Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-09-01 / 9. szám
^Túzeumi Hírlevél m tokban készített saját vadászati témájú felvételeit is megfigyelhetjük személyes tárgyaik mellett. A kiállítást Dr. Gedai István a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója nyitotta meg. A tárlat fő támogatója a NKA Fotóművészeti és Múzeumi Kollégiuma, Pest Megye és Tápiószele Önkormányzata volt, de sok-sok helyi és tápiómenti vállalkozás szponzorálta a bemutatót és a hozzá kapcsolódó ünnepi műsort. A kiállítás 2003. február 28-ig látható. G. M. Cs. A gödöllői kastély mint koronázási ajándék 1867. június 8-ával nemcsak az ország életében kezdődött új korszak az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásával, hanem a gödöllői kastélyban is. A magyar állam 1.840.000 forintért megvásárolta, majd a királyi pár igényeinek megfelelően átalakíttatta. Igazi családias hangulatú otthonná varázsolták, ahol a királyi család, főleg Erzsébet királyné szívesen tartózkodott. A koronázás 135. évfordulójára rendezett kiállításon a koronázási ünnepség mozzanatait mutattuk be, kiegészítve a gödöllői kastélyra vonatkozó érdekességekkel. A koronázási ceremónia pontosan meghatározott szertartásrend szerint zajlott Budán és Pesten. A helyszín szokatlan volt, hiszen a magyar királyokat (kivéve I. Ferenc) eddig Pozsonyban koronázták. Az osztrák-magyar kiegyezés után mindkét nemzet a megbékélés felé hajlott, ennek jegyében június 8-át látványos ünnepségekkel akarták még emlékezetesebbé tenni. Ezek az emlékezetes pillanatok a kiállítás vezérmotívumai. A négy Székely Bertalan festményvázlaton láthattuk a Koronázást a Nagyboldogasszony-templomban, az Aranysarkantyús vitézek felavatását a Helyőrségi templomban, az ünnepélyes Eskütételt a belvárosi templom előtt, valamint az ünnepélyes Kardvágást a koronázási dombon, a Lánchíd pesti hídfőjénél. Ugyancsak a koronázást jelenítette meg Mészöly Géza hat, kevésbé ismert ceruza vázlatán. Az egy hétig tartó ünnepségsorozat június 5-én kezdődött. Június 8-án a koronázási menet 7 órakor indult a Budai Palotából. A menetben részt vettek a miniszterek, a zászlósurak, az arisztokrácia, a főpapok és az országgyűlés tagjai. A király magyar tábornoki egyenruhában lóháton, a királyné szintén magyar ruhában, nyolclovas díszhintóban érkezett a Mátyás-templomhoz. A templomban előre rögzítve volt minden előkelőség helye a kiállításon is látható alaprajz szerint. A ceremónia elején Ferenc József az oltár elé járult, ahol Simor János esztergomi érsek felkente a szent olajy al, a püspökök felsegítették rá I. Szent István palástját, majd az érsek a nádort helyettesítő gróf Andrássy Gyula miniszterelnökkel közösen a király fejére tette a Szent Koronát. Ezután következett Erzsébet királyné megkoronázása: az oltár előtt a Szent Koronával megérintették a jobb vállát. A szertartás alatt hallható volt Liszt Ferenc Koronázási Miséje (melynek zongorakivonatát láthatták a vitrinben). Majd a királyné visszatért a Palotába, a király pedig gyalog átment a Helyőrségi templomba, ahol az aranysarkantyús vitézek avatására került sor. Az eskütételre hosszú lovasmenetben vonult át I. Ferenc József és kísérete a Lánchídon és a Dunaparton Pestre a belvárosi templomhoz. Végül az ünnepélyes kardvágásra a Lánchíd pesti hídfőjénél, külön erre a célra emelt dombon került sor, amelyet az ország számos vármegyéjéből, királyi városából, valamint a magyar történelmi emlékhelyekről (muhi, mohácsi csatatérről, világosi fegyverletétel helyéről stb.) származó földből építették. A Lánchíd előtti kardvágásról így tudósított a Vasárnapi Újság: „a királydombra felvágtató, ott a négy égtáj felé vágó király daliás alakja valami lovagkori varázst öntött a jelenetre”. A kiállítás egyik érdekes darabja egy háromszínű posztódarab volt. A hozzá tartozó levél szerint „I. Ferenc József ezen a pokrocon bvagolt a koronáztatása alkalmával, az eskütéri fogadalmi dombra ahonnan a négyvágást tette”. Ez a koronázási domb vagy az eskü helyszíne is lehet, a forrás nem jelöli meg pontosan. 268
