Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

A

1

Adorján

A

Abonyi Lajos, ered. zsarolyáni Márton

Ferenc József (1833. jan. 9. Kisterenye – 1898. ápr. 28. Abony): földbirtokos, író, néprajzi gyűjtő. – A ref. nemes zsarolyáni Márton család leszármazottja. Édesapja uradalmi tiszt volt Kisterenyén, majd földbirtokos Abonyban, édesanyja zsarolyáni Márton Terézia, gyermeke: Márton Lajos régész, a Nemzeti Múz. címzetes ig.-ja (1876–1934) – 1847-ben a pesti ev. líceumban, 1848-ban a kecskeméti ref. koll.-ban folytatott filozófiai stúdiumokat. Jogi tanulmányait 1852-ben fejezte be Kecskeméten. Édesapjával visszatért Abonyba (1853); majd önállóan gazdálkodott (1861–1869), közben irodalommal foglalkozott, publikált. Közhivatalt is vállalt (vármegyei aljegyző, gyámfelügyelő). – Irodalmi munkássága a Palócföldhöz, Abony vidékéhez, az Alföldhöz kötődik. Népéleti témájú műveket, elbeszéléseket, regényeket, színműveket írt. Írásait rendszeresen közölte a Hölgyfu

tár, a Nővilág,

a Budapesti Hölgy-Divatlap,

az Ország Tükre, a Fővárosi Lapok,

a Magyarország és a Nagyvilág. A Kisfaludy Társaság megbízásá

ból népköltészeti kutatásokat folytatott. Az 1850-es években Nagykőrösön is gyűjtött. Az általa lejegyzett betyár-, pásztor-, katona- és szerelmi dalok a Magyar Népköltési Gyűjtemény

ben jelen

tek meg (1872). A „Sej Nagyabonyban csak két torony látszik...” című, általa lejegyzett dal Kodály Zoltán Háry János

c. daljátékában is elhangzik. – Közel fél évszázad alatt igazi abonyi ember vált belőle; felvette az ~ nevet, s megírta Abony monográfiáját is (nyomtatásban nem jelent meg). – A Kisfaludy Társaság (1867) és a Petőfi Társaság (1876) tagja. A bp.-i Istvánmezőn utcát neveztek el róla (1891), Abonyban 1905-ben avatták fel Jankovich Gyula szobrászművész róla készített mellszobrát, domborműve

áll a kisterenyei

Gyür

ky–Solymossy-kastély parkjában is. Györe Pál 1959-ben megalapította az ~ Lajos Falumúz

.-ot.

F. m.: Regék a kandalló mellett.

Beszélyek. I–II. (Pest, 1857); Regék a pásztortűz mellett.

Beszélyek. I–II. (Pest, 1857); Észak csillaga.

Történeti regény. I–II. (Pest, 1855

); A mi nótáink. Regény. I–IV. (Pest, 1864); Kenyér és becsület. Regény. I–III. (Pest, 1865); A fonó krónikája. Beszélyek a magyar népéletből. I–III. (Kecskemét, 1872); A betyár kendője. Népszínmű, dalokkal (A Nemzeti Színház könyvtára. 32. Bp., 1872); Magyar Népköltési Gyűjtemény. Uj folyam. Szerk. Arany László–Gyulay Pál (Kisfaludy Társaság, Pest, 1872); Panna asszony leánya.

Népszínmű, dalokkal. (Bp., 1875); Itt a szép Alföldön.

Népies elbeszélések (A Petőfi Társaság kiadványai. 6. Bp., 1878); Az utolsó kuruczvilág.

Regény. I–III. (Bp., 1886–1887); A „pénzes molnár” románca

. Beszély. (Egye

temes regénytár. Bp., 1889); A. L. munkái.

I–XX. köt. S. a. r. Endrődi Sándor (Bp., 1905–1907); Emlékek. Elbe

szélések, visszaemlékezések. A. L. arcképével (Bp., 1907).

Irod.: Szinnyei I. (Bp., 1891); Schwarz Hajnalka: A. L. élete és munkássága (Bp., 1917); Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. I. (Bp., 1963); Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor (Kecskemét, 1968); Kerényi Ferenc: Egy népszínmű tanulságaiból. A. L. és A betyár kendője. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. Szerk. Farkas Péter–Novák László (Studia Comitatensia. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból 19. Szentendre, 1989); https://hu.wikipedia.org/wiki/Abonyi_Lajos

.

Fotó: Ellinger Ede felv. 1890 k., Petőfi Irodalmi Múz. F.3331

Novák László Ferenc

Adorján Attila (1928. máj. 29. Mohács – 2013. febr. 3. Pécs), becenevén „Dóri”

: restaurátor, múz.-i fotós, gyűjteménykezelő, a Soproni Múz. első kinevezett restaurátora. – Édesapja ~ Kálmán (1892–1975) vámtiszt, soproni vámparancsnok, édesanyja Ruzitska Etelka (1896–1951) háztartásbeli, felesége Farkas Mária GYSEV főfelügyelő. – Bp.-en, majd egy év után a soproni Széchenyi István Ált. Gimn.-ban tanult, 1947-ben érettségizett. Elvégezte a Központi Muzeológiai Technológiai Csoport (Központ) által szervezett restaurátor tanf.-ot (1963). – Katonai szolgálata (1949–1952) után a soproni úttörőház gondnoka (1958. máj.-ig), ezután áthelye-