Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
A
4 Arnóth Agighiol (1931–1931), Sălcuţa (1918–1920), Ostrovul Corbului (1918–1920), Zimnicea (1923–1924), Sultana (1923–1924), Piscu Crăsani (1923–1924), Sărata Monteoru (1926–1927) stb. – Szerk. a Da cia c. szakfolyóiratot. Népszerűsítő előadásokat tartott a Román Rádióban. – A Román Akad. l. tagja (1928-tól). A Román Műemlékvédelmi Biz., a párizsi Nemzetközi Embertani Int., a Német Régészeti Int., a londoni Antikváriumok Társasága tagja. – Kitüntették a „25 év az Állam Szolgálatában” éremmel (1941). – Bukarestben és Piteștiben utca viseli nevét. F. m.: Contribuție la Dacia înainte de Romani (Iaşi, 1912); Din Preistoria Olteniei. Fragment de început . In: Lui N. Iorga – Omagiu. Szerk. Bogdan-Duică, Gh., Munteanu-Râmnic, D. (Craiova, 1921, 15–31. p.); De la preistorie la evul mediu. Păreri îndrumătoare şi fapte arheologice şi istorice (Bukarest, 1924); Artele în tim purile preistorice la noi (Artă şi tehnică grafică 4–5., 1938–1939, Bukarest, 1939, 25–50. p.). Irod.: Sauciuc-Săveanu, Theofil: Le porofesseur Ioan G. A. (Dacia, IX–X, 1941–1944, Bukarest, 1945, 7–9. p.); Petrescu-Dîmboviţa, Mircea: Ioan A. ctitor al arheologiei preistorice românești (Memoriile Secţiei de Ştiinţe Istorice şi Arheologie, Academia Română, Seria IV, Tom. XIX, Bukarest, 1994, 33–43. p.); Petrescu-Dâmboviţa, Mircea: Ioan A., cel mai apropiat colaborator al lui Vasile Pârvan (Carpica, XXVI, 1, Bacău , 1997, 255–277. p.); Petrescu-Dîmboviţa, Mircea: Profesorul Ioan A. Omul și opera (Codrul Cosminului. Analele Știintifice ale Universității “Ștefan cel Mare” din Suceava, Seria Istorie, XI, Suceava, 2005, 223–233. p.). Fotó: Dacia, IX–X, 1941–1944, Bukarest, 1945, 5. p. Bajusz István Arnóth Sándor (1960. febr. 22. Püspökladány – 2011. márc. 16. Bag): tanár, múzeumig., politikus. – A Bessenyei György Tanárképző Főisk.-n m.–történelem szakos ált. isk.-i tanári (1983), a debreceni KLTE-en történelem szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1987). – Püspökladányban ált. és középisk.-i tanár (1983– 1989). 1989-től a püspökladányi Karacs Ferenc Múz. ig.-ja. – Munkás ságát Püspökladány helytörténeti emlékeinek gondozása és kutatása határozta meg, aktívan részt vett a Sárrét kulturális életében, hagyományainak őrzésében. A Székely–M. Honismereti Tábor alapítója (1990), a Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány titkára (1990-től). – 1994-től a FIDESZ tagja, a püspökladányi szervezet vezetője. A Hajdú-Bihar M.-i Közgyűlés tagja (1994–1998), országgyűlési képviselő (1998–2006; 2008. jún. 2.–szept. 19., mandátumáról lemondott; 2010–2011. márc. 16.), Püspökladány város polgármestere (2006–2011). Politikai pályafutása során Püspökladány és térségének felvirágoztatásáért dolgozott. Tragikus balesetben az M3-as autópályán, Bag közelében vesztette életét. F. m.: Adalékok a püspökladányi zsidók történetéhez (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1992–1993. Debrecen, 1994). Fotó: magánarchívum Győrfi Lajos
