Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

M

233

Mojzer

programtanulmányban tette közzé (Művészet

történeti Értesítő, 30., 1981, 39‒49. p.). Eszerint a múz.-i feldolgozás tárgya a 16‒18. sz.-i Mo. akkori műtárgyállománya, beleértve a vendégművészek itteni munkáját és az import műveket (pl. Johann Georg Heinsch, Georg Raphael Donner, Franz Anton Maul bertsch művei), a tőlünk elvándorolt művészek (pl. Bogdány Jakab, Mányoki Ádám) régóta számon tartott œuvre-jével együtt. Osztályvezetése alatt mintegy 150 művel gyarapodott a gyűjt. A kiáll.-okat hosszú távú kölcsönzésekkel egészítette ki restaurálás fejében. Az általa újjászervezett Régi M. Restaurátor Műhely feladata elsősorban a középkori táblaképek és faszobrok, késő gótikus szárnyasoltárok helyreállítása, bemutatása volt. E munka két restaurátor-nemzedék legjobbjaival ~ hivatali ideje alatt, Szentkirályi Miklós szakmai irányításával lényegében megvalósult. A szárnyas oltárok reprezentatív kiáll.-a 1982-ben a palota egykori tróntermében nyílt meg. ~ külföldi mintára tud.-os katalógusokban kívánta közzétenni a középkori és a barokk gyűjt.-t, munkatársaival együtt ennek előkészítésén dolgozott, és támogatott minden, ehhez kapcsolódó kutatást. 1982-ben egy minden darabra kiterjedő vezetőt jelentetett meg a késő reneszánsz és barokk állandó kiáll.-ról, előbb zsebkönyv formátumban, majd megszerkesztette a teljes gyűjt. legjavát bemutató könyvet (1984). Iniciatívájára jelent meg az első tud.-os igényű időszakos kiáll.-i katalógus a MNG-ban (Barokk tervek és vázlatok

, 1981). – A SzM felújítása meghatározta ~ 1989 őszén elkezdődött főig.-i korszakát. Ennek tervét és menetét 1994-ben tanulmányban publikálta (A budapesti Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója és bővítése. Művészettörténeti Értesítő, 43., 1994, 217‒229. p.), amelyben már az első két ütem befejezéséről számolhatott be. A terjeszkedés szükségességét hangsúlyozta; ez volt az első térszint alatti bővítési terv, ami helyett azután (más kezdeményezésre) 1997-re felépült a Szondi utcai könyvtárépület, legfelső szintjén restaurátorműhelyekkel. A harmadik ütem forráshiány miatt a 2000-es évekre maradt. ~ főigazgatása idejében a múz. egy sor nagyszabású, tud.-os katalógussal kísért kiáll.-t rendezett (Schikedanz Albert

, 1996;

Az Ország Háza, 2000; előkészítés: Sigismundus Rex et Im

perator, 2006), a kisebb léptékű, analitikus feldol

gozások közül kiemelkedik a Verrocchio Krisztusa

c. (2003). 1993-ban „Az európai barokk éve” két nagy, nemzetközi kiáll.-át koordinálta, amelyeket a BTM-ban, ill. Székesfehérváron rendeztek meg. Megjelentette a Régi Képtár angol nyelvű, sommás gyűjt.-i katalógusainak sorát, miközben a gyűjt.-t jelentős új szerzeményekhez segítette. Új állandó kiáll.-t nyitott a 19. sz.-i festészet és szobrászat bemutatására az Ión csarnokban (Cifka Péterné rendezése; már nem áll). ‒ A Művészettörténeti Értesítő szerkesztőbiz.-ának tagja (1968‒1980), főszerk.-je (1981‒1997), majd a szerkesztőbiz. elnöke (1998‒2014); az 1952-ben alapított, s 1981-től jelentősen megújított akad.-i folyóirat a mo.-i és az egyetemes művészettörténet vezető m. nyelvű publikációs fóruma lett, főként közép-európai és régi művészeti profillal. Megfiatalította a szerkesztő- és szerzőgárdát, állandósította az idegen nyelvű rezüméket, figyelme a terjesztésre is kiterjedt. Saját tud.-os programját nyugdíjazása után M. S. mester témájával folytatta: még 1997-ben közreműködött a MNG neki szentelt kiáll.-ában, részese volt a technikai megfigyeléseknek. 2006-ban és 2008-ban egy három részesre tervezett nagy tanulmány első két részét adta közre, melyekben Veit Stoss mo.-i származása mellett érvelt, és M. S. mester személyét a krakkói főoltár művészének Marten Swarcz nevű munkatársában határozta meg. ‒ A MTA Művészettörténeti Biz.-ának tagja (1990‒1998), a Mo.-i Ludwig Alapítvány Tanácsának tagja (1990‒2009), a Kossuth- és Széchényi-díj Biz. tagja (1991‒1996), az NKA Múz.-i Koll.-ának elnöke (1994‒1995), a Zádor Anna-díj kuratóriumának tagja (1995‒2014). – Pasteiner Gyula-emlékérem (1969), Móra Ferenc-emlékérem (1983), Szoc. Mo.-ért (1983), Ipolyi Arnold-emlékérem (1993), Cavalliere della Republica Italiana (2003), a M. Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2005), a M. Régészeti és Művészettörténeti Társulat t. tagja (2007).

F. m.: Werke deutscher Künstler in Ungarn. I. Bd. Archi

tektur (Studien für deutschen Kunstgeschichte, Bd. 328. Baden-Baden–Strassburg, 1962); Az Esztergomi Keresz

tény Múzeum Képtára. Boskovits Miklóssal és Mucsi Andrással (Bp., 1964; német, angol és orosz nyelven is); Torony, kupola, kolonnád (Művészettörténeti Füzetek 1. Bp., 1971); The Warschaw Collection. Los Angeles, California (Catalogue) (Bp., 1971); M. S. mester passió

képei az esztergomi Keresztény Múzeumban (Bp., 1976); A Magyar Nemzeti Galéria késő reneszánsz és barokk kiállítása. Képek és szobrok (Bp., 1982); A Magyar Nem

zeti Galéria Régi Gyűjteményei. Szerk., társszerző (Bp., 1984; német és angol nyelven is); Zsánermetamorfózisok. Világi műfajok a közép-európai barokk festészetben / The Metamorphosis of Themes, Secular Subjects in the Art of the Baroque in Central Europe. Szerk., társszerző