Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-07-01 / 7-8. szám
<m. Múzeumi Hírlevél m a fantasztikum növelte sziklavárak töltik ki a képteret. Kezdetben bibliai történetek ihletik, majd egyre különösebb romantikus levegő lengi be műveit. A harmincas években egyre nagyobb hangsúlyt kap Aba-Novák Vilmos temperamentuma és a kisugárzásában tehetségesen működő Chiovini Ferenc, aki egész pályáját összekapcsolta a Művészteleppel. Erős színellentétek, tüzes ко lórit uralja lakodalmainak forgatagát, ám a plein-air szemlélethez sem marad hűtlen. Istokovits Kálmán a római iskola és az alföldi festészet egyik legavatottabb összekötőjeként jelenik meg. Művészi kvalitása legteljesebben portré festőként nyilvánul meg. Aba-Novák Vilmos a hasonlíthatatlan nagyságok közé tartozik. Lendületes temperafestészetének remekeit öleli fel a mintegy tízéves szolnoki időszak. Csodálatos jellemábrázoló, helyzetérzékeltető képességgel vitte vásznára a cirkusz, a vásárok, lacikonyhák forgatagát, a tömegben is tipikus és egyéniségjegyet viselő „hősöket". Mozgalmas, modern magyar életképei ízesre fogott, lélektanilag kimunkált kesernyés életkomédiák, ugyanakkor saját szemléletének tükre. Felfedezettje, a festőként induló, majd szobrászként kiteljesedő Borbereki Kovács Zoltán. Itt szereplő, szociális indíttatású képei érdeklődésre tarthatnak számot. Aba-Novák domináns egyénisége erősítette fel az évtized folyamán Mattimi Eszter koloritját, dekoratív érzékét. A Pólya Ivánnal kikísérletezett, helyi fogantatású úgynevezett hímeskőnek szép példányaival ismerkedhet meg a látogató. Duray Tibor eredeti tehetséggel, a lélek látomásait igyekszik vizuálisan, ám nem a látványra összpontosítva megközelíteni, míg Gáborjáni Szabó Kálmán oldottabb színvilága társul alföldi zamattal. Korszakunk vége felé Basilides Barna, Bemáth Aurél, Bényi László, Biai Föglein István is felfedezik maguknak a vidéket. A kiállítás a világháború éveivel zár, s átadja a stafétabotot a napjainkig ívelő korszak bemutatásának. Benedek Katalin SZENTES A bolgárkertészkedés hagyományai Szentesen és környékén Koszta József Múzeum 2002. május 10. - 2003. január 31. Szentes környékén a 19. század utolsó harmadában megtelepedő bolgárok jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a város a hazai zöldségtermesztés egyik központjává vált. Az első kertészetek a szegvári határban, Magyartésen és az Alsóréten jöttek w 1 ■ ___ 1 íA N 3 w n\ M 1 JL Y té , “\ . -Pólya Tibor: Szolnok, 1925 körül 225
