Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
S
325 Szendrei értekezésével). – Az Orsz. Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Int. (OMMI) Fizikokémiai Osztályán gyakornok (1966–1967), műszaki ügyintéző és tud.-os segédmunkatárs (1967–1971), tud.-os munkatárs (1971–1976), közben posztgraduális tanulmányokat folytatott a Wageningeni Mezőgazdasági Egy. és Nemzetközi Mezőgazdasági Központban (Hollandia, 1967/68). Az OMMI átszervezése után a MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóint.-e (MTA TAKI) Finomszerkezet-vizsgáló Laboratóriumának tud.-os munkatársa (1977–1981). A múz.-i szférába a TAKI élén 1980 végén történt vezetőcsere után lépett át. A Termé szettud.-i Múz. (TTM, 1991-től M. Természettud.-i Múz., MTM) Ásvány- és Kőzettárában dolgozott (1981. okt. 1.–2010. márc. 31.): tud.-os főmunkatárs (1984–1992), főmuzeológus (1992–2010), főosztályvezető-helyettes (1992–2009), a múz. szervezeti változásai nyomán osztályvezető-helyettes (2009–2010). Szakmai munkáját 2010 után is folytatta a múz.-ban, mígnem 2013-ban az ő dolgozószobáját is át kellett adni a Nemzeti Közszolgálati Egy.-nek. – Számos időszaki és állandó kiáll. kivitelezésében vett részt. Nevéhez fűződik a jellemző hazai kőzetek nagyméretű tömbjeiből az MTM előtt felállított ún. Időösvény kibővítése és átrendezése (2004). A 2000-es évek elején sokat foglalkozott a díszítőkő-gyűjt. gyarapításával. A mindennapi gyűjt.-i munka mellett részt vett az ásványgyűjt. teljes átrendezésében és revíziójában, ill. az 1995/1996-os költözésben a Múzeum körútról a Ludovika térre. – Az 1980-as évek második felétől több felsőoktatási intézményben (ELTE, M. Képzőművészeti Főisk. [majd Egy.], Pannon Agrártudományi Egy. [utóbb Veszprémi Egy.] Georgikon, Debreceni Egy.) a felsőfokú, ill. a posztgraduális képzés keretei között tartott koll.okat, speciális koll.-okat és egyéb foglalkozásokat. Az ELTE TTK címzetes egy.-i docense (1988-tól). – Rendkívüli szorgalommal és alapossággal végzett kutatómunkája homlokterében a talajmikromorfológia (talajmikroszkópia) és talajásványtan állt. Eleinte jellegzetes szikes területek, később egyes további talajfőtípusok mikromorfológiáját dolgozta fel. Törekedett a megfigyelt szöveti elemek, ill. a talajalkotórészek minél pontosabb ásványtani jellemzésére és a morfológiai megfigyelések interpretálására a talajok anyagforgalma és genetikája szempontjából. Az ezredfordulótól egyre többet foglakozott a szikes talajok felszíni sóásványaival („sókivirágzásaival”) és ezek keletkezési folyamataival. Tanulmányai leginkább az Agrokémia és Talajtan c. folyóiratban jelentek meg. Közreműködött a MTM Ásvány- és Kőzettár történetére vonatkozó, ill. korábbi munkatársainak életrajzi adatait tartalmazó cikkgyűjt.-ek elkészítésében. Összefoglalta a talajásványtani és talajmikromorfológiai kutatások mo.-i történetét, a talajfelszíni sókivirágzások kutatástörténetét, vmint az OMMI Fizikokémai Osztály történetét. – A Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) tagja (1962-től), az MFT Agyagásványtani Szakosztályának több évtizedig vezetőségi tagja, másodtitkára (1972–1975), elnöke (2006–2012), t. tagja (2015). A (M.) Talajtani Társaság (MTT) tagja (1968-tól), vezetőségi tagja (1985–2004), az MTT Talajásványtani Szakosztály alapító tagja és titkára (1985-től). A Nemzetközi Talajtani Társaság tagja (1977–2002). Az MTA X. (Földtud.-ok) Osztálya, Geokémiai és Ásvány-kőzettani (később Ásvány- és Kőzettani) Tud.-os Biz. (GÁK TB) Környezetgeokémiai Albiz.-ának alapító tagja és titkára (1991–2000), elnöke (2000–2015), a GÁK TB állandó meghívottja (2000–2002), választott tagja (2002–2015), Geonómiai (később Geonómiai és Planetológiai) Albiz.-ának meghívott, majd választott tagja (2010-től). Számos hazai és nemzetközi tud.-os rendezvény szervezőbiz.-ának tagja. – A Magyarhoni Földtani Társulat Ifjúsági Díja (1967, Korpás Lászlóval és Peregi Zsolttal), Kiváló Ifjú Mérnök (sic! , 1970), Szoc. Kultúráért miniszteri kitüntetés (1985), Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetés (1986), főtanácsos (MTM, 1994), M. Talajtani Társaság Treitz Péter-emlékérme (2014). F. m.: Talajásványtan (Magyar Állami Földtani Intézet Módszertani Közlemények, 14/1., Bp., 1995); Talajtan (Bp.., 1998); Talajmikromorfológia (Bp., 2000); Hazai ta lajtípusok mikromorfológiája (Bp., 2001); Talajásványtani és talaj-mikromorfológiai kutatások Magyarországon. In: Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae, 7. Miskolc, 2002, 353–356. p.); Ásványok a magyarországi talajokban. In: A magyarországi ásványfajok . Szakáll Sándorral és Gatter Istvánnal (Bp., 2005, 350–389. p.); A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai. Szerk. Tóth Tiborral (Topographia Mineralogica Hungariae, 9. Miskolc, 2006); Magyarország környezetgeokémiai állapota. Szerk. (Bp., 2006); Talajásványtan, mikro morfológia (Agrokémia és Talajtan, 61. [online suppl.], 2012, 93–120. p.). Irod.: Papp Gábor–Viczián István: Dr. Sz. G., 1942–2015 (Földtani Közlöny, 146, 2016, 169–180. p., bibl.-val); Papp Gábor: Sz. G. (1942–2015) / G. Sz. (1942–2015)
