Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

C

49

Czanyuga

C

Coroi Artur (1948. dec. 5. Nagyenyed [Aiud, Románia] – 2010. szept. 28. Bp.): történész, tanár. – Szülei C. János és Varró Nagy Erzsébet, testvérei Botond, Annamária és Erzsébet, fia Arthur Zsolt (1973), felesége (1993-tól) Gál Tünde Ida tanár. – A nagyenyedi Bethlen Koll.-ban érettségizett (1966), a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegy.-en egyetemes történelem szakot végzett, középkor-történészi szakképesítéssel (1971); meghatározó tanára Imreh István volt. Torja nagyközségben (Kovászna m.) történelmet, társadalmi ismereteket, földrajzot tanított (1971–1993). Közművelődési tevékenysége mellett a községi könyvtárosi teendőket is ellátta (1978–1991), író–olvasó találkozókat szervezett. Torja nagyközség polgármestere (1989. dec. vége – 1992. márc.). Helytörténeti kutatásainak köszönhetően a Székely Nemzeti Múz.

(SZNM) torjai és kézdikővári ásatásait készítette elő és irányította a múz. szakembereivel együtt (1982–1989); elsősorban ezek eredménye szolgáltatta a kézdivásárhelyi múz. (ma: Incze László Céhmúz.) akkori kiáll.-ának régészeti anyagát. 1990-től az Erdélyi Múz.-Egyesület (EME) tagja, ennek ajánlásával 1992-ben ösztöndíjasként Gróf Péter és Kovalovszki Júlia ásatásain dolgozott (a visegrád-gizellamajori római erőd, ill. a visegrád-várkerti 10. sz.-i m. település feltárása). A torjai Apor Péter Művelődési Egyesület alapító elnöke (1990-től), a bp.-i ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimn. Koll.-ának nevelőtanára (1993–2004), múzeumlátogatásokat szervezett, koll.-i szakköröket vezetett, kezelte a koll. könyvtárát, s időszakonként a gimn.-ban történelmet tanított. Pedagógiai munkája mellett az MNL OL (M. Orsz. Levéltár), az OSZK, a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár gyűjt.-iben kutatott, az 1990-es években Bp.-en előadásokat tartott. Erdélyben elsősorban az SZNM és az EME kiadványaiban tette közzé tanulmányait. Az 1980–1990-es években könyvismertetései és ismeretterjesztő írásai stb. jelentek meg a romániai m. sajtóban (A Hét, Ifjúmunkás, Falvak Dolgozó Népe, Megyei Tükör, Előre, Romániai Magyar Szó). Szorgalmazására valósult meg SZNM–OSZK program keretében a Pesty Frigyes helynévgyűjte

ménye 1864–1865 – Székelyföld és térsége forrás

kiadás (I–IV., 2012–2015); az első kötetnek még munkatársa lehetett. – MTA Pedagógus kutatói pályadíj (1999, 2004), debreceni Erdély-történeti Alapítvány pályadíja (2000, 2004).

F. m.: Altorja – A római katolikus egyházközség története

(Csíkszereda, 2000); Adalékok Altorja és Háromszék tör

ténetéhez (Székely falvak 1., Erdély-történeti Alapítvány, Debrecen, 2001); Altorjai Márton Miklós deák feljegyzései, 1702–1734. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében

7/1. Konferencia (Sepsiszentgyörgy–Veszprém, 2007, 59–173. p.); Kísérlet a székely falutörvények és rendtar

tások statisztikai módszerekkel való vizsgálatára (Acta Siculica 2007, 373–404. p.); A háromszéki kilenc falu közös erdejének törvénye, 1713 (Acta Siculica 2009, 311–362. p. és Acta Siculica 2010, 235–275. p.); Adalé

kok Kézdivásárhely és vidéke kapcsolataihoz a 15–20. században (Acta Siculica 2013, 483–511. p.); Karatna – A református egyházközség története (Csíkszereda, 2014); Feltorja – A református egyházközség története. Szerk. és kieg. Csáki Árpád, Takács Péter (Bp., 2018).

Irod.: C. A. (Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig I. (Csíkszereda, 1996, 133–134. p.); Borcsa János: C. A. emlékezete – Felső-Háromszék krónikása (Háromszék, 2010. szept. 16.); Coroi Zsolt: C. A. (1948–2010) (Acta Siculica 2010, 731–733. p.); Borcsa János: C. A. hagyatéka (Székely Hírmondó, 2010. szept. 21.); Borcsa János: Aki küldetést teljesített (Székely Hírmondó, 2015. júl. 27.).

Fotó: a család tulajdona, közölve: Acta Siculica 2010.

Coroi Zsolt, Boér Hunor

Czanyuga József (1816. febr. 28. Pest – 1894. máj. 15. Bp.): múz.-i irattárnok, igazgatósági titkár, író. – Középisk.-i tanulmányait a pesti piaristáknál, vmint Gyöngyösön és Kecskeméten végezte. Papnak készült Egerben, majd Kalocsán, de a papi rendből kilépve végül az orvosi egy.-et végezte el Pesten. – Mégsem praktizált orvosként, hanem 1842-ben tanító lett a Hampel-féle kereskedelmi isk.-ban. 1849. nov. 30-ától dolgozott a Magyar Nemzeti Múz.-ban, mint múz.-i irattárnok, majd igazgatósági titkár. E tisztségében ő felelt az intézmény teljes postaforgalmáért, a múz.-i ügyiratok kiállításáért és őrzéséért, az igazgatósági iroda