Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

J

161

Juhász

linben (1988). Elindította és vezette az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark szabadtéri néprajzi gyűjt.-ének tervezését (1973-tól) és telepítését (1979-től), amely a 19. sz. közepétől az 1940-es évekig terjedően mutatta be a D-alföldi mezővárosi és tanyai kultúrát. Kutatásainak földrajzi területei: Szeged és határa, Bácska, Bánság, Duna–Tisza-köze. Fő kutatási témái: kézművesség, gazdálkodás, népi építészet, életmód és tárgyi kultúra, településnéprajz, migráció, népi társadalom. Néprajzi érdeklődését nagyban meghatározta Bálint Sándor, akinél Régi vízi élet és kihalt szegedi faiparágak c. dolgozatával egy.-i doktori fokozatát is szerezte. Foglalkozott a városi kézművesek, kisiparosok és a falusi kézműves specialisták tevékenységével. Kutatta a népi építkezés, házberendezés, vmint a műemlékvédelem kérdéseit, a tanyák nagy témakörét több megközelítésből vizsgálta. A tárgykultúrát terepmunka és történeti források tükrében egyaránt bemutatta. Vezette a Migráció és település a Duna–Tisza kö

zén c. OTKA kutatócsoportot (1987–1998), amely a 19–20. sz.-i szegedi kirajzásokat tárta fel. Többszerzős helységmonográfiák és tanulmánykötetek szerk.-je, ill. szerzője: Átokházától Ásotthalomig

. Szerk. Szécsy Györggyel (Ásotthalom, 1970); Tápé története és néprajza (Tápé, 1971); Tanulmányok

Kistelek történetéből és népéletéből (Kistelek, 1976); Csongrád megye népművészete (Bp., 1990); Móra

halom. A település földje és népe. (Mórahalom, 1992) stb. További települések monográfiájába is több tanulmányt írt (Orosháza, Szeged, Kiskunhalas, Kecel stb.). Publikációinak száma (tud.-os közleményeik és ismeretterjesztő írások) közel 350. – A M. Néprajzi Társaság tagja (1957-től), az Anyagi Kultúra Szakosztály elnöke, a Szegedi Akad.-i Biz. Néprajzi Munkabiz.-ának elnöke, a Csongrád M.-i Honismereti Egyesület elnöke, az MTA Néprajzi Biz.-a, a Néprajztud.-i Szakbiz., a Nemzetközi M. Filológiai Társaság tagja (1988-tól), a Dugonics Társaság tagja és a Néprajzi–Népnyelvi Szakosztály elnöke (1993-tól). – A Csongrád Megyei Honismereti Híradó szerkesztőbiz.-i tagja (1970–1991), a MukuCsom

(Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében) szerk.-je (1980–1986), az MFMÉ több kötetének szerk.-je, a Néprajz es Nyelvtudomány c. egy.-i acta szerkesztőbiz.-i tag

ja (1992-től), a Táj és Népi Kultúra

szerk.-je (1997-től). – Jankó János-díj (1972), Bél Mátyás – Notitia Hungariae Emlékérem (1997), Csongrád M. Alkotói Díja (1998), Györffy István-emlékérem (2000), Tömörkény-díj (2008).

F. m.: A hantház

(Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1969, 15–19. p.); Adatok a szegedi tanyák kialakulásához.

In: Paraszti társadalom és műveltség a 18–20. században. III. Tanyák (Bp.–Szolnok, 1974, 71–90. p.); A parasztság tárgyi ellátottsága (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75. 1, 1975. 105–167. p.); A Szeged környéki tanyatípusok körülhatárolásához. A település–gazdálkodás–társadalom–életforma összefüggései (Agrártörténeti Szemle, 1983, 3–4, 415–426. p.); Szegedi parasztok hagyatéki leltárai 1784–1824. In: Történeti-néprajzi források a XVIII–XIX. sz.-ból (Documentatio Ethnographica, 13, Bp., 1989, 139–174. p.); Migráció és település a Duna–Tisza közén. 1–2. (Szeged, 1990, 1997); Malmok, molnárság, sütő- és pékmesterség; Fafeldolgozás; A vessző, a gyékény, szalma és más növényi nyersanyagok feldolgozása; Sármunka; Kőfejtés, kőbányászat, kőfaragás. In: Magyar Néprajz III. Szerk. Domonkos Ottó. (Bp., 1991, 157–213., 412–463., 464–481., 620–635. p.). Élet a házban; Építőtevékenység.

In: Magyar Néprajz IV. Életmód. Főszerk. Balassa Iván. (Bp., 1997, 178–193., 250–254. p.); Migráció és anyagi kultúra a Duna–Tisza közén (Szeged, 1999); A szegedi táj tanyái (MFMÉ, 1982–83. 2. Szeged, 1989); A szege

di táj vonzásában (Szeged, 2004); A Duna

Tisza közi migráció és hatása a népi műveltségre (Szeged, 2005); Halasi puszták az 1870-es években (Kiskunhalas, 2013). A dél-alföldi tanyavilág (Bp., 2018); A szegedi nagytáj és szomszédai (Bp., 2020).

Irod.: Bárth János: A Dél-alföld etnográfusa. A 65 éves J. A. köszöntése (MFMÉ. Studia Ethnographica 3. Szerk. Bárkányi Ildikó. Szeged, 2001, 5–13. p.); Határjáró. Tanulmányok J. A. tiszteletére. Szerk. Bárkányi Ildikó, Fodor Ferenc (Szeged, 2005); J. A. In: 125 éves a Móra Ferenc Múzeum. Szerk. Zombori István (Szeged, 2008); RÚL 10: 845. p.

Fotó: a család tulajdona

Vukov Anikó Veronika

Juhász Erzsébet: → Robotkay Lajosné