Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2002 (23. évfolyam, 1-11. szám)
2002-04-01 / 4. szám
^Túzeumi Hírlevél m Több fontos folyóiratot és szakkönyvet az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ küldött meg ajándék formájában, valamint a Pesti Hírlap Szerkesztősége az általuk megjelentetett idegen nyelvű könyvek egész sorát ajándékozta a könyvtárnak. A Közművelődési Könyvtár az új épületbe való költözéskor a múzeumi épület nyugati szárnyának földszintjén kapott helyet. Hozzá tartozott 82,5 m2 olvasóterem, 72 m2 depositorium (raktár) mozgatható vasállványokkal és négy dolgozószoba. A könyvtár nyilvános volt. Ecsedi István kiváló érzékkel igazgatta a könyvtárat, s ennek kézzel fogható eredményei is mutatkoztak: 1935-ben a Közművelődési Könyvtár a látogatottság szempontjából a Fővárosi Könyvtár után a második helyen állt. Ecsedi a Közművelődési Könyvtár köré - nem a mai fogalmaink szerinti - hálózatot létesített. A Hortobágyi Csárdában 100 kötet könyvet helyeztek el letétként, később a Szegényház és a Nyilas-telepi Református Olvasókör is kapott hasonló mennyiségű könyvet, többségében kiselejtezett vagy duplum anyagból származó köteteket. 1936-tól, Ecsedi István halála után Sőregi János vette át a múzeum, így vele együtt a Közművelődési Könyvtár vezetését is. Igazgatása alatt jelentkeztek az állomány növekedéséből eredő helyiség gondok, valamint a második világháborús időszak okozta problémák. 1941. szeptember 22-30. között került sor a könyvtár első bezárására, melyet több is követett. 1944. március 21-én a német csapatok bevonulása után a könyvtár ideiglenesen bezárt. A háborús időszakban a dolgozóknak a csomagolás és az értékek mentése volt a fő tevékenységük. A múzeum épületét Debrecen bombázása alatt (1944. június 2. - október 19.) súlyos károk érték, de a Közművelődési Könyvtár állományából csupán 350 darab könyv ment tönkre. 1944. december 15-én a könyvtár ismét megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt, Balogh István (1912-) múzeumi segédőr vezetésével. A cédulakatalógus és a törzskönyv épségben maradtak, sértetlenül kerültek elő a múzeum leltárkönyvei is. A második világháborút követő években a Közművelődési Könyvtár volt a gyűjtőhelye a kor ideológiájának nem megfelelő sajtótermékeknek. A könyvtár anyagából 3484 kötet került kiselejtezésre, emiatt az állomány mennyisége megcsappant, sok értékes könyv sajnos véglegesen eltűnt a könyvtár polcairól. Az államosítással (1951. január 1.) a Közművelődési Könyvtár működése befejeződött a múzeum épületében, s 1952. december 17-én a földszintről az időközben Városi Könyvtár névre keresztelt könyvtár teljesen elköltözött, s 30 ezer kötetnyi könyv és kb. 30 előfizetett folyóiratnyi állományát a múzeumból magával vitte. A múzeumban maradt Könyv- és Oklevéltár anyagának könyvei, periodikái, valamint a Közművelődési Könyvtár állományának a muzeológia szakterületeit átfogó szakkönyvei, időszaki kiadványai képezték a régi Közművelődési Könyvtár helyén ma is működő múzeumi szakkönyvtár alapgyűjteményét. 1952 decemberében lezárták a múzeum közös leltárkönyveit, s 1953-tól minden gyűjtemény külön leltárkönyvben vezette állományának alakulását. A könyvtár jelenlegi állománya közel 30 000 kötet könyv, s 16 000 kötet periodika. A könyvtár gyűjtőköre az általános muzeológia, régészet, néprajz, művészettörténet, iparművészet, történelem, természettudomány, numizmatika és a debreceni illetve megyei muzeológiai vonatkozású kiadványok. Állománya elsősorban csere, kisebb mértékben vásárlás és ajándékozás útján gyarapodik. 380 külföldi és közel 100 belföldi múzeummal, tudományos intézettel állunk cserekapcsolatban. Cserekiadványainkért (Déri Múzeum Évkönyve, Déri Múzeum Közleményei, kiállítási katalógusok, munkatársaink megjelent publikációi) sok értékes, más módon elérhetetlen kiadványokat tudunk megszerezni, melyek a muzeológiai kutatás számára elengedhetetlenül fontosak. A hazai és jelentősebb külföldi szakkönyvek megvásárlása és a csere mellett ajándékokkal, hagyatékokkal gyarapodott a könyvtár állománya. Jelentős hagyatékként említhetőek a volt múzeum igazgatók és munkatársak (Zoltai Lajos, Ecsedi István, Sőregi János) műveinek egyes példányai. Ezek 134