Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

C

56

Csiszár

tanár volt. – Kutatási területe Heves m. 19–20. sz.-i társadalom- és politikatörténete. Kezdetben munkásmozgalmi és antifasiszta témákkal kellett foglalkoznia, összegyűjtötte Heves m. történelmi emlékhelyeit. Az egercsehi szénbánya történetét feldolgozó könyve (1977) után egyre inkább ipartörténeti témákhoz fordult. Az egri céhemlé

kek (Studia Agriensia 1. Eger, 1982) c. munkája Heves m. kézművesipar-történeti kutatásának egyik alapja. Foglalkoztatta Heves m. gyáripar előtti ipartörténete: bányászati ágazatok (szén-, érc-, kőbányászat), üveggyártás, finomkerámia ipar, textilipar stb. E kutatások összegzése a Ma

nufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében (Tanulmányok Heves megye történetéből 14. Eger, 1996) c. munkája, amely Heves m. ipar- és gazdaságtörténetének fontos forrása. Számtalan előtanulmány után jelent meg a mo.-i üveggyártóipar történetét összegző munkája, a Magyarország üvegipara 1920-ig (Studia Agriensia 25. Eger, 2006). Több cikkben foglalkozott a történeti ökológia kérdéseivel. Muzeológusként kezdték érdekelni – és egész életét végig kísérték – az egri vár történetének különböző területei. Kiegészítette az 1552-es várvédők – Gárdonyi József által közzétett – névsorát és megírta életsorsuk alakulását. Foglalkozott a 16–18. sz.-i hadiipari létesítményekkel. Különösen érdekelte az egri vár kapitányainak – Varkoch Tamás, Mekcsey István, Bornemissza Gergely – sorsa. Ruszkai Dobó István életrajza

(Rudabánya, 2014) már posztumusz műveként látott napvilágot. Feldolgozta az egri születésű Lenkey János és kevésbé ismert testvére, Lenkey Károly életét, az 1848–1849-es szabadságharc alatti tevékenységét. Ipartörténeti fejezetek megírásával vett részt Miskolc monográfiájában. Számos szócikket írt a Magyar Történelmi fogalomtár (szerk. Bán Péter, 1989) köteteibe. A Pannon Enciklopédia – Magyar ipar- és technikatörténet c. kötetben (főszerk. Fehér Katalin, 2000) több fontos fejezet az ő munkája. Rendszeresen tartott ismeretterjesztő előadásokat, és írt sokak érdeklődésére számot tartó cikkeket Heves m.-i és orsz. kiadványokban. Társszerkesztője az Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve

XVIII., XIX., XX. (1980–1984) és az Archívum – a Heves m-i Levéltár Közleményei 13., 14., 15. (1994–1998) köteteinek. Egyedüli szerkesztője az Archívum

16–19. (2004–2010), a Hevesi Honismeret 1–11. (Eger, 1982–2010) számának, a Historia est... Írások Kovács Béla köszöntésére (Eger, 2002) és Az Egercsehi Bányász Baráti Kör megalakulása és működése 2005–2007 (Eger, 2008) c. könyveknek. A Tanulmányok a kézműipar történetéből

c. konfe

renciakiadványt (Veszprém, 1999) Dóka Klárával közösen szerk. Tanulmányai zömét az Egri Múzeum Évkönyvében (1980-tól Agria

) (1975–2011), vmint az Archívum

ban (1979–2010) publikálta. Számos tanulmánya jelent meg a Kézművesipartörténeti Szimpóziumok (Veszprém) konferencia-köteteiben, a Bányászattörténeti Közlemények

ben (Rudabánya), a Mátrai Tanulmányok

(Gyöngyös), a Hatvany Lajos Múzeum Füzetek (Hatvan) sorozatokban, a Studia Agriensia (Eger) végvári konferenciák előa

dásait közlő köteteiben. A Miskolci Herman Ottó Múzeum közleményei, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, vmint a Szabolcs- Szatmár-Beregi Levéltár Évkönyve, a Központi Bányászati Múzeum Közleményei és Bükki Nemzeti Park – Hegyek, erdők, emberek c. kötetekben is több írása jelent meg. – Az 1970-es évektől tud.-os igénnyel foglalkozott a honismerettel. A Heves m.-i Honismereti Biz. elnöke (1982-től), a Heves M.-i Honismereti Egyesület egyik alapítója és elnöke (1990–2006), az Orsz. Honismereti Szövetség elnökségi tagja. – A történettud. kandidátusa (1991). – Megkapta a legrangosabb megyei kitüntetést, a „Heves Megyéért” díjat. Bányászattörténeti kutatásaiért a Bányászat kiváló dolgozója kitüntetést, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete Orsz. Tanácsától BDSZ Emlékérmet kapott (2012).

F. m.: A bélapátfalvi keménycserép

(Studia Agriensia 18. Eger, 1997); Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig.

Por

koláb Lászlóval (Miskolc, 1999); Parád. Cs. Schwalm Edittel (Száz magyar falu könyvesháza

, Bp., 2000); Az ércbányászat története a Recski Lahócában (1850–1979) (Rudabánya, 2009); Egercsehi bányászkönyv – Az egercsehi szénbányászat történetének dokumentumai (Eger, 2011).

Irod.: Nemes Lajos: Cs. G. (Honismeret, 2015. 1. 67–68. p.); Nemes Lajos: Dr. Cs. G. (Levéltári Szemle, 2015. 1. 91–92. p.); Hadobás Sándor: Cs. G. (Bányászattörténeti Közlemények XIX. Rudabánya, 2015, 138–140. p.); Szulovszky János: Cs. G. (Néprajzi Hírek, 2015. 4. 65–67. p.); Szulovszky János: Cs. G. tudományos munkássága 1975–2014 (MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága – kutatói életművek 6., www.iparmuz.hu); RÚL 4.: 585–586. p.

Fotó: a család tulajdona

Cs. Schwalm Edit

Csiszár Károly (1907. ápr. 4. Pozsony – 1972. ápr. ? Sümeg): szobafestő, restaurátor, gyűjteménykezelő. – MÁV-alkalmazott édesapja áthelyezései miatt Ipolyságon, Érsekújváron, a cseh megszállás miatt 1918-tól Zalacsányban, 1921-től Keszthe-