Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-05-01 / 5. szám
m Múzeumi Hírlevél m Kapros Márta dolgozata az 1980-as években, a Nógrád megyei Patak községben végzett kutatásra épült. (Időszakok és ciklusok a viselet rendjében. Egy terepvizsgálat tanulságai.) A vizsgálathoz kiválasztott középkorú asszony azon kisebbséghez tartozott, akik megmaradtak a parasztviselet mellett. Az ő naponkénti öltözködését dokumentálta részletesen a vizsgálat egy éven keresztül. Rezessy Anna (Összejönnek a szomszédok is... A szomszédság rendszere Homokmégyen) tanulmányában miután áttekintette a társadalmi kapcsolatrendszer egyik eleméről, a szomszédságról írt nemzetközi és hazai szakirodalmat, és ennek alapján bemutatta a jelenség vizsgálatához alkalmazott megközelítési módokat, valamint az ezekből fakadó definíciókat és elméleti következtetéseket, saját terepén, Homokmégy faluban végzett kutatásairól számolt be. Megvilágította, hogy a rokonság és baráti kapcsolatokhoz képest a szomszédságnak melyek a jellemzői, mi a szerepe az egyén társadalmi hálózatában, a szomszédság intézménye milyen értékrenddel rendelkezik és milyen okok miatt, és hogyan változik. Az Internetes hálózat gyors elterjedése óta meghirdették a cyberszocióligia, a cyberpszichológia, a cyberantropológia és más cybertudományok megszületését, nemzetközi konferenciákon szekciókat, folyóiratokban rovatokat szentelnek ezeknek. Gelléri Gábor írásában,,./Ait keres az antropológia a cyberben- és a cyber az antropológiában?" egy konkrét terepmunka tapasztalatai alapján próbált néhány fogalmi, módszertani és tematikai kérdést tisztázni e témában. A. „Tabló” rovatban olvashatunk a tübingeni egyetem Ludwig-Uhland Intézetének kiadásában megjelent sorozatáról, melyben a néprajz területén elért eredményekről, a néprajztudomány megújítására tett kísérleteknek állítanak emléket. Itt esik szó Orvar Löfgren turizmuselmélettel foglalkozó könyvéről is, melyben a szerző részt vevő megfigyelőként saját példája illusztrálja azt, hogy a mindennapi életben mennyire átjárhatók a munka és a szórakozás vagy a turizmus és a mindennapok elméletében csak nagy erőfeszítések árán különválasztható szférái. Raymond Corbey könyve, mely az amszterdami Trópusi Intézet muzeológiájával foglalkozó sorozatban jelent meg az etnológiai műtárgyak útját igyekszik végigkövetni. Földessy Edina a düseldorfi Museum Kunst Palastban „Oltárok" címmel megnyílt kiállításról számol be, melyhez maga is hozzájárult két, dél-tunéziai oltár beszerzésével és azok helyszíni berendezéséhez, felépítéséhez. A folyóirat végén az „Időképek” millenniumi kiállításról rendezett szakmai vitán elhangzott előadások szerkesztett változatait olvashatjuk. Magyar néprajzi bibliográfia 1997-1998 Szerk. Nagy Réka. Kiad.: Néprajzi Múzeum, Bp„ 2001.230 p. Sándor Iván, a tudós néprajzos könyvtáros retrospektív bibliográfiai vállalkozásai után (a néprajztudomány 1850-1870., 1945-1954., 1955-1960. évi bibliográfiai ciklusai), 1971-től a Magyar Néprajzi Társaság gondozásában rendszeresen megjelent a magyar néprajztudomány kurrens bibliográfiája. Ezt a vállalkozást folytatja 1989-től a Néprajzi Múzeum Könyvtára. Jelen kötet a magyar néprajztudomány 1997- 1998. évi publikációit foglalja össze. Hasonlóan a korábbi évekhez, az anyaggyűjtés nemcsak a hazai könyv- és cikktermést öleli fel, hanem kiterjed a határon túli hungarika publikációkra is. Szerkezetében korábbi évek gyakorlatát követi: tételei szakrendben találhatók, név-, földrajzi-, etnikai- és tárgymutató segíti a keresést. A magyar néprajztudomány eredményeinek nemzetközi ismertségét kívánják szolgálni azzal, hogy a bibliográfiai tételek címe angolul is megjelenik. Újdonság, hogy 2001-től WEB felületen is elérhető a Néprajzi Múzeum Könyvtárának bibliográfiai adatbázisa. Fülöp Hajnalka: Kisó kendői. Kendők és asszonyok a huszadik század végén. Kiad.: Néprajzi Múzeum, Bp., 2001.32 p. ill. (Kamarakiállítások 2) A19. század végére a kalotaszegi falvakban is kialakult az öltözködést szabályozó közösségi normarendszer, amely lehetővé tette, hogy a régió és ezen belül az egyes falvak lakói ruházatukkal információkat közvetítsenek hovatartozásukra, társadalmi státusukra, életkorukra vonatkozóan. A közösségi öltözködési szabályozottság a 20. századi modernizáció során a régióbeli falvak egy részében vesztett korábbi jelentőségéből, máshol épp ellenkezőleg tovább fejlődött, gazdagodott a hagyományosnak tekintett öltözködés jelrendszere. A hagyományos ünnepi öltözeten belül a múzeum kiállításán a fejviselet történetét és válto-171
