Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
V
384 Vass népballada-kutatásaival szerzett világhírt. Harminc évnyi kutatásának eredményeit, amelynek lényege, hogy a ballada középkori eredetű, népi műfaj, amit a magyarság a francia-vallon területekről közvetlen érintkezés révén vett át, A magyar népballada és Európa (1976) c. kétkötetes munkájában foglalta össze. Ez a – teljes m. és nemzetközi balladaanyag áttekintésén alapuló – összegzés mára klasszikus alapműnek számít idehaza és külföldön egyaránt. Az irodalomtudósok körében széleskörű visszhangot és vitát váltottak ki a magyaros verselésről közzétett nézetei (A magyar vers ritmusa, 1952; Magyar vers – magyar nyelv. Verstani tanulmány, 1966, 1994). Véleménye szerint a versritmus létrehozásában a hangsúlynak nincs (vagy kisebb) szerepe van az általában véltnél; döntő tényező a szótagszám és a vele összefüggő időtartam, azaz a különböző szótagszámú ütemek (szólamok) kiegyenlítődése. Munkássága utolsó szakaszában két kötetben rendezte sajtó alá Kodály hátraha gyott írásait (I. Közélet, vallomások, zeneélet és II. Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers. Vál., szerk., s. a. r. Bp., 1989 és 1993). Emellett több nagy összefoglaló mű szerk.-je és szerzője (Ma gyar Népzene Tára. VIII/A-B. S. a. r., Bp., 1992; Magyar Néprajz. V. kötet: Népköltészet. Főszerk. Bp., 1988). Az Ethnographia c. folyóirat szerkesz tőbiz.-ának tagja. – Munkásságát, műveit számos kitüntetéssel, elismeréssel jutalmazták: „Szoc. Munkáért” érdemérem (1955), Munka Érdemrend arany fokozata (1974), a Néprajzi Társaság Györffy István-emlékérme (1975), Erkel Ferenc-díj (1980), Művészeti Alap Zenei díja (1980) Széchenyi-díj (1991), Eötvös József-koszorú (MTA, 1993; visz szautasította), M. Örökség-díj (1999), Akad.-i Díj (2001), Príma díj (2004). 2006-ban Áj falu (Háj, Szlovákia) díszpolgárává választották. F. m.: Áj falu zenei élete (A PPTE Magyarságtud.-i Int.ének Kiadványai. Bp., 1941; új, a teljes zenei anyaggal bőv. kiad.: Egy felvidéki falu zenei világa – Áj, 1940. Szerk. Bereczky János. Jelenlévő múlt sorozat, Bp., 2000); Kodály Zoltán: A magyar népzene. A példatárt szerk. (Bp., 1952; angol kiad.: Folk Music of Hungary. 2nd ed. revised and enlarged by L. V.); A magyar vers ritmusa (Bp., 1952); Studia Memoriae Belae Bartók Sacra. Szerk. Rajeczky Benjáminnal (Bp., 1956; 2. kiad.: 1957; 3. kiad. angolul: 1959); Magyar vers – magyar nyelv. Verstani tanulmány (Bp., 1966; 2. kiad., Kodály Zoltán bejegyzéseivel. Bp., 1994; 3. kiad. Pomáz, 2000); A magyar népballada és Európa. I–II. (Bp., 1976; angol kiad.: Hungarian Ballads and the European Ballad Tradition. Bp., 1983); Researches into the Mediaeval History of Folk Ballad (Bp., 1967); A magyarság népzenéje (Bp., 1981; új, jav. kiad. [szerk. Paksa Katalin] +10 CD-s album, Jelenlévő múlt sorozat. Bp., 2002; angol kiad.: Folk Music of the Hungarians. Bp., 2005); Keleti hagyomány – nyugati kultúra. Tanulmányok (Bp., 1984); Keleti hagyomány – nyugati kultúra. Néprajzi, zenei, irodalmi tanulmányok második gyűjteménye (Bp., 1999). Irod.: Vargyas Lajos: Kerítésen kívül. Emlékek életemből (Bp., 1993); Kerítésen kívül. Portréfilm V. L. népzenekutatóról. Rend. Csorba Judit Dorottya (Bp., 2000; 2. kiad. Bp., 2004); Andrásfalvy Bertalan: V. L. (Honismeret, 35, 2007. 6, 129–131. p.); Az Idő rostájában. Tanulmányok V. L. 90. születésnapjára. 1–3. köt. Szerk. Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária, Nagy Ilona (Budapest, 2004; V. L. műveinek bibl.-jával); Paksa Katalin: L. V. (Studia Musicologica, 49, 2008. 3–4, 475–476. p.); V. L. emlékezete. Szerk. Szőkéné Károlyi Annamária, Vargyas Gábor (FolkMAGazin, XV. évf., 2008. IV. különszám); Akarjuk-e, hogy éljen a népdal? V. L. művelődéspolitikai írásai. Szerk. Vargyas Gábor (FolkMAGazin, XV. évf., 2014. IV. különszám); VL 100. Tanulmányok V. L. születésének 100. évfordulójára. Szerk. Vargyas Gábor (Summa Ethnographica 1. Bp., 2015); Vargyas Lajos Archívum: http://vargyaslajos.hu/ index.html.; Brockhaus-Riemann zenei lexikon; ÚMIL 3: 2214–2215. p.; RÚL 18: 512. p.; MNépLex 5: 489. p. Fotó: a család tulajdona Vargyas Gábor Vass Anna, dr. (1930. dec. 9. Jánosháza – 2016. szept. 20. Pécs): mikológus-mikrobiológus, főmuzeológus, gombaszakértő. – Az ELTE TTK biológia–kémia tanári szakán szerzett okleveles középisk.-i tanári diplomát (1950–1954). Doktori disszertációját (Ada tok a Mecsek hegység és környékének és a Zselicségnek mikroszkopikus gombaflórájának ismeretéhez) az ELTE Mik robiológiai Tanszékén védte meg (1972). – Gyakornoki idejét a M. Természettud.-i Múz. Növénytárában (1954–1955) és a pécsi Janus Pannonius Múz. Természettud.-i Osztályán töltötte (1955). Dr. Bohus Gábor és dr. Tóth Sándor vezetésével kezdett gombákkal foglalkozni, érdeklődése a természetes ökoszisztémák mikrogombáinak sokfélesége felé fordult. Ekkor sajátította el a növénycsoportok és a gombák preparálási fogásait is. Gyakornoki évei leteltével
