Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
B
32 Bittermann Bittermann Béla (János) (1879. márc. 25. Zom bor – 1957. dec. 1. Bp.): katonatiszt, pénzügyőri főfelügyelő, múzeumalapító, gyárig. – R. k. vallású, régi zombori nemesi családból származott, nagyapja, Bittermann Károly a szabadkai nyomdászat alapítója volt. Felesége nemesapáti Ács Evelin (1880–1951) költő, nótaszövegszerző. Lányuk, Judit (1918– 1994) nyelvtanár. – Felsőkereskedelmi isk.-ban érettségizett. Katonai pályára lépett (1896), majd mint cs. és kir. főhadnagy a pénzügy őrség kötelékébe került (1908). 1909. febr.-ban Kunszentmiklósra nevezték ki biztossá, majd az erzsébetfalvai biztosi kerület vezetését vette át. Az első vh. idején katonai szolgálatot teljesített, majd 1916-tól a belgrádi kerületi pénzügyőri parancsnoksághoz tartozó Kruševácon lett parancsnok és a pénzügyőrségi ügyek előadója (1914–1918); 1915-ben századossá léptették elő. Megkapta a Signum Laudis bronz fokozatát, majd a Koronás Arany Érdemkeresztet a Vitézségi Érem szalagján. 1918-tól főbiztosként újra az erzsébetfalvai biztosi kerület, majd a Bp. Székesfővárosi pénzügyigazgatóság, Pénzügyőrség II-III. biztosi kerületének vezetője, II. osztályú pénzügyőri felügyelői kinevezést kapott. 1925-től a Szolnoki pénzügyigazgatóság, Pénzügyőrség állományában parancsnokként szolgált. 1926-ban I. osztályú pénzügyőri felügyelő lett, visszakerült Budapestre, a Bp. Székesfővárosi pénzügyigazgatóság, Pénzügyőrség pénzügyőri előadója és parancsnoka. 1927-ben pénzügyőri főfelügyelőnek nevezték ki. – A Pénzügyőrségi Szaklap szerk. biz.-ának tagja, a bp.-i M. Kir. Pénzügyőrök Társaskörének elnöke (1926), a Ferencvárosi Társaskör választmányi tagja, a M. Kir. Pénzügyőri Vívókör elnöke (1931), a pénzügyőri újonctanf. ellenőrzője (1929–1931). Közreműködésével valósult meg a Mátyás-utcai pénzügyőr laktanyában az első vh. pénzügyőr halottjainak emléktáblája (1926), a Hévízgyógyfürdői M. Kir. Pénzügyőrségi Üdülő megnyitása (1928) és jött létre Bp.-en, a Fiumei út 6. szám alatti pénzügyőr laktanyában a M. Kir. Pénzügyőrségi Múz. (1930. okt. 4.). 1935. márc. 31-vel nyugállományba vonult, de 1943-ig a múz. vezetője maradt. 1942-ben a Szolnoki Cukorgyár ig.-jává, a gyár kereskedelmi és személyzeti ügyeinek vezetőjévé nevezték ki; feladatait ebben a minőségben 1946-ig végezte. A Pénzügyőrségi Szaklap ban rendszeresen jelen tek meg szakmai cikkei pl. a cukorgyártásról, a nem erjesztéssel előállított ecetsavról. – Sírja a Farkasréti temetőben található. 2005-ben B. B.-emlékérmet adtak ki a Vám-és Pénzügyőr Múz. 75 éves évfordulója alkalmából (Horváth Sándor munkája). F. m.: Pénzügyőreink Szerbiában (Pénzügyőrségi Szaklap, 1938. szept. 29., 5–6. p.; 1938. okt. 27., 5–6. p.); A nem erjesztéssel előállított ecetsavról és annak ipari célokra való részesedésmentes felhasználásáról (Pénzügyőrségi Szaklap, 1925. máj. 1., 135–138. p.); A cukorgyártásról (Pénzügyőrségi Szaklap, 1928. júl. 15., 214–218. p.). Irod.: Turi Zsolt: B. B. a Magyar Királyi Pénzügyőrségi Múzeum alapítója (Komárom, a szerző magánkiadása, 2019); https://magyarmuzeumok.hu/cikk/bittermann-bela-a-magyar-kiralyi-penzugyorsegi-muzeum-alapitoja. Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona 1919–1930 (Bp., 1930. 479. p.). Fotó: NAV KEKI Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múz. Turi Zsolt Bódi Zsuzsanna (1949. jan. 2. Hajdúböször mény – 2007. dec. 17. Bp.): jogász, etnográfus, művelődésszervező. – Az ELTE Állam- és Jogtud.-i karán végzett (1973), az ELTE BTK-n etnográfus diplomát szerzett (1990). – Gödöllőn, majd a Pest m.-i Tanácsnál érdekvédelemmel foglalkozott; a Cigányügyi Koordinációs Biz. titkára (1978–1984). Szentendrén a Pest M.-i Múz.-ok Igazgatóságá nak (PMMI) jogásza, de muzeológusként dolgozott (1984–1993). A szegkovács közösségekben a mesterség, a munkába nevelődés, táplálkozás témában gyűjtött és publikált. A múz.-ot szegkovács termékekkel, naiv festők képeivel gyarapította. Gyermek élet a századelőn címmel kiáll.-t és konferenciát rendezett (1989). 1993-tól a M. Művelődési Int. (MMI) Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Osztályának tud.-os főmunkatársa. Feladata a cigány kultúrára vonatkozó ismeretek oktatási és közművelődési hasznosításának segítése. Cigány népismeret c. tankönyvet írt (1997). Tematikus bibl.-kat, gyűjtési útmutatókat készített, elindította a Roma Hírlevél és a Roma Módszertani Kiadványok sorozatot (1994). A Cigány néprajzi kutatások Közép- és Kelet-Európában (2001) c. nemzetközi konferencia szervezője, kötetének szerk.-je. A M. Néprajzi Társaság (MNT) Nemzetiségi Szakosztályának titkára (1994–2000), a Cigány Néprajzi Tanulmá nyok c. sorozat szerk.-je (1993–2006), publikációi az összeírások, mesterségek, táplálkozás, viselet
