Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-01-01 / 1. szám

m JTúzeumi Hírlevél m amikor a régió történetét vizsgálja a II.világháborút kö­vető 45 éven át. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum mű­vészettörténészeinek több mint egy évtizedes munkája alapján a könyv összefoglalja a kutatások eredményeit a fehér foltok felmérésétől kezdve a szintetizáló feldol­gozásig. A könyv megjelenése nem tekinthető a kuta­tómunka lezárásának, sokkal inkább egy-egy kulcsfon­tosságú témakör megközelítési kísérletének, egyféle fel­vetésnek, a mely a kötetben olvashatótól eltérő értel­mezésekre is serkenthet. Az itt közölt tanulmányokkal nem zárult le e területtel való tudományos foglalkozás, sokkal inkább témáinak további kutatásában kíván célkitűző szerepet játszani. Fejezetek a magyar középkori élet tárházából Szerk.: dr. Költő László, M. Aradi Csilla. Kiad.: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 2001. sztln., ill. A honfoglalás 1100.évfordulójára készült régészeti ki­állítást láthattak az érdeklődők a kaposvári Rippl-Ró­­nai Múzeumban. A tárlaton a Karoling peremkultúra, a 9. szá­zadi avar leletanyag, és későbbi összefüggéseinek be­mutatásával indul. Arra a gondolatra építve, hogy az Ár­pád fejedelem által 995-96-ban végrehajtott honfogla­lás előtt a Kárpát-medencében élt késő avar népesség megélte ezt az időt, s maradékaik beolvadva a honfog­laló magyarságba, alapját képezhették az Árpád-kori la­kosságnak, s így természetesen a mai magyar népnek. A kiállítás rendezői nem foglaltak állást e népek nyelvi hovatartozását illetően, „csupán” azt mutatják be, hogy a Somogy megyében található mintegy 90, többségé­ben a késői, úgynevezett griffes-indás kultúrához tar­tozó, avar kori lelőhely mellett alig 20, a klasszikus hon­foglalás kori lelőhelyek száma, s ez már csupán a szá­mok összehasonlítása alapján is magába hordozza a fent említett lehetőséget. A katalógus végig követi az egyes termekben kiál­lított anyagot, először a Vörsön feltárt temető leletanya­gát, majd Somogy megye egyéb lelőhelyein előkerült fon­tosabb honfoglalás kori leletek bemutatására törekedtek. Somogy Megyei Múzeumok Közleményei XIV. Szerk.: Király István Szabolcs. Kiad.: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 2000. 548 p. ill. A kötet tanulmányai Somogy megyében végzett régé­szeti, botanikai, zoológiái, néprajzi, művelődéstörténeti kutatásokat foglalják magukban. A régészeti írások között olvashatunk a ságvári késői felsőpaleolit lelőhely- és környékéről előkerült le­letanyagokról, késő római temetőről, Zamárdiban, avar kori és 10-11. századi vaskohászat régészeti emlékeiről Somogy megyében. Számos régészeti feltárásról szóló je­lentést közölnek a szerzők, amelyek a 61-es út Kapos­várt elkerülő szakaszának különböző helyein végeztek. Dávid János a zselici erdők két jeles képviselőjé­nek, a Dennai- és a Vitorági-erdőnek a történetét mu­tatja be az 1879-es erdőtörvénytől az államosításig. A zoológiái kutatásokon belül Haris Attila 16 új levéldarázs leírását adja közre, az Orientális faunaterü­letről, Józan Zsolt Külső-Somogy méhszerű faunájáról írt, Tóth Sándor a Duna-Dráva Nemzeti Park bögöly fa­unáját, Lanszki József és Körmendi Sándor pedig a raga­dozó emlős közösség táplálék-összetételét kutatta a So­mogy megyei, Boronka-melléki tájvédelmi körzetben. Történelmi és néprajzi tanulmányok szólnak egy vörsi parasztcsalád „amerikás" leveleiről, a délnyugat­somogyi területen dohánytermesztésével hírnévre szert tett Szulók és Barcs községek német lakosságának be­telepítéséről, a magyar falvakban való helyzetéről, mint­egy két évszázadon keresztül betöltött szerepükről. Imrő Judit a református vallás szakrális tárgyait térképezte fel a Belsősomogyi Egyházmgyében. Szapu Magda disszer­tációjának a témája a „Mai ifjúsági csoportkultúrák egy dunántúli városban” címmel, jelzett tér- és időben, egy adott közösség vizsgálata, társadalmi gondolkodásának, közös tudásának a feltárása volt. A művészettörténeti dolgozatok beszámolnak arról, hogy dr. Martyn Róbert a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumnak adományozta a művész rajzfüzetét, és itt esik szó Rippl-Rónai és Oskar Kokoschka osztrák festő­művész kapcsolatáról. Irodalomtörténeti tanulmányokkal zárul a kö­tet, melyek foglalkoznak a kaposvári székhelyű Berzse­nyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság 1919-1939 közötti tevékenységével és a Rippl-Rónai Múzeum cé­hes okleveleivel. Tisztelt Szerkesztőség! ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ INTERNETEN Múzeumi adatbázis az On-line turisztikai információs rendszerben Köztudott, hogy a turizmus az egyik leginkább infor­mációigényes ágazat: a turista „látatlanban”, a kapott információ alapján vásárol, legyen az szóbeli tájékozta­tás, prospektus, videofilm vagy az Internet. A világháló növekvő népszerűségét ismerte fel a turizmus-ipar és nemzetközi szinten egymás után al­kotja meg a nemzeti honlapokat, amelyek egy adott or­szágot a legszélesebb körűen kívánnak bemutatni, a leg­szélesebb közönség előtt. A Gazdasági Minisztérium a Széchenyi-terv tu­rizmusfejlesztési programja keretében önálló alprogra-28

Next

/
Thumbnails
Contents