Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-10-01 / 10. szám
JTúzeumi Hírlevél m érdeklődésüket a megye értékei iránt és ötleteket adjunk a kirándulások tervezéséhez. A múzeumok kiadványaikkal, mini kiállításokkal, kézműves bemutatókkal, foglalkozásokkal, városaik specialitásaival csalogatták a közönséget. A szarvasiak a fafaragást láttatták és ínycsiklandó brindzát (erős túró) osztottak, a szeghalmiak nádból nádsípot, kukoricaszárból és ízikből régi gyermekjátékokat készítettek, a mezőberényiek a bőrművességet, a békésiek a kosárfonást, az orosháziak a szappanfőzés hagyományát mutatták be. A csabai múzeum ásatási és restaurálási játékkal és sárkánykészítéssel ámította el a nebulókat. Az emlékház ódon falai közt a városi mesemondó verseny apró győztesei szórakoztatták az ovisokat, míg a portikusz alatt a Bartók szakközépiskolások zenéltek, táncoltak, a Csabai Színkör énekelt és a Napsugár Bábegyüttes cicusról és kutyusról játszott történeteket, a folyosó falain pedig Baji Miklós Zoltán csabai képzőművész mutatta be legújabb alkotásait. Láthattunk csipkeverést, és a kézműves iskola korongozást, szőnyegszövést és csuhéjátékok készítését tanította a nap folyamán. Az udvaron Baß Miklós Zoltán irányításával a gyerekek organikus plasztikát készítettek kizárólag természetes anyagokból, ágakból, gyökerekből, faháncsból. Jövőre is megrendezzük ajuniálist, mivel ígéretet kaptunk mind a megyei közgyűléstől, mind pedig Békéscsaba városától az anyagi támogatásra is. Mindenkit bíztatunk hasonló együttlétekre, különösen, ha 2003-ban Budapesten nem lesz Múzeumi Majális a Nemzeti Múzeum kertjének felújítása miatt. Ha lenne más fővárosi múzeum, amely felvállalná a nem csekély szervező munkát igénylő feladatot, akkor is érdemes fontolóra venni vidéken és a fővárosban is a helyi múzeumi juniálisok rendezését. Vidéken színesíteni lehetne a rendezvényt azzal - amit mi is tervezünk -, hogy a juniálisunkra vendégül látunk, meghívunk egy fővárosi múzeumot. Csentünk még egy ötletet a fővárostól. A Munkácsy Emlékház is nyitva tartott június 23-án éjfélig. Szentivánéji Kaszinó címmel délután a gyerekeket szórakoztattuk játékokkal, később rendhagyó koncertet adott a Bartók Béla Vegyeskar, úri passziókat űztünk: bridzs, tarokk és szimultán sakkozás folyt. Ki mit hozott, finom falatokat sütött, főzött az udvaron, ezeket leöblítve este 13 féle tokaji bort kóstoltunk, majd Szent Iván éjjelén máglyát gyújtva, tréfás párosító szertartással, tűzugrással koronáztuk a vigasságot. Mészáros Zsuzsa Erdó'si Géza Munkácsy Mihály Munkácsy Mihály Emlékház Múzeum Múzeumi séták A Diósgyőri Papírgyár Papíripari Múzeuma, Papíripari Szakgyűjtemény Új múzeummal gazdagodott Miskolc. Az eddig kizárólag szakmai körökben látogatható szakgyűjtemény a Diósgyőri Papírgyár területén, de új épületben, újjárendezve nyitotta meg kapuját a nagyközönség előtt. A 220 éves Diósgyőri Papírgyár és a papírgyártás történetét bemutató tárlat újabb látnivaló a miskolciak, a várost, Diósgyőrt, Lillafüredet és a Bükköt felkereső vendégek számára. 1782-t írunk, amikor európai mintára, egyéni ötlet felhasználásával Martinyi Sámuel irányításával megépül a Szinva-patak völgyében a papírmalom. Már 1802-ből ismerünk dátumozott vízjeles papírokat, amelyeket Diósgyőrben készítettek. Az épület földszintjén berendezett papírmerítő műhely segít abban, hogy egy kicsit visszaemlékezzünk a manufakturális keretek között működő vállalkozás mindennapjaira. A különleges, egyedi vízjellel ellátott, kézzel merített papírokat készítő mestereket ebben az időben nevezték el papírmíveseknek. A következő nevezetes időpont 1890, amikor a svájci hengerszitás gép megvásárlásával igazi papírgyárrá növi ki magát a gyár. A korszerűsítések eredményeként már ekkor világhírűvé vált a Diósgyőri Papírgyár, amit a párizsi világkiállításon elnyert oklevél is tanúsít. A kézi, majd gépi papírgyártás folyamatát bemutató táblák, kiállított tárgyi dokumentumok, ősi papírgyártási eszközök mind azt a célt szolgálják, hogy az ide látogató részesévé váljon ennek az érdekes, nagy hagyományokkal rendelkező papírgyártási kultúrának. Az emeleten kiállított műtárgyak mellett bemutatjuk azokat a vízjeles papírokat is, amelyeket az elmúlt évtizedekben gyártottunk, s amelyekkel ma már külföldön is ismertekké váltunk. A tárlat részét képezi az 1920-tól gyártott bankjegy alappapír. Az újabb és újabb bankjegysorozatok egyre nagyobb biztonságvédelemmel vannak ellátva, amelyek az európai követelményeknek is teljes mértékben megfelelnek. A már említett és megtekintett kézzel merített papírok ma újra reneszánszukat élik! Úgy gondoljuk - kőrútunk végén - az egykori papírmívesek megérdemlik, hogy még egyszer emlékezzünk rájuk, a fáradságos, de egyben örömteli munkájukra és azokra a papírokra, amelyek készítéséhez nemcsak szakmai tudásukat, hanem lelki harmóniájukat is adták. A 300
