Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

S

330

Szigeti

György, Munkácsy -és Kossuth-díjas gyulai festőművész hagyatékának szakszerű számbavételét. Kutatásainak középpontjában Erkel Ferenc élete és munkássága állt. Muzeológusi működésének másik kiemelkedő eseménye a gyulai származású bajor festő, grafikus, Albrecht Dürer születésének 500. évfordulójára szervezett ünnepségsorozat. A jeles alkalomból kapta meg a gyulai múz. kiállítócsarnoka a Dürer Galéria

nevet. A vezetésével újjászervezett Erkel Ferenc Múz. Baráti Köre 1969-ben emléktáblát avatott Mogyoróssy János tiszteletére. Tagja volt Gyula Város Tanácsa Végrehajtó Biz.-ának. 1971-ben miniszteri dicséretben részesült.

F. m.: Gyula város monográfiája

(Gyulai füzetek 2. Gyula, 1958); Erkel Ferenc

(Gyulai füzetek 4. Gyula, 1960); Gyula 1945–1970. Szabó Ferenccel (Gyula, 1970); Az oktatás és közművelődés eredményei és gondjai Gyulán 1957–1974. In: Három szabad évtized Gyulán 1944–1974

(Gyula, 1975); Erkel Ferenc Emlékmúzeum

(A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai 68–70. Gyula, 1975); Erkel Ferenc és emlékmúzeuma (Gyula 1975). Irod.: Szabó Ferenc történész búcsúbeszéde Sz. I.-tól (kézirat, Erkel Ferenc Múz. Adattára, A520-76.); Lindeisz Ferenc: Sz. I. In: A Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola 75 éve. Jubileumi évkönyv (Gyula, 1978, 14–15., 132. p.); Németh Csaba: A gyulai múzeum százhuszonöt esztendeje (Gyula, 1993, 32–34. p.).

Fotó: Sz. I. 1969-ben, Erkel Ferenc Múz. H5101

Cseresznyés János

Szigeti Kerény István, OSB (1916. okt. 8. Szom

bathely – 2002. okt. 15. Pannonhalma): bencés szerzetes, középisk.-i tanár, könyvtáros. – Három idősebb testvére: Ábel (1899–1949), Paulin (1905–1962) és a zenetudós Kilián (1913–1981) is a Benedek-rend tagja volt. – 1935. aug. 6-án öltözött be, a rendben a Kerény nevet kapta. 1937. jún. 28-án tett egyszerű, 1940. jún. 28-án pedig ünnepélyes fogadalmat, 1941. jún. 22-én szentelték pappá. – Bp.en latin–görög szakos középisk.-i tanári egy.-i diplomát szerzett. A fővárosban gyakorló tanár (1941–1942), majd Pannonhalmán főisk.-i tanár és hitoktató lett (1942-től). A háború alatt tábori lelkészként orosz hadifogságba került (1943), 1947-ben szabadult. A pápai bencés gimn.-ban és ált. isk.-ban tanított (1947–1948). 1948-ban rövid időre gazdaságvezető volt Bakonybélben. A szerzetesrendek megszüntetése, a bencések korlátozott visszaállítása nyomán „létszámfelettivé” vált, így falusi plébániákon teljesített lelkészi, segédlelkészi vagy kántor szolgálatot. 1982-ben nyugdíjazták, ekkor térhetett vissza Pannonhalmára, ahol könyvtárosként a rendi gyűjt.-ekkel foglalkozott. – Legfontosabb műve a pannonhalmi fotótár

rend

jének kialakítása. Az elhunyt szerzetesek hagyatékából bekerült hatalmas fényképanyagot átfogóan szisztematizálta. Rendszerének alapját a rendi arcképgyűjt. képezi. Első helyre a „főapátok és bencés főpapok” kerültek beöltözési sorrendben. A többi bencés szerzetes fotóhagyatékát, a köny

nyebb visszakeresés érdekében alfabetikusan osztotta be. Az albumok gyarapításánál is tematikusan gondolkozott (Pannonhalma, egyéb bencés apátságok, perjelségek, rendházak, isk.-k, birtokok stb., ill. a legnagyobb számban lévő személyi albumok, végezetül a „közéleti” és az egyéb albumok). Az anyag rendezési és működési elve ma is változatlan. Törekedett arra is, hogy begyűjtse a házon kívülre került, vidéki plébániákon még fellelhető fotókat is, ezért szinte élete végéig széles körű levelezést folytatott rendtársakkal és azok rokonaival, sőt egykori diákokkal is. Kialakította, rendszerezte és gyarapította a képeslapgyűjt.-t, ill. gondozta és fejlesztette a bélyeggyűjt.-t is.

F. m.: Fényképező bencések. Egy fényképező szerze

tes – Palatin Gergely (Bp., 1993); Pannonhalma régi levelezőlapokon (szerzői név nélkül, Debrecen, 1996).

Irod.: Matyikó Sebestyén József: A nagyvilág képes levelezőlapokon (Új Ember, 62, 2006. 12. [márc. 19.], 6. p.); Bogdán Melinda: Photographia sacra (PhD-disz

szertáció, Bp., 2019, 39–40. p.).

Fotó: Pannonhalmi Főapátsági Múz.

Bogdán Melinda

Szikossy Ferenc (1937. febr. 8. Bp. – 2011. márc. 27. Bp.): történész, muzeológus, múz.-i főig. – Édesapja id. ~ Ferenc, parlamenti gyorsíró, gyors- és gépírástanár (ELTE BTK), aki a Petőfi Kör 1956. okt. 23-ai üléséről a történelmi dokumentummá vált jegyzőkönyvet készítette. Édesanyja a Kubinyi nemesi család leszármazottja, lánya ~ Ildikó, a M. Természettud.-i Múz. Embertani Tárának főmuzeológusa. – A bp.-i Madách Gimn.-ban érettségizett, majd az ELTE BTK-n történelem szakos tanári diplomát szerzett (1961). Egy.-i doktori disszertációját (Az angol–francia külpolitika hatása