Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

T

357

Torma

rom-Esztergom, Pest, Veszprém m.) hatnak szerk.je, nyolcnak társszerzője, a 10. kötettől kezdve sorozatszerk.-je. Fő kutatási területe: a régészeti topográfia módszertana, a rézkor (főleg a késő rézkori bolerázi csoport) és bronzkor régészete, történeti névtan. Több mint 70 szakmai publikáció szerzője. Jelentős ásatásai: Pilismarót-Basaharc (késő rézkori temető, 1967–72), Pári-Altacker (neolit, rézkori és bronzkori telep, 1968), Szakály-TSz major (középső bronzkori temető, 1969), Tokod-Leshegy (kora bronzkori erődített telep, 1970), Nyergesújfalu-Téglagyári agyagbánya II. (középső bronzkori temető, 1974). – Az MTA Régészeti Tud.-os Biz. tagja (2011-től), az Ásatási Biz. elnöke, az Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae szerkesztőbiz.-i tagja, a Váci Múz. Egyesület elnöke (2004–2011). – Ku

zsinszky Bálint-emlékérem (1992), Akadémiai Kiadó Nívódíja (1997, megosztva), Ránki Györgydíj (2000, MTA), Schönvisner István-díj (2010), Tragor Ignác-emlékérem, Pro Urbe Vaciensi díj (1996).

F. m.: A romándi későbronzkori raktárlelet

. Németh Péterrel (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 4, 1965, 59–90. p.); Veszprém m. régészeti topográfiája.

A veszprémi járás. Éri Istvánnal, Kelemen Mártával, Németh Péterrel. Szerk. Éri István (Magyarország Régészeti Topográfiája 2., Bp., 1969); Adatok a badeni (péceli) kultúra bolerázi csoportjának magyarországi elterjedéséhez (A Veszprém Megyei Múzeumok Köz

leményei, 8, 1969, 91–108. p.); Veszprém m. régészeti topográfiája. A pápai és a zirci járás. Dax Margittal, Éri Istvánnal, Mithay Sándorral, Palágyi Szilviával. Szerk. is (Magyarország Régészeti Topográfiája 4., Bp., 1972); A kisapostagi kultúra telepe Balatongyörökön (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 11, 1972, 15–34. p.); Die Boleráz-Gruppe in Ungarn. In: Symposium über die Entstehung und Chronologie der Badener Kultur. Ed. Bohuslav Chropovský (Bratislava, 1973, 483–512. p.); Ein Grab der transdanubischen inkrustierten Keramik aus Esztergom (Mitteilungen des Archäologischen Institutes der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, 6, 1976, 25–37. p.); Rézkori telep Páriban

(A Szekszárdi Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, VI–VII, 1975–1976 [1977], 29–59. p.); A balatonakali bronzkori sír (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 13, 1978, 15–25. p.); Komárom m. régészeti topográfiája. Esztergomi és dorogi járás. Horváth Istvánnal, H. Kelemen Mártával. Szerk. is (Magyarország Régészeti Topográfiája 5., Bp., 1979); Mittelalterliche Ackerfeld-Spuren im Wald von Tamási (Komitat Tolna) (

Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, XXXIII, 1981, 245–256. p.);

Békés m. régészeti topográfiája. IV/1. A szeghalmi járás.

Ecsedy Istvánnal, Kovács Lászlóval, Maráz Borbálával. Szerk. is (Magyarország Régészeti Topográfiája 6., Bp., 1982); Bronzezeitliche Gräber aus Nyergesújfalu (Kom. Komarom) – Angaben zur Frühphase der inkrustierten Keramik in Nordtransdanubien (Mitteilungen des Ar

chäologischen Institutes der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, 10–11, 1980–81, 59–69. p.); Pest m. régészeti topográfiája. XIII/1. A budai és szentendrei járás. Dinnyés Istvánnal, Kővári Klárával, Lovag Zsu

zsával, Tettamanti Saroltával, Topál Judittal. Szerk. is (Magyarország Régészeti Topográfiája 7., Bp., 1986); Pest m. régészeti topográfiája. XIII/2. A szobi és a váci járás. Dinnyés Istvánnal, Kővári Klárával, Kvassay Judittal, Miklós Zsuzsával, Tettamanti Saroltával. Szerk. is (Magyarország Régészeti Topográfiája 9., Bp., 1993); Békés m. régészeti topográfiája. IV/3. Békés és Békéscsaba környéke. 1–2. Jankovich B. Dénessel, Medgyesi Pállal, Nikolin Edittel, Szatmári Imrével. Szerk. is (Magyarország Régészeti Topográfiája 10., Bp., 1998); A honfoglalástól 1686-ig.

T. I. közreműködésével szerk. Zsoldos Attila (Pest megye monográfiája. I/2., Bp., 2001); A kezdetektől a honfoglalásig: Pest m. régészeti emlékei. T. I. közreműködésével szerk. Fancsalszky Gábor (Pest megye monográfiája I/1. Bp., 2007); Pest m. régészeti topográfiája. XIII/3. Az aszódi és a gödöllői járás. Dinnyés Istvánnal, Kővári Klárával, Kvassay Judittal, Miklós Zsuzsával, Tettamanti Saroltával. Szerk. is (Magyarország Régészeti Topográfiája 11., Bp., 2012); Tanulmányok Tamási történetéből. Őskor, római kor, középkor, török kor. Szerk. (Tamási, 2015); Tamási és környéke az őskorban. In: Tanulmányok Tamási történetéből. Őskor, római kor, középkor, török kor. Szerk. (Tamási, 2015, 15–79. p.); Emlékezések és írások Tamásiról. Szerk. K. Németh András (Tamási Örökség VIII., Tamási, 2021).

Irod.: K. Németh András: T. I. műveinek bibliográfiája – Bondár Mária: T. I., a topográfus. In: „Fél évszázad terepen”. Tanulmánykötet T. I. tiszteletére 70. születésnapja alkalmából. Szerk. Miklós Zsuzsa–Kővári Klára (Bp., 2011, 9–14. p., 17–19. p.); Németh Péter: T. Pistával az „Éri-óvodában” (Műemlékvédelem, LV, 2011, 4., 252–256. p.); K. Németh András: T. I. (1940–2018) (A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, XL, 2018, 577–580. p.); Tringli István: T. I. (1940–2018) (Honismeret, XLVII, 2019. 2., 97–99. p.); Benkő Elek: Búcsú dr. T. I.-tól (Archaeologiai Értesítő, 144, 2019, 247–248. p.); K. Németh András: T. I. és Tamási. In: Emlékezések és írások Tamásiról. Szerk. K. Németh András (Tamási Örökség VIII., Tamási, 2021, 11–40).

Fotó: Kővári Klára felv.

K. Németh András