánynak, a kezdetektől van idegen nyelvű összefoglalója. Gyakran közöl a lap külföldi szerzők munkáit, hazánk műszaki muzeológiáját ill. tudomány- és technikatörténetét érintő témákat. Szabadváry Ferenc az Országos Műszaki Múzeum létrejöttének előzményeit, majd a jelen helyzetet, vala318
