Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-07-01 / 7-8. szám
©i Múzeumi Hírlevél m Fókusz Ajándék a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára részére A Történeti Fényképtár a Kossuth-emigráció és az olaszországi Magyar Légióhoz kötődő fényképek őrzőhelye is egyben. E gyűjtemény most igen fontos, nagyon jó állapotú, pontosan datálható fotográfiá-1849. július 20-án Leiter tábornok hadnagyi rangra emelte. 1850-ben besorozták a 2. dragonyos ezredbe, 1852-ben forradalmi irományok birtoklásáért hat hét elzárásra ítélték. 1858-ban szerelték le. val bővült. Endre Zsigmond, Réh János negyvennyolcas honvédtiszt, légiós huszárszázados leszármazottja a Történeti Fényképtárnak ajándékozta azt a csoportképet, amelyen felmenője, Teleki Sándor gróf és a légió több neves tagja, együtt látható. A felvétel Nápolyban, 1861-ben készült. Az albumin kép kb. 18 x 24 cm nagyságú, hátoldalán a neves nápolyi fényképész Alphonse Bemond kéziratos jelzetével. Bemond számos légiós tiszt és közlegény arcvonását örökítette meg műtermében számunkra. Ezek közül a Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívuma és a Történeti Fényképtár őrzik a legtöbb darabot. A felvételek döntő többsége kis alakú, ún. vizitkártya, s csak egy-egy személy, esetleg egy-két légiós látható rajtuk. A nagyméretű, több alakos fotográfiák ritkaságszámba mennek. A képen középen ül Teleki Sándor gróf, rövid ideig a légió parancsnoka, s jobb oldalon a legszélső személy Réh János. Réh János Bona Gábor kutatása szerint 1813-ban született Székesfehérvárott. Földbirtokos gazdálkodó volt, aki az 1848-49-es szabadságharc idején őrmesterként szolgált, majd Felesége Eischl Eleonóra volt, akitől hét gyermeke született. Sógora Eischl majd Lórodi Eduárd (a korona egyik elásója Szemere Bertalan miniszterelnök társaságában) törökországi száműzetésben, 1859-ben elhunyván, végrendelete végrehajtójának nevezte meg Réh Jánost, akit többször is zaklattak a hatóságok, s ezt az alkalmat használta fel, hogy külföldre távozzék. Az olaszországi magyar légióban 1860 decembere és 1862 áprilisa között szolgált. Az 1861. évi márciusi tisztikari kimutatás szerint a Figyelmessy Fülöp vezette huszár tisztikar öt századosának egyike volt. Súlyos betegsége késztette a hazatérésre. Fia Réh István így emlékezett édesapja megérkezésére: „1862 évi november hó 23-án édes atyánk édes anyámmal haza érkezett botra támaszkodva és a halál csiráját magával hozva.” 1863. január 10-én hunyt el Székesfehérvárott. A leszármazott nemes gesztusa, amellyel gyűjteményünknek ajándékozta ezt a különleges csoportképet, egyúttal tisztelgés is Réh János negyvennyolcas magyar tiszt emléke előtt. Köszönet. Cs. Lengyel Beatrix 217
