Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

P

276 Primics Irod.: Vicze Magdolna: Elhunyt P. I. (Archeometriai Műhely, 2, 2005. 1, 69–70. p.); P. I. Szerk. Vicze Mag­dolna–Pálóczi Horváth András (Matrica Füzetek I. Százhalombatta, 2010). Fotó: Pálóczi Horváth András, családi archívum Vicze Magdolna Primics György (1849. ápr. 28. Zavidfalva [Dávidfalva], Bereg vm. – 1893. aug. 9. Belényes, Bihar vm.): geológus. – Elemi isk.-it Munkácson, a gimn. első 6 évét Ung­váron, a 7-iket Szegeden és Szabadkán végezte. Szülei halála miatt pénz nélkül maradva, két évig házitanítóskodással gyűjtött annyit, hogy középisk.-i tanulmányai utolsó évét Kolozsvárt befejezze, érettségizzen (1873), és a Kolozsvári Tudományegy. Matematika és TTK-ra beiratkoz­zon, ahol diplomát szerzett (1878), s ásvány–föld­tan főszakból doktorált. – A szorgalmas és tehet­séges fiatalembert Koch Antal (1843–1927), a Földtan Tanszék tanára támogatta, 1878 őszétől maga mellé vette tanársegédnek, s egyúttal múz.-i őrsegédnek. Hat tanév után, bár Koch szerette volna oktatóként maga mellett tartani, min.-i engedély hiányában, nem maradhatott az egy.-en. – Már tanársegédi évei alatt 30 tud.-os dolgoza­tot közölt. Sokat terepezett, szívesen ment Erdély legnehezebben járható hegyeibe kutatni. 1884– 1885-ben, a Közoktatásügyi Min. egyéves kül­földi ösztöndíjával Gustav Tschermak (1836 –1927 ) , majd Karl Ferdinand Rosenbusch (1836–1914) mellett tanult és dolgozott. Visszatérte után nem jutott fizetéses álláshoz, így mint önkéntes geo­lógus, Bp.-en a M. Királyi Földtani Int.-nek dol­gozott, megélhetését szakcikkei csekély honorá­riumából fedezve. Herbich Ferenc (1821–1887) halála után visszatért Kolozsvárra, s öt évre át­vette az Erdélyi Múz. őrsegédi állását. A hazai földtan sokat köszönhet neki a Kárpátok kristá­lyos és magmás kőzeteinek megismerésében végzett úttörő munkásságáért. 1892 dec.-étől a Földtani Int. végül rendes geológusi állást bizto­sított számára, így Bp.-re távozott. Küzdelmes sorsú életpályája nem teljesedhetett ki; tüdőtá­gulása és szívmegbetegedése a Bihar vm.-i Belé­nyesen kórházi ágynak döntötte, s 46 évesen meghalt. F. m.: A Kis-Szamos forrásvidéki hegység kristályos palakőzetei (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, XVIII/1., 1883, 329–348. p.); A Fogarasi havasok és a szomszédos romániai hegység geologiai viszonyai (A M. Királyi Földtani Intézet évkönyve, VI/9., 1883, 271–298. p.); A keleti Kárpátok geologiai viszonyai (É rtekezések a természettudományok köréből, XIV/4., 1884, 1–27. p.); A Rodnai havasok geológiai viszonyai különös tekintettel a kristályos palákra (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, XXI/1., 1885, 137–173. p.); A barlangi medve (Ursus spelaeus Blumenb.) nyomai hazánkban (Földtani közlöny, XX/5–7., 1890, 144–173. p.); Vázlatos jelentés a Bihar-hegység északi felében 1890. évben végzet részletes geologiai felvételről (A M. Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1890-ről, 1890, 36–53. p.); Az erdélyi részek tőzegtelepei (A M. Királyi Földtani Intézet évkönyve, X/1., 1892, 1–21. p.). Irod.: Koch Antal: Megemlékezés P. Gy.-ről (1849–1893) (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos–Termé­szettudományi Szakosztályából, II. Szakosztály, XIX., 1894, 1. füzet, 69–76. p.; P. Gy. munkáinak bibl.-jával); Koch Antal: P. Gy. (1849–1893) (Földtani Közlöny, XXIV/9–10., 1894, 269–275. p.); Böckh János: P. Gy. (A M. Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1894-ről, 1895, 14–17. p.); Csíky Gábor: Emlékezés P. Gy. halálának 75. évfordulóján (Földtani Közlöny, 99/4., 1969, 389. p.); Wanek Ferenc: Koch Antal asszisztensei a Kolozsvári Tudományegyetemen. In: 125 éves a kolozsvári egyetem. Szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda (Kolozsvár, 1999, 91–111. p.); Wanek Ferenc: Erdélyi tudománytörténeti évfordulók 2014. márc.‒ápr. (földtan–bányászat): P. Gy. (EMT tájékoztató, XXV/3–4. 2014, 6. p.). Fotó: az egykori Magyar Állami Földtani Intézet fo­tóarchívumából Wanek Ferenc Pusztai Rezső (1926. ápr. 1. Pécs – 2004. ápr. 22. Mosonmagyaróvár): régész, múzeumig. – Polgári-tisztviselő családban született: édesapja, Pusztai (korábban Per­wein) Rudolf János az Első Duna-Gőzhajózási Társaságnál könyvelő­ként dolgozott. Felesége Lang Márta, fiuk, Zoltán (1955–) költő, restaurá­tor. – Egy.-i tanulmá­nyait Pécsett kezdte meg földrajz–történelem szak on (1945), majd a bp.-i PPTE-n régész–muzeológia szakos diplomát szerzett (1946–1950). – Bár szeretett volna szü-

Next

/
Thumbnails
Contents