Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-10-01 / 10. szám
m Múzeumi Hírlevél m „Fakönyvek" a XVIII. század elejéről Minden egyes „kötetet"más fából készített a mester. értetődő, hogy számunkra a természet, az emberi környezet védelme is fontos kutatásaink, kiállításaink és közművelődésünk során. Az élővilág sokfélesége, a környezet központi témája lesz működésünk széles skálájából a 2002. november 7-én az Akadémián tartandó ünnepi tudományos ülésnek, és az addig rendezendő számos közművelődési eseménynek, pl. az októberi gyermekfoglalkozásoknak, a tudományos és ismeretterjesztő délutánnak, a szakértői és adományozási napnak, a novemberi tudósfórumnak. Van a környezetvédőknek egy világszerte népszerű szlogenje: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön". Mi a Természettudományi Múzeumban - a korszerű körülmények közé és egységes épületegyüttesbe költöztetés idején -, sokat gondolunk a jövőre is. Arra, hogy a 200 év alatt összegyűlt örökséget méltó módon hagyjuk unokáinkra és ükunokáinkra. Vásárhelyi Tamás / állandó kiállítások Bajor Gizi Színészmúzeum „Az olvasópróbától a premierig" Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új állandó kiállítása „... az emlékező ember gazdag, az emlék nélküli sivár és szegény.” Ezek a múltat a jelennel oly kifejezően összekapcsoló szavak MácsaiPál megnyitóbeszédében hangzottak el a Bajor Gizi Színészmúzeum felújított épületének, valamint az abban helyet kapó új színháztörténeti kiállításnak az átadásakor szeptember 21-én, a Magyar Dráma Napján. Az emlékezés egyben az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet félévszázados fennállásának méltó ünnepe is volt. 1952. február 12-én, Bajor Gizi halálának első évfordulóján nyílt meg a színésznő egykori budai villájában a róla elnevezett Színészmúzeum, melynek létrejöttét a pályatárs Gobbi Hilda kezdeményezte. Nem egészen kilenc hónappal később megalakult a nemzeti színjátszásunk kultúrtörténeti emlékeit befogadó, több mint egy évtizede országos gyűjtőkörű szakmúzeumként és intézetként működő, mára már másfélszázezer egyedileg nyilvántartott tárgyat őrző közgyűj teményünk. A gazdag emlékanyag ilyen nagyszámú bemutatására most először kapott lehetőséget a múzeum. A színházi előadás létrejöttének folyamatát ábrázoló kiállítás a színész és közönség kapcsolatán túl, négy nagy színésznőnk, Jászai Mari, Márkus Emília, Bajor Gizi és Gobbi Hilda művészi pályáját is megeleveníti. A rendező forgatókönyvírók, Gajdó Tamás és Tumai Tímea, valamint a látványtervező Pasevszky Zsolt mindent megtettek azért, hogy színháztörténetünk jelenkori szentélye számunkra, látogatók és kollégák számára élhető, élvezhető, tapasztalatokkal és tanulságokkal teli legyen. Napjaink múzeumi bemutatóival szemben támasztott látogatói igényeket a kiállításba épített kézikönyvtár olvasósarokkal, számítógépes terminállal, az alagsorban kávézóval tökéletesen kielégíti. Joggal állapíthatjuk meg, hogy a magyar 290
