Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
S
323 Szekeres 1976–1982), 1956-ban néhány hónapig az egy. mb. rektora, a BTK dékánja (1969–1975), a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék vezetője (1957– 1982), az 1957/1958. tanévben az ELTE ÁJK M. Állam- és Jogtörténeti Tanszékének professzora és mb. tanszékvezetője is. Tanári munkáját nem feladva, 1982–1987 között a BTM főig.-i pozíció ját is betöltötte. 1994-től az ELTE BTK Közép- és Kora Újkori Történeti Tanszék professor emeritusa. – Kutatásai középpontjában a középkori és kora újkori m. és egyetemes város- és egyetemtörténet, a 14. és 16. sz.-i közép-európai parasztfelkelések, vmint az előreformációs mozgalmak álltak, de kutatómunkája kiterjedt számos más területre, pl. a bizánci és oszmán kapcsolatokra is. Publikációinak száma meghaladja a négyszázat, várostörténeti tanulmányai máig megkerülhetetlenek. A Századok szerkesztőbiz.-ának tagja (1959–1990), a Honismeret főszerk.-je (1976–1995). Jelentős tudományszervezői munkássága, számos hazai és nemzetközi szakmai biz. tagja volt. – A Főv.-i Tanács felkérésére vállalta el a BTM vezetését, amely intézményhez – a múz. kiadványainak szerkesztőbiz.-i tagjaként – már több évtizedes szakmai kapcsolat fűzte. Főig.-i célkitűzése a múz. tud.-os tevékenységének erősítése és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése volt. Ennek érdekében módosította a múz. szervezeti felépítését, a gyűjtő- és tud.-os munka megsegítésére tud.-os tanácsadó testületet hozott létre, a kiadványokat új szerkesztőbiz.-okra bízta, szorgalmazta, hogy a régészek éves tevékenységükről az MTA régészeti albiz.-ai előtt beszámoljanak, továbbá kezdeményezte a BTM szakmai irányítása alatt a mo.-i múz.-ok várostörténeti kutatásainak koordinálását is. Főigazgatósága alatt nyíltak meg a felújított Kiscelli Múz. állandó kiáll.-ai (1983, 1984), az aquincumi fürdőmúz. (1984) és több nagy történeti kiáll. készült (350 éves a Tudományegy. , 1635–1985. Vármúz., 1985; Buda visszavívása 1686. Vármúz., 1986; Zsigmond és kora a művé szetben, 1387–1437, Vármúz., 1987); a kiáll.-okhoz tud.-os konferenciák kapcsolódtak. A nemzetközi kapcsolatok szélesítésére bemutatkozó kiáll.-okat szervezett külföldön, pl. az NSZK több városában is megrendezett Neue Ausgrabungen und Funde in Aquincum c. római kori régészeti kiáll. (1986, 1987). – Az MTA l. (1973), majd r. tagja (1985). Az MTA Felügyelőbiz.-a, az MTA M. Nyelvi Biz.-a és Történettud.-i Biz.-a tagja, Egyháztörténeti Albiz.-a elnöke. A M.–Orosz, a M.–Svéd és a M.–Lengyel Történész Vegyes Biz. elnöke, a M. Bizantinológiai Nemzeti Biz. tagja. A M. Történelmi Társulat főtitkára (1958–1966), alelnöke (1966–1975). A Nemzetközi Egyetemtörténeti Biz., a Nemzetközi Várostörténeti Biz. tagja. – Akadémiai Díj (1965), Szent-Györgyi Albert-díj (1994), Budapestért Díj (2008). Lengyel Köztársaság Érdemrendje lovagkereszt (1996). F. m.: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyar országon a 14. században. Szerk., társszerző (Bp., 1953); Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth Jánossal (Memoria Saeculorum Hungariae. 1. Bp., 1974); La Hongrie et la domination ottomane: XVe –XVII e siècles (Studia Turco–Hungarica 2. Bp., 1975); VII. Gergely (Bp., 1984); Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. (Memoria Saeculorum Hungariae, 4. Bp., 1984); Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. 1–2. Főszerk. (Magyarország története tíz kötetben, Bp., 1984). Irod.: Társadalomtörténeti tanulmányok a közeli és a régmúltból. Emlékkönyv Sz. Gy. 70. születésnapjára. Szerk. Sz. Jónás Ilona (Bp., 1994); B. K. [Burucs Kornélia]: Sz. Gy. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 (Bp., 2003, 1218. p.); Kozák Péter: Sz. Gy. (Névpont. Online adattár: https://www.nevpont.hu/ palyakep/szekely-gyorgy-1d735); K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum az alapítástól az ezredfordulóig (Monumenta Historica Budapestinensia, XI. Bp., 2003, 149–156. p.); Változatok a történelemre. Tanulmányok Sz. Gy. tiszteletére. Szerk. Erdei Gyöngyi, Nagy Balázs. Sz. Gy. műveinek bibl.-jával. (Monumenta Historica Budapestinensia, XIV. Bp., 2004); Tudósportrék: Sz. Gy. (ELTE Videostúdió, 2009); Sz. Gy. műveinek teljességre törekvő bibl.-ja: https://majt.elte.hu/tortenet/ szekely-gyorgy?m=40; RÚL 17: 277. p.; ÚMIL III: 1931. p. Fotó: Sz. Gy. 1985-ben, Márkus András felv., BTM Régészeti Adattár, Intézménytört. Gyűjt. Demeter Zsuzsanna Székely György (1955–2017): → V. Székely György Szekeres László (1927. febr. 1. Szajol – 2014. máj. 15. Bp.): irodalomtörténész, muzeológus. – Az ELTE m. nyelv és irodalom szakán tanult (1951), bölcsészdoktor (1973). – A Szabad Nép nél újságíró gyakornok (1951), az ELTE BTK kari titkára (1951–1952), a Szegedi Tudományegy.-en tanársegéd (1952–1957), az MTA Irodalomtörténeti Int. tud.-os kutatója (1957), az ELTE BTK tud.-os munkatársa (1958–1961), az MTA Irodalomtörténeti Int. tud.-os munkatársa (1961–1963). A Petőfi Irodalmi Múz. (PIM) Hangtárának munkatársa
