Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
S
319 Szántó 25. Bp.): szavalóművész, író, költő. Eredeti neve: Czvechó/Ludna Julianna. Czvechó István galgóci születésű cserepessegéd és a polhorai születésű Ludna Mária r. k. szülők törvénytelen leánya. Apja az anyakönyvben elismerte saját gyermekeként. – Fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. A Tanácsköztársaság alatt ismerte meg Hidas Antal írót (családi nevén Szántó Gyulát), akivel 1920-ban házasságot kötött. Ebben az évben kivándoroltak Csehszlovákiába. A házasságot 1924-ben felbontották. Bp.-re visszatérve ~ kultúrpropagandistaként, szavalóművészként tevékenykedett. Férjhez ment Fenyő László író-költőhöz, majd 1928-ban megismerkedett József Attilával, akinek hat esztendőn keresztül élettársa volt. Kassák Lajos Ma c. lapjában Csont Judit néven verseket publikált, a Kis Pesti Hírlap ban és a Kis Magyarok Lapjában meséi jelentek meg Pál Judit néven (1936). – 1948-ban megbízták a József At tila-emlékgyűjt. létrehozásával, amely beolvadt a Petőfi Irodalmi Múz. (PIM) gyűjt.-ébe. ~ 1955-től a PIM tud.-os munkatársa, osztályvezetője; feladata a József Attila-gyűjt. gondozása, feldolgozása, a kéziratok, dokumentumok, relikviák gyűjtése volt. – Muzeológusként részt vett számos kiáll. létrehozásában: József Attila (az OSZK és a PIM közös kiáll.-a, társrendező Bertalan Vilmossal, Illés Ilonával, Szabolcsi Miklóssal, MNM, 1955); Petőfi – Ady – József Attila (európai vándorkiáll., társrendező, Horváth Mártonnal, Sára Péterrel, Varjas Bélánéval, 1958); József Attila (társrendező, Illés Ilonával, PIM, 1958); A Tanácsköztársaság irodalma és színművészete (a Színház-és Filmtud.-i Int.-tel közös kiáll., társrend. Illés Ilonával, József Farkassal, PIM, 1959). – József Attila-díj (1950). F. m.: József Attila műfordításai (Múzeumi Füzetek. Bp., 1954); Napló és visszaemlékezés (Bp., 1986; 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1997; 2005). Irod.: UMÉL; UMIL; RÚL 17: 181. p. Fotó: ismeretlen felv., PIM/F.2463 Püski Anikó Szántó Lóránt (1927. júl. 6. Pozsony [Bratislava , Szlovákia] − 2019. júl. 25. Boldog): tanító, költő, fafaragó, múzeumig., iskolaig. − Az Esztergomi Érseki R. K. Népisk.-i Tanítóképző Int.-ben végzett (1946). Keszegen (1946), Pencen és Boldogon (1948) tanított, ezután a nagykökényesi ált. isk. ig.-ja (1961-től), majd a boldogi ált. isk. tanítója és igh.-e volt (1979–1987). A Hatvani Városi Múz. (u tóbb Hatvany Lajos Múz.) egyik alapító tagja, később – alapítótársa, Doktay Gyula halála után – ig.-ja (1971–1973). Elsősorban a néprajz és a régészet iránt érdeklődött, gyűjtötte és feldolgozta a boldogi népviseletet, s az erről készített diapozitív felvételeinek másolataival, vmint számos más tárggyal (pl. Bukát-hagyaték) is gazdagította a múz. néprajzi gyűjt.-ét. Régészeti magángyűjt.-ének egy részét is a múz.-nak adományozta. Igazgatósága alatt főként a régészeti feladatok foglalták le: nevéhez több ásatás (Hatvan, Ifjúság utca; Hatvan, Balassi út; Hatvan, Görbe-ér stb.) és leletmentés (pl. Hatvan, 124-es magaslati pont) is fűződik. Terepbejárásai során azonosította és nyilvántartásba vette Hatvan és környékének régészeti lelőhelyeit. Boldogi tanársága alatt segített az 1994-ben Kiss József helytörténeti kutató nevét felvevő jászfényszarui Helytörténeti Gyűjt. átrendezésében. – Boldog község díszpolgára (2002). F. m.: Fejezetek Boldog község történetéből. Újváry Ferenccel (Boldog, 1988); Fejezetek Boldog község tör ténetéből. In: Tanulmányok Boldog történetéből és nép rajzából. Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7., Szerk. Bereznai Zsuzsanna (Eger, 1990); Kő és az ember (kézirat, Boldog, 1989). Irod.: Domán Júlia: Doktay Gyula hagyatéka a Hatvany Lajos Múzeumban I. A múzeumalapítás körülményei (Az Egri Múzeum Évkönyve 41, 2005, 279–286. p.); Tóth Tibor: In memoriam Sz. L. nyugalmazott tanár, helytörténeti kutató Boldog község díszpolgára 1927–2019 (Fényszaruiak Baráti Egyesülete, https://www.febe. hu/index.php/2019a/1194-in-memoriam-szanto-lorant-nyugalmazott-tanar-helytorteneti-kutato-boldog-kozseg-diszpolgara-1927-2019 ); Deme Ágnes: „Mert ha valamit megkezd az ember, azt végig kell csinálni...” A néprajzi gyűjtemény néhány jelentősebb gyarapodása Sz. L. visszaemlékezéseinek tükrében. – Gál Andrea: Sz. L. régészeti tevékenységei múzeumigazgatósága alatt (1971–1973). In: A Hatvany Lajos Múzeum évtizedei (előkészületben). Fotó: a család tulajdona Gál Andrea
