Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-01-01 / 1. szám

Múzeumi Hírlevél A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Néprajzi Tanulmányok Studia Ethnographica 3. A múzeumi évkönyv harmadik, önálló néprajzi kö­tete első cikkeként a 65 éves Juhász Antalt, a Móra Ferenc Múzeum és a megyei múzeumi szervezet év­tizedekig vezető néprajzkutatóját a fiatalabb, szintén az Alföld néprajzát kutató Bárth János köszönti, az ünnepelt eddigi munkásságát méltatja. Kakucs Lajos Adatok a bánsági néprajzkutatás történetéhez címen új vagy talán régi (?) szemléletű tanulmányt írt. A Bánság vizsgálatát végző nemcsak magyar, hanem román, szerb, német kutatókat veszi sorra, méltatva a témában végzett munkásságukat. Az ünnepelt Juhász Antal a (számára megle­petés) kötetbe Cs. Sebestyén Károly munkássága címen a nevezett kutatót elhelyezi a két világháború között működő, vezető kutatók sorában, majd mint a sze­gedi múzeum munkatársát értékeli. Nagy Vera Az 1904-es hódmezővásárhelyi ipari és mezőgazdasági kiállításáról címen olyan té­máról írt, amire azt is lehet mondani, hogy inkább helytörténeti téma, mint néprajzi. A szerző a kérdést etnográfusi szemlélettel vizsgálta. Ennek nemcsak a megfelelő források, hanem Nagy Vera korábbi ku­tatásai (kismesterségek, például: takács, fazekas) is alapként szolgáltak. Fodor Ferenc A Duna-Tisza közi homokhát­ság délkeleti részének paraszti gazdálkodása a má­sodik világháborúig címen. A bevezető terjedelme és irodalmi hivatkozások magas számából következ­tethetően nagyobb munka része lehet. A szerző a választott témához alapos szakirodalmi tájékozott­sággal és gyakorlati ismerettel nyúl. Vass Erika Társadalmi, térbeli és időbeli hat­árok Kübekházán az 1850-1950-es évek házassági anyakönyvei alapján címen az ide telepített néme­tek házasodási szokásait elemzi, családtörténetet ké­szít. A címben jelzett témánál összetettebb feldolgo­zást kapunk. Medgyesi Konstantin „Mi nem tudunk élni a hagyma nélkül". Adatok a Makó környéki hagymásvi­lág rendszerváltozás utáni társadalomrajzához címen olyan témához és módszerhez nyúlt, amelynek feldol­gozásával egyszerre írta a helyi gazdaság- és társada­lomtörténetét, néprajzát. így került - nem ok nélkül - történész cikke a néprajzi tanulmányok kötetébe. Mód László Egy apátfalvi hajósvállalkozó csa­lád életútja címen a Maros folyón végzett teherszál­lítást - történeti bevezető után - a Marnika család történetével és Sóki András levelezésével mutatja be élve a téma kutatásában még adott utolsó pillana­tokkal. Tóth Ferenc Nepomuki Szent János kultu­sza Csongrád megyében címen szakrális néprajzi témát választott, a vízenjárók szentjének tájunkon kialakult kultuszának megnyilatkozási formáit vette sorra. Markos Gyöngyi Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Csongrád megyei emlékei a tárgykul­túrában egy, a 150. évfordulóra készült kiállítás tár­gyainak bemutatása, elemzése. A köszöntőhöz és a cikkekhez - újabb helyes szokásként - a korábbinál részletesebb angol nyelvű ismertetések tartoznak. A kötetet külső-belső meg­jelenésében a szerkesztő és a nyomda közös mun­kájaként dicsérnünk kell. Szűcs Judit Könyvbemutató - Barabás Miklós Barabás Miklós halálának századik évfordulója alkalmá­ból a Sepsiszentgyörgyön rendezett tudományos kon­ferencia anyagát tartalmazó könyv bemutatója 2002. január 7-én volt a Magyar Nemzeti Galériában. A be­mutatót tartotta Bajkay Éva és Jánó Mihály (mindketten művészettörténészek, a tudományos tanácskozás fő szervezői), akik egyben a a kötet összeállítói. Nemzetközi kapcsolatok A Berlini Múzeumpedagógiai Szolgálat A közművelődési szakfelügyelet 2001. november 26- i Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában rende­zett országos fórumán Balogh Balázs szakfelügyelő is­mertette a berlini intézmény munkáját és azt az ör­vendetesjövőbeni együttműködést célzó felajánlást, melyet a Múzeumpedagógiai Szolgálat tett a magyar szakemberek számára. A szakmai fórum jelenlévő kép­viselői egyetértettek a kapcsolatfelvétel hasznosságá­val. A 2002 februáqara szóló meghívó már az együtt­működés kimunkált témaköreit várja a hazai kollé­gáktól. A NKÖM Múzeumi Osztálya és a berlini Col­legium Hungaricum által támogatott közös munka eredményessége a szakfelügyelet és a közművelődési munkatársak együttgondolkodásán múlik. Ecsedi István néprajzkutató, a múzeum első igazgatójának tiszteletére rendeztek kiállítást Debrecenben, a Déri Múzeumban Megtekinthető 2002. február 17-ig 15

Next

/
Thumbnails
Contents