Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
T
369 Tüdős műemlékek halaszthatatlan állagmegóvásában és konzerválásában (Énlaka, 1982; Magyarbikal, 1983; Homoródszentpál, 1984; Székelyudvarhely, 1985; Vista, 1986, 1987). Eseti megbízásokkal restaurált műtárgyakat pl. az Orsz. Műemléki Hivatal részére: a bajnai Sándor–Metternich kastély kutatása során előkerült régészeti (főként kerámia) leletanyagot (1975), a budafoki Sacelláry-kastély Róth Miksa készítette üvegablakait (1987); a MNM Esztergomi Vármúz.-ában a Szt. Adalbert-székesegyház díszkapujának (Porta Speciosa) összetört 20. sz.-i makettjét stb. – A M. Alkotóművészek Orsz. Egyesületének, a M. Restaurátorok Egyesületének, vmint az Esztergomi Művészek Céhének (1994-től) tagja. F. m.: 15 éves az Esztergomi Művészek Céhe. Szerk., összeáll. (Esztergom, 2006; https://library.hungaricana. hu/hu/view/EsztergomKonyvek_419/?pg=42&layout=s). Irod.: Muzslai Zsitva Ágnes: In memoriam T. S. (Esztergomi életképek, 2011. nov. 22.; https://esztergomieletkepek. blog.hu/2011/11/22/in_memoriam_turanyi_sandor); Kortárs magyar tűzzománcművészet: T. S. (A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület tűzzománc-kiállításai 2008–2015, 2015; http://muravidek.eu/wp-content/uploads/2015/03/Tuzzomanc-katalogus-online-vegleges.pdf). Fotó: T. S. 2010-ben, a család tulajdona Morgós András, Horváth István Tüdős Kinga; Tüdős S. Kinga; Tüdősné Simon Kinga; ered. Simon Mária Kinga, dr. (1948. jún. 25. Sepsiszentgyörgy [Sfântu Gheorghe, Románia] – 2019. szept. 6. Sepsiszentgyörgy): történész, művészettörténész, tud.-os kutató. – A bp.-i ELTE-n, az Eötvös Koll. tagjaként, klinikai pszichológiából (1975), majd művészettörténetből szerzett diplomát (1976). Az 1635. évi székelyföldi katonai ösz szeírásokat feldolgozó disszertációjával lett a történelemtud.-ok doktora (1995). – A M. Nemzeti Galéria 19. sz.-i festészeti osztályán művészettörténész muzeológus (1976– 1980), majd pszichológiából továbbképzésen vett részt Torontóban, a 999. sz. Egészségügyi Központban a K-európai kivándoroltak depressziójával foglalkozott. Mintegy fél év múlva Bukarestben telepedett le, ahol férje egy.-i tanár volt. A Kriterion Könyvkiadó ig.-ja, Domokos Géza közbenjárásával, Demény Lajos történész jóvoltából 1980-ban a bukaresti Nicolae Iorga Történettud.-i Int. Nemzetiségtörténeti Osztályának tud.-os kutatója lett. Nyugdíjazása után hazatért Sepsiszentgyörgyre, ahol haláláig élt és dolgozott. – A Székely Nemzeti Múz. -ban (SZNM) kiáll.-t szervezett, részt vett a múz. kézirattárának feldolgozásában, dokumentációs könyvtárának gyarapításában, kiadásra készítette elő a múz. egykori kiváltságlevél-gyűjt.-ének Cs. Bogáts Dénes által összeállított regesztáit. Szakterülete a 15–18. sz.-i Erdély története, elsősorban a korabeli Erdély hétköznapjai, a levéltárakban fennmaradt erdélyi végrendeletek kutatása. Tanulmányozta a 15–18. sz.-i erdélyi védőrendszereket, templomerődöket és műemlék templomokat. Tévéfilmsorozatban mutatta be Székelyföld vártemplomait (A magok oltalmára..., Duna TV, 2016). A levéltári kutatásai során feltárt végrendeletek alapján készült el 2003-ban, Szakály István rendezésében a 17. sz.-i székely főnemesi, jelesen az Apor, Kálnoky, Lázár és Mikes családokról szóló dokumentumfilm (Testamentomi rendelés – Székely főnemesek, Duna II. Autonómia TV, 2009). Részt vett a Székely Oklevéltár új sorozata kiadásának munkálataiban; a III. (Bukarest, 1994) és a VIII. köt. (Bukarest, 2006), ill. a Historia manet. Volum omagial. Demény Lajos Emlékkönyv 75 (Bukarest, 2001) társszerk.-je, a Studii şi Ma teriale de Istorie c. akad.-i, a Revue Roumanie D’Historie folyóirat (1990–1995), a Székely Nem zeti Múz. Aluta c. évkönyvei szerkesztőbiz.-i tagja (1996–2000), számos egyéb kiadvány, könyvsorozat önálló vagy társszerk.-je, ill. társszerzője (Esztelnek műemlékei, ferences kolostor és kerített templom. P. Benedek Fidéllel, Kézdivásárhely, 2005; „Szolgáltam én fejedelmet”. Hodor Máté címeres levele, Sepsiszentgyörgy–Kézdiszentlélek, 2013; Erdélyi Testamentumok, sorozat; stb.). Ta nulmányai, szakdolgozatai a Művelődés , a Revue Roumanie D'Histoire, a Revista Istorică , a Műem lékvédelem, az Ars Hungarica , a Történelmi Szem le, az Agrártörténeti Szemle , a Studii și Materiale de Istorie Medie, A Magyar Mezőgazdasági Mú zeum Közleményei, a Studia Caroliensia 5. , az Aetas, az Acta Academiae Agriensis, Sectio His toriae XLIV., a Korunk c. szakfolyóiratokban, évkönyvekben, a Háromszék napilapban jelentek meg. – Az Erdélyi Múz.-Egyesület (EME) és a sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédelmi Társaság alapító tagja. F. m.: Nagyajta. Unitárius templomerőd (Bukarest, 1994); Háromszéki templomvárak. Erdélyi védőrendszerek
