Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
S
309 Szabó Táncsics Mihály Gimn.ban érettségizett (1955); diákként történelem tárgyból első helyezést ért el az Orsz. Középisk.-i Tanulmányi Versenyen. A szegedi JATE BTK-án m.–történelem szakos diplomát szerzett (1959). Doktori disszertációját az egy. Néprajzi Int.-ében Bálint Sándornál védte meg (1961). – Egy évig a szarvasi Vajda Péter Gimn.-ban tanított (1959–1960), ezután a Szegedi Állami Levéltár levéltárosa (1960–1965), a Gyulai Állami Levéltár (1968-tól Békés M.-i Levéltár) ig.-ja (1965-től), levéltári szakfelügyelő (1980–1982), végül a békéscsabai székhelyű Békés M.-i Múz.-ok Igazgatóságá nak ig.-ja (1982–1995, nyugdíjba vonulásáig). – Érdeklődési körébe tartozott a néprajz, de kiterjedt közigazgatás-, gazdaság- és társadalomtörténeti kutatásokat is folytatott, elsősorban Orosháza és vidéke, Békés m., a D-Alföld és az Alföld vidékén. Az 1960-as évektől egyik megalapozója volt a színvonalas Békés m.-i helytörténetírásnak, a honismereti mozgalomnak. Első tanulmánya, a Justh Zsigmond író életét és munkásságát feldolgozó írás, a Szántó Kovács János Múz. tíz éves fennállásának alkalmából 1955-ben kiadott emlékkönyvben jelent meg. Bálint Sándor professzor tanítványaként az egy. Néprajz és nyelvtudomány c. kiadványában 1959-ben publikálta Békés megyei néphagyományok Rózsa Sándorról c. cikkét. Írásai jelentek meg Makóról, Hódmezővásárhelyről, az alföldi nemesi vm.-k újratelepítéséről, az alföldi mezőgazdaságról, az 1891-es Arad- és Csongrád m.-i agrárszoc. mozgalomról. Az 1960-as években néprajzi témájú tanulmányai is megjelentek a betyárvilágról, a szeghalmi kutakról, az orosházi cirokseprűről. Történészként gazdaságtörténettel, azon belül elsősorban mezőgazdasággal és vasúttörténettel foglalkozott. Több írása jelent meg a békési nyomdászat történetéről, a szarvasi Réthy-, a csabai Tevan-, a békési Drechsel és a gyomai Kner nyomdáról, vmint (német, szlovák és eszperantó nyelven) Békés m.-i témákról. Szerzőként és szerk.-ként közreműködött több, főként Békés m.-i település (Orosháza, Mezőberény, Vésztő, Szeghalom, Medgyesegyháza, Öcsöd, Hódmezővásárhely) monográfiájában. A Békési Élet c. tud.-os és kulturális folyóiratnál tudományszervező és szaklektor, 1967-től 1989. évi megszűnéséig felelős szerk. A 17 kötetet megélt Bibliotheca Beke siensis bibliofil könyvsorozat, levéltári sorozatok, majd megyei múzeumig.-ként a Békés Megyei Múzeumok Közleményei szerk.-je. Javaslatára indult a máig megjelenő Dél-alföldi évszázadok c. sorozat. – Közreműködött a Vésztő‒Mágori Történelmi Emlékhely kiállítóhely kialakításában, kezdeményezte a gyomai Kner Nyomdaipari Múz. megalapítását, s nagy szerepe volt a megyei irodalomtörténeti gyűjt. létrehozásában. Igazgatósága alatt az MTA Régészeti Int.-tel közös munkaként folytatódtak a megyei régészeti topográfia munkálatai. 1986-tól széles körű kapcsolatokat épített ki szlovákiai és romániai szakemberekkel, amelynek keretében néprajzi és történeti kiáll.-ok cseréje valósult meg; a békéscsabai múz. 1990-től főként az aradi, a nagyváradi, a nagyszalontai, vmint a nagvbecskereki múz.-mal működött együtt. A múz.-i vérkeringésbe, így a kiáll.-okba is bevonta a magánkézben lévő és a megyei múz.-i szervezethez nem tartozó gyűjt.-eket. 1988-ban bekapcsolódott a m. történelemmel foglalkozó japán kutatók kutatási programjaiba is. – Több cikluson át tagja volt a Levéltári Tanácsnak (1969–1987), a Múz.-i Tanácsnak, a M. Történelmi Társulat vezetőségének, ill. választmányának, a Levéltári Közlemények szerkesztőbiz.-ának (1983–1989). Egy ciklusban tagja volt az MTA Történettud.-i Biz.-ának, 1990-től a Szegedi Akad.-i Biz. Történettud.-i Biz.-a M. Történeti Munkacsoportjának. A Honismeret folyóirat szerkesztőbiz.-i tagja. – Me zőberény városáért díj (1974), Kiváló Népművelő (1975), Munka Érdemrend ezüst fokozata, Szabó Ervin Emlékérem (1979), Toldy Ferenc-emlékérem (1993), Békés Megyéért díj (1994), M. Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (polgári tagozat, 1995), a Nagyalföld Alapítvány „Pro regione – Alföldért” díja (1995), Móra Ferenc díj (2005), Darvas József-díj (2006), Oltvai Ferenc-díj (2017), Orosháza (2011) és Mezőberény díszpolgára (2019). F. m.: Dologház Gyulán 1837–1846 – Békés megye helysé geinek utcanevei a múlt század közepén (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, Gyula, 1961); A dél-alföldi betyárvilág (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadvá nyai, Gyula, 1964); Dél-tiszántúli munkásszerződések 1889–1944 (Néprajzi Közlemények 3–4., Bp., 1966); Két és fél évszázad az Alföld történetéből. Válogatott tanulmányok (Szeged, 2008). Irod.: Szilágyi Miklós: A 70 éves Sz. F. köszöntése Orosházán (Néprajzi Hírek, 2006); Az Alföld nehéz hűségében. Dolgozatok a 75 éves Sz. F. tiszteletére. Szerk. Bárdos Zsuzsa (Orosháza, 2010); Héjja Julianna Erika: Sz. F.
