Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-05-01 / 5. szám
<si M úzeumi H írlevél m volt, mely alapszabályzatában megállapítja: „Az egyesület czélja: létesíteni egy nyilvános múzeumot és könyvtárt." A múzeum az Avasalján lévő szép, régi, bolthajtásos épületben kapott helyet. Itt működött még akkor egy lányiskola s egy fiúkollégium is. (Az épület teljes egészében csak 1930-ban lett a múzeumé.) Ebben az épületben nyílt meg 1902-ben a múzeum első kiállítása, ahol a 733 darabból álló könyvtár anyagát is bemutatták. A múzeum eredetileg csak a szükséges szakkönyvek beszerzésére gondolt, mivel azonban Miskolcnak nem volt nyilvános könyvtára, ezt a feladatot is magára vállalta. Kezdetben a gyarapítás főleg ajándékokból állt, majd később nőtt a vásárlások száma is. Egyik jelentős könyvadomány volt Horváth Lajos országgyűlési képviselő másfélezer kötetből álló könyvtára, melyet 1911-ben ajándékozott a múzeumnak. 1924-re a könyvtár állománya 8 ezer kötetből álló, katalógussal ellátott, rendezett gyűjteménnyé vált. Anyaga főleg ismeretterjesztő és tudományos munkákból állt; a szépirodalmi művek csak kiegészítésképpen voltak jelen. A két világháború között a múzeum óriási fejlődésen ment keresztül, a teljes gyűjtemény közel hétszeresére növekedett. Szerencsére a második világháborút is különösebb veszteségek nélkül élte túl. A múzeum és a könyvtár életében jelentős esemény volt 1950-ben az államosítás. Ekkor a múzeumi könyvtár anyagát - kb. 25 ezer kötetet - az akkor megalakuló városi könyvtárnak adták át. A múzeum csak pár ezer kötetnyi szakkönyvet tartott meg. Múzeumunk életében 1973-ban kezdődött egy jelentősebb fellendülés. Ebben az időben került az intézmény élére Szabadfalvi József, aki megteremtette a hatékony és eredményes működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Az anyagi lehetőségek növekedésével a könyvtár állománya is ugrásszerűen nőtt. A múzeumnak hagyományosan jó kapcsolata alakult ki a Miskolci Egyetemmel. (Ásványfesztivál, Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszék stb.) 1992-ben a múzeum is tagja lett az Észak-Magyarországi Universitas Egyesülésnek. Ekkor a könyvtárra is nagyobb feladatok hárultak, ui. bizonyos szakterületeken az egyetemi oktatás báziskönyvtára lett. Gyűjtőkör, feladat, állomány A múzeumi könyvtár korlátozottan nyilvános szakkönyvtár. Főgyűjtőköréhez a néprajz, régészet, művészettörténet, magyar történettudomány, magyar irodalomtudomány, muzeológia, numizmatika és ásványtan tartozik. Fő feladata a múzeumban képviselt tudományterületek anyagának gyűjtése, feltárása és rendelkezésre bocsátása. Az állomány jelenlegi nagysága: 113.488 egység, ebből 49.591 egység a könyv és 63.897 egységnyi a folyóirat. A gyarapítás főként a magyar nyelvű szakkönyvek és szakfolyóiratok beszerzésére helyez hangsúlyt, de a hosszú évek óta tartó cserekapcsolatok (403 cím) következtében sok idegennyelvű szakirodalom is található a gyűjteményben. A múzeumi könyvtár jelentős helyismereti anyaggal rendelkezik, s kiemelten gyűjti az intézmény névadójának, Herman Ottónak munkáit és a róla szóló irodalmat. Folyóirataink közül van néhány cím, ami a megyében egyedül nálunk található meg. Pl. Borsod, Borsod-Miskolci Közlöny, Miskolcz. A könyvtár állományához két különgyűjtemény tartozik, ez Gunda Béla néprajzprofesszor hagyatéka és Wellmann Imre agrártörténész hagyatéka. A Gundakönyvtár anyagának feldolgozása már elkészült SR LIB 3.1 könyvtári rendszerben. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPMŰVÉSZETE Katalógus, szolgáltatások A múzeumi könyvtár egy hagyományos szótárkatalógussal rendelkezik. Pár éve indult meg a beérkező új könyvek számítógépes adatbázisba történő bevitele SR LIB 3.1 rendszerbe. Távlati terveink között szerepel a retrospektív katalóguskonverzió elkezdése. Szolgáltatásaink: kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés (csak a dolgozóink részére) helybenhasználat (külső kutatók részére) tájékoztató szolgálat, olvasószolgálat számítógépes szolgáltatás fénymásolás. 169
