Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
S
340 Szujkó Koll.-ban érettségizett (1930), a prágai Állami Konzervatórium színészi tagozatán (1932–1935) és Moszkvában tanult, majd csehszlovák állami ösztöndíjas a varsói Állami Színháztud.-i Int.-ben (1936–1939). – Bp.-en, a Hunnia Filmstúdióban dolgozott, majd az ungvári Ruszin Nemzeti Színház rendező-dramaturg-ig.-ja lett (1941–1942). Behívták katonának; fronttársulatnál szolgált, haditudósító és tolmács volt. Hazakerülve a bp.-i Új M. Színház rendezője (1943-tól), majd Debrecenben, Ungváron, ill. Kolozsváron a m. színház színésze, rendezője (1945–1947). A M. Népi Szövetség munkatársa Brassóban és Bukarestben, utána Medgyesen a Medgyesi Rajoni Múz. egyetlen szakembere, papírjai szerint már filozófia kari végzettséggel: múz.-i asszisztens (1952), majd ig. (1953-tól). 1956. aug.-ban Csehszlovákiába repatriált testvéreihez. A CSEMADOK tagja, 1959-ig a pozsonyi Népművelési Int. szakelőadója, a pozsonyi Állami Faluszínházban és az eperjesi Ukrán Nemzeti Színházban rendezett, emellett műkedvelő színjátszó csoportok instruktora, közíró. Dunaszerdahelyen az Üzemi Klub művészeti vezetője (1961-től), háromévi megszakításként a révkomáromi M. Területi Színház lektora és dramaturgja. 1970-től a révkomáromi Duna Menti Múz. képzőművészeti gyűjt.-ének szakfelelőse (1979. évi nyugdíjaz ásáig), majd bedolgozó munkatársa. – Medgyesi muzeológusként részt vett a romániai múz.-i intézményrendszer 1950-es évek eleji megszervezésében, a régészeti leletmentésben (Sorostély, Kisselyk, Medgyes, Ecel). 1952. máj.-ban Székely Zoltánnal régészeti kutatásba kezdett, az eredmények közlésére úttörő múz.-i kiadványsorozatot indítottak (Din activitatea știinţifică a Muzeului Raional Mediaș), amelynek há rom száma jelent meg (1953–1956). 1952. jún.-ban a Székely Nemzeti Múz.-mal közös terepmunkát, publikációt, új kiáll.-okat szerveztek, Máttis János révén illusztrációs anyagot is készített. Ötlet- és házigazdája volt az 1953. júl.-i medgyesi tartományközi múz.-i értekezletnek, ahol a romániai múzeumügy mintegy az orsz. szintű intézményi együttműködés főpróbáját tartotta. Révkomáromban, már nyugdíjasként, újra képzőművészeti és más tematikájú kiáll.-okat rendezett a Duna Menti Múz.-nak (mintegy 300 kiáll.), a múz. arculatán dolgozott, kiadványait szerk., a képzőművészeti gyűjt.-t gyarapította. 1956 után is mintegy 200 színházi és képzőművészeti témájú írása jelent meg A Hét, az Új Ifjúság, az Új Szó, a Népműve lés, a Szabad Földműves, a Vasárnapi Új Szó, az Irodalmi Szemle stb. folyóiratokban, színműveket fordított cseh, orosz, szlovák nyelvből; 1991-től az újrainduló Komáromi Lapok főszerk.-helyettese. Álnevei és betűjelei: Eőry, Eőry M. Emil, -eőry-, -eszme-, (mii), Sz.E., szek, Szem-, (szuchy), Szy. F. m.: A legendás betlehemi játékokról (Kárpáti Híradó, 1941. dec. 25., 19. p.); Hucul népszokások (Kárpáti Híradó, 1942. jan. 6., 3–4. p.). Irod.: Mácza Mihály: Sz. M. E. 80 éves (Iuxta Danubium No. 10. – A DMM Évkönyve, 1992, 264–265. p.); Sz. M. E. és Sz. M. (Ki kicsoda Kassától Prágáig; Szekszárd, 1993, 297. p.); Gagyi József–Boér Hunor: Ideológusok és szakemberek. In: Autonóm magyarok? Székelyföld változása az ötvenes években (Csíkszereda, 2005, 509–571. p.); Hushegyi Gábor: Sz. M. E. (https:// artportal.hu/lexikon-m-tortenesz/szuchy-m-emil/); Comşa, Doina: Instituţii culturale locale – Muzeul Municipal din Mediaş (Comunicări ştiinţifice, VII/2, Mediaş, 2008, 118–119.); Ștefu, Viorel: Muzeul Alt-Mediasch – Mărturii ale comunității săsești de la Mediasch Kolozsvár, 2017). – Arcképe [1977]: KépViselők – Kopócs Tibor 113 kortárs arcképe, KT Könyv- és Lapkiadó, Komárom, 2005, 63.). Fotó: Kopócs Tibor: Szuchy M. Emil portréja, 1977. Mácza Mihály, Boér Hunor Szujkó Imréné: → Szujkóné Lacza Júlia Szujkó-Lacza Júlia: → Szujkóné Lacza Júlia Szujkóné Lacza Júlia; Szujkó-Lacza Júlia; Szuj kó Imréné (1930. dec. 20. Dömsöd – 2009. szept. 11. Dömsöd): botanikus, múzeumig. – Munkáscsaládból származott. Férje Szujkó Imre csepeli szakmunkás. – Az általános isk.-t és a polgári isk.-t Dömsödön végezte. Felvették a pesterzsébeti népi koll.-ba (1947), középfokú tanulmányait a pesterzsébeti Állami Kossuth Lajos Gimn. esti tagozatán és a bp.-i Jurányi utcai gimn.-ban végezte (1949). A PPTE biológia–kémia szakán tanult (1949); har-
