Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)

2002-06-01 / 6. szám

Múzeumi Hírlevél m Emilé Gallé díszüvegek, valamint a Thomas Webb & Sons cég cameo üvege és Christopher Dresser Clutha üvegtípusának egy unikális példánya. Az Európában páratlan Tiffany kollekció - mint az Iparművészeti Múzeum oly sok más gyűjteménye - Radisics Jenő, majd Fettick Ottó gyűjtőmunkáját dicséri. A magyar anyag unikális. A Pantocsek Valentin Leó kollekcióról (melyhez hasonlóval csak a prágai Umeleckoprumyslové Museum rendelkezik) még mindig kevéssé közismert, hogy „íriszes üvege" a ki­indulópontja Zsolnay Vilmos eozinjának és az említett Louis Comfort Tiffany lüszteres „Favrile" üvegeinek egyaránt. Sovánka István kvalitásos munkái közül ki­emelkedik réteges maratású keresztelőmedencéje. E hazai remekek Wartha Vince a Műszaki Egyetem Kémiai-Technológiai Tanszékének gyűjte­ményéből, a Giergl Henrik és Schreiber J. és unoka­­öccsei üveggyárainak kollekciói a cégek ajándéka­ként, a millenniumi kiállításon bemutatott szinte hi­hetetlen művészeti szintű anyagából kerültek a gyűj­teménybe. Ugyanakkor a nemzetközi bemutatókon -1873-as bécsi, 1900-as párizsi, 1901-es torinói (tu­­rini) világkiállításokon - a legmagasabb elismerések­ben, arany-, illetve ezüstérmekben, „Mention Ho­­norable”-ben részesültek. „Mi vagyunk Atlantisz - Vederemo..." Maróti Géza életműkiállítása Iparművészeti Múzeum 2002. május 31. - október 13. Maróti Géza művészi hagyatékának legnagyobb ré­szét az Iparművészeti Múzeum Adattára őrzi. Ma­róti (Rintel) Géza (1875-1941) századunk első fe­lének sokoldalú művésze volt: szobrász, festő, épí­tész. Kőfaragóinasként kezdte, majd általános mű­vészi ambícióinak megfelelően Budapesten rajzot, a bécsi akadémián szobrászatot tanult. 1900-ban ön­álló szobrászati műtermet nyitott, pályaterveivel, szobraival, iparművészeti munkáival, kiállítás rende­zéseivel néhány év alatt nagy sikereket ért el. Budapesten sok épület őrzi díszítőszobrászi te­vékenységének nyomát (egykori Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank, Hitelbank, Osztrák-Magyar Bank belső díszítése, Pesti Hazai Takarékpénztár, Gresham-palota). Jelentős emlékműveket alkotott: Horti Pál sír­emléke, Ráth György síremléke a Kerepesi temetőben. Részt vett a Vörösmarty-szobor, az Erzsébet­­emlékmű I-II-III. forduló, Szabadságharc-emlékmű pályázatokon, ahol a szobrászati és építészeti részt egyaránt megoldotta. 1905-1913 között mintázást oktatott a Mű­egyetemen. 1905-ben az ő kezdeményezésére új életre kelt az építészhallgatók által korábban alapí­tott Megfagyott Muzsikus című kari lap. Mint az Iparművészeti Társulat tagja és kiállí­tásainak rendszeres résztvevője többszőr tervezte az Iparművészeti Múzeum üvegcsamokában helyet kapó karácsonyi vásárok, tavaszi kiállítások installációját. így jutott 1906-ban a milánói Nemzetközi Ki­állítás magyar iparművészeti főcsoportjának terve­zéséhez és rendezéséhez is. A belső díszítés megol­dásai méltán arattak nemzetközi sikert. Bár egy vá­ratlan éjszakai tűzvész elpusztította a teljes magyar pavilont, Maróti helyszíni erőfeszítéseinek köszön­hetően néhány hét alatt sikerült csaknem eredeti pompájában másodszor is felépíteni a kiállítást. A milánói siker egyik következménye egy ál­landó magyar kiállítási csarnok felépítése volt Ve­lencében (1907-1909). Az olasz kormány ingyen tel­ket bocsátott hazánk rendelkezésére a Giardino Pubblico területén. Az épület tervezésénél ragasz­kodtak Maróti személyéhez. A milánói kiállítás művészei között munka­társat kereső Adamo Boari építész választása szintén Marótira esett. A mexikói kormány nevében min­denféle pályázatot mellőzve őt hívta meg Mexikóváros Operaházának (ma Palacio de Bellas Artes) díszítő­szobrászati és belsőépítészeti munkáira (1908-1921). A különleges motívumokkal díszített, technikai bra­vúrnak számító üvegfüggönyt Maróti tervei alapján később a New York-i Tiffany cég kivitelezte. Itthon ekkor a pécsi Országos kiállítás mű­csarnokának tervezése fűződött nevéhez. 1912-ben készítette a Budapest szívében fekvő Singer és Wolf­­ner könyvesház berendezési tervét. 1913-ban épített fel Zebegényben saját otthonát, melyben több nem­zetközi kiállítás installációs részletét is rekonstruálta. Az I. világháborúban hadifestőként bejárta a déli és a keleti frontot, majd hosszabb közel-keleti utat tett. 1918-ban született a csepeli Munkásklub de­korációja - az egyik pannónál a mexikói opera szín­padnyílása feletti dekoráció módosított változatát al­kalmazta. Hazai megbízások híján 1921-ben örömmel fogadta barátja, Eliel Saarinen meghívását az USA- beli Cranbrookban épülő egyetem külső és belső dí­szítőszobrászati munkáira (1921-1923). Ezt követően (1923-1929) Albert Kahn amerikai építésszel közö­sen dolgozott Detroitban és környékén (Detroit: Fis­cher Building, Foreman Bank Building, Hudson Mo­tor Co. Building, Times Building, Livingstone Me-185

Next

/
Thumbnails
Contents