Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

B

24

Belitska-Scholtz

majd az Iparművészeti Múz. restaurátorműhelyében alkalmazták (1950). A Magyar Történeti Múz.-ban (az átnevezett MNM

munkatár

saként) régész-történész státuszban tud.-os tisztviselő (1951), a Népraj

zi Múz. muzeológusa (1951–1954), tud.-os főmunkatársa (1954–1963), az MTA Néprajzi Kutatócsop. (az MTA Nyelv- és Irodalomtud.-i Oszt.-hoz kapcsolódva) tud. munkatársa (ún. akad.-i státuszban levő kutató, 1963–1966), az MTA Történettud.-i Int. tud.-os munkatársa nyugdíjazásáig (1963. márc. 16.–1976. aug. 31.) Nyugdíj mellett a Skála Szövetkezeti Áruház Háziipari és Népművészeti Osztályának eladója (1976–1977), órabéres takarítónő (1977–1987). – Mo. középkori anyagi műveltségének nemzetközileg is kiemelkedő kutatója. 1951-től vezetésével alakult meg az Anyagi kultúránk a XV. században

c. munkaközösség. Ennek keretében levéltári forrásokra (oklevelek, ikonográfia, szókincs stb.), vmint a m. és európai recens néprajzi anyagokra alapozva a 14–15. sz.-i m. agrárgazdaság fontos jellemzőit tárta fel az állattartásra, pásztorkodásra, közlekedésre, szállításra és az ekés fölművelésre vonatkozóan. Eredményeit többek között az Ethnographia, a Századok

, a Néprajzi Értesítő

, az Agrártörténeti Szemle, az Acta Ethnographica Hungarica hasábjain tette közzé. Az Ethnogra

phia szerk. biz.-ának tagja (1959–1967). – Szoc. Kultúráért (1960).

F. m.: Adatok a tanyakialakulás kérdéséhez. A „telek” és a magyar tanya középkori gyökerei (A Magyar Táj- és Népismeret Könyvtára. 10. Bp., 1948); A halászat a XIV. században (Ethnographia, 1953. 64. 148–166. p.); Le serment sur la terre au moyen âge et ses traditions postérieures en Hongrie (Acta Ethnographica, 1955. 4. 361–394. p.); Der Ackerbrau und seine Produkte in Ungarn im 14. Jahrhundert (Acta Ethnographica, 1957. 6. 265–321. p.); Középkori mezőgazdaság-történetünk kutatási módszereiről (Agrártörténeti tanulmányok. 1. Bp.–Gödöllő, 1957); Kultúra és tánc a bukovinai székelyeknél (A Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára. Bp., 1958); Adatok a régi hegyközségek történetéhez Két XVIII. századi beregi hegytörvény tanulságai. – Somogyi adatok a halottsiratás és a halotti tor történetéhez. (Néprajzi Közlemények, 1958. 3. 280–296. p.); Egy XVI. századi főúri étrend kultúrtörténeti és néprajzi tanulságai. A Nádasdyak 1550-ből származó számadásai alapján. 5 táblával (Néprajzi Értesítő, 1958. 40. 133–153. p.); Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdyak 1540–1550-es számadásaiból. I–II. köt. S. a. r. (Történeti-néprajzi füzetek. 1–2. Bp., 1959–1960); Über die mittelalterlichen Forschungen in der ungarischen Volkskunde (Acta Ethnog

raphica, 1960. 9. 203–212. p.); La culture temporaire et ses variantes en Hongrie au XVe siècle (Acta Ethnographica, 1967. 16. 1–34. p.); Hufengrösse und Zugtierbestand der bäuerlichen Betriebe in Ungarn im 14–15. Jahrhundert (Viehvirtschaft und Hirtenkultur. Szerk. Földes László. Bp., 1969. 460–502. p.);

Irod.: Fejezetek a középkori anyagi kultúra történetéből. I–II. Szerk. Báti Anikó. B. M. életrajzával és művei bibl.-jával. A bibl.-t összeáll. Angyal Katalin (Documenta Ethnographica 26., 29. Bp., 2011–2013); Báti Anikó: B. M. emlékezete (Néprajzi Hírek, 2012. 41., 82–85. p.); Báti Anikó: A középkori magyar gazdaságtörténet kiemelkedő és mégis mellőzött kutatója. Emlékezés B. M. munkásságára (Agrártörténeti Szemle, 2013, 291–293. p.); Paládi-Kovács Attila: B. M. (1921–2012) és a középkor anyagi kultúrája. In: Paládi-Kovács Attila: Magyar népkutatás a 20. században (Bp., 2018, 235–248. p.).

Fotó: B. M.-tól kapott papírkép alapján közli Paládi-Kovács Attila: Magyar népkutatás a 20. században (Bp., 2018. 385. p.)

Báti Anikó

Belitska-Scholtz Hedvig (1944. márc. 25. Bp. – 2006. jan. 11. Bp.): művészettörténész, színháztörténész. – Férje ifj. Zombory László (1942–) villamosmérnök, egy.-i tanár. Apai ágon Belitska Sándor (1872–1939) honvéd tábornok, honvédelmi miniszter, anyai ágon – többek között – Rákosi Jenő (1842–1929) író, újságíró, Rákosi Viktor (1860–1923) író, újságíró és Rákosi Szidi (1852–1935) színésznő leszármazottja. – A bp.-i Lorántffy Zsuzsanna Leánygimn.-ban tanult, a Móricz Zsigmond Gimn.ban érettségizett (1962). Az ELTE BTK-n művészettörténész–német szakos tanári okl. szerzett (1968), később az olasz szakot is elvégezte (1975). – A M. Színházi Int.

múz.-i osztályának szcenikai gyűjt.-ében dolgozott (1968–1980), ahol 1970-ben megalapította a bábgyűjt.-t. Az Orsz. Széchényi Könyvtár (OSZK) Színháztörténeti Tárának vezetője (1980–2006). – A m. színjátszás 18–19.