Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

H

142

Horváth

vábbi feltárást végzett feleségével közösen. Jelentősebb ásatásai: Hortobágy-Árkus, szkíta temető (1959); Szalkszentmárton-Cifrahíd, középső bronzkori és kora vaskori temető (1961); Szabadszállás-Józan, kora vaskori szkíta temető (1961–

1964); Kunbábony, avar kagáni sír hitelesítése és a szétszóródott leletanyag összegyűjtése (1971–

1972); Szakmár-Kisülés, neolit és késő bronzkori–kora vaskori település interdiszciplináris feltárása Bognárné Kutzián Idával közösen (1975–1978); Kunpeszér területén későrézkori, későbronzkori településrészletek, szarmata temető és telep, avar temető (1982–1989); M5 autópálya Kecskemétet elkerülő szakasza feltárásainak koordinálása és egyes lelőhelyeinek feltárása (1987–1995). Régészeti tevékenysége mellett szívügyének tekintette az 1960-as évek elején megalakult megyei múz.-i szervezet kiépítését és fejlesztését, így a megye városi múz.-ai (Baja, Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas) gyűjt.-einek háború utáni helyreállítása, rendszerezése és felfejlesztése, a megye helytörténeti gyűjt.-einek (pl. a kiskőrösi Petőfi-ház, a dunapataji és a szalkszentmártoni „tájház”) felállítása és újjáélesztése, a kecskeméti Naiv Művészek Múz.-ának létrehozása. Fontos volt számára a modernizálódó tanyavilág néprajzi értékeinek mentése és múz.-i bemutatása is. A Cumania

c. múz.-i periodika alapítója és tíz éven át szerk.-je. Számtalan hazai és külföldi régészeti, néprajzi és képzőművészeti kiáll. rendezője vagy társrendezője volt.

F. m.: A vaszari és somlóvásárhelyi Hallstatt-kori ha

lomsírok (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 8. Veszprém, 1969, 109–134. p.); Elődeink a Duna–Tisza közén. A Kiskunság és környéke a régészeti leletek tükrében. H. Tóth Elvirával, V. Székely Györggyel (Kecs

kemét, 1988); Szabadszállás-Józan szkítakori temető

. In: Hatalmasok viadalokban Az Alföld Szkíta Kora. Szerk. Havassy P. (Gyulai Katalógusok 10. Gyula, 2001, 95–100. p.); Kunbábony. Das Grab eines Awarenkhagans. H. Tóth Elvirával (Kecskemét, 1992); 25 év régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében (Cumania, 13. Kecskemét, 1992, 9–40. p.); Régészeti kutatások Bács-Kiskun megyében (1990–1995). Wicker Erikával, Kustár Rozáliával (Cu

mania, 17. Kecskemét, 2001, 33–126. p.).

Fotó: Kiss Béla felv., Katona József Múz.

Horváth M. Attila

Horváth István (1939. okt. 14. Kocsér – 2005. ápr. 17. Salgótarján): történész, múzeumig. – A nagykőrösi gimn.-ban érettségizett, majd a szegedi egy.-en m.–történelem szakon végzett (1958–1963). A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Isk. tanára (1963), a Nógrád m.-i könyvtár módszertani könyvtárosa (1963–1969). Ez idő alatt elvégezte az ELTE könyvtár szakát, majd egy.-i doktori fokozatot szerzett (1965). – A salgótarjáni városi pártbiz.-on az agitációs és propaganda-, majd a propaganda és művelődési osztály vezetőjeként (1969–1972) a város kulturális életének koordinálása és szervezése volt a feladata. A megyei tanács kulturális elnökhelyettese (1972–1975), majd a salgótarjáni múz., vmint a Nógrád m.-i Múz.-i Szervezet

ig.-ja (1975–1982). Vezetése alatt épült meg az új múz. új kiáll.-okkal. Igazgatósága idején alakult ki a több évtizedig működő megyei múz.-i rendszer. A megyei tanács művelődési osztályvezetője (1982 és 1987), majd nyugdíjazásáig ismét a megyei múz.-i szervezetet vezette (1987–2000). A Palócföld c. folyóirat főszerk.-je (1983–1989). – Kutatási területe: Nógrád m. 19–20. sz.-i társadalom- és politikatörténete, személyiségei. Jelentősek művelődéspolitikai értekezései, meghatározóak a múz.-i módszertannal foglalkozó publikációi. Számos tanulmány, cikk, riport mellett társszerző a Nógrád megye története,

a Salgótarján története

(1972), vmint a Palócok

(1989) c. monográfiákban. A M. Történelmi Társulat Nógrád m.-i csoportjának létrehozója. – Madách-díj (1980), Kiváló Népművelő (1981), Munka Érdemrend arany fokozata (1983), Salgótarján Díszpolgára (2000), Nógrád M. Díszpolgára (2004), M. Köztársasági Arany Érdemkereszt (2004).

F. m.: Nemzedékek. Portrék Nógrád megye XIX. és XX. századi történetéből (Múzeumi Értekező 1. Salgótarján, 1983); Mezsgyén állva – Helyi társadalom – helyi műve

lődés (Salgótarján, 1988), Salgótarjániak a Don-kanyar

ban. 1942–1943. Szabó Péterrel (Múzeumi Értekező 8. Salgótarján, 1990); Történelmi tükörcserepek Salgótarján 1918–1968 közötti életéből (Salgótarján, 1992); Eszmék, eszmények, magatartások. 150 év politikusai Nógrádban, 1790–1940 (Múzeumi Értekező 10. Salgótarján, 1995); Forrongó XX. század Nógrádban (Múzeumi Értekező 11. Salgótarján, 1999); Ketten egy városról.

Praznovszky Mihállyal (Salgótarján, 2005).

Fotó: Buda László felv., Dornyay Béla Múz. fényképtára

Shah Gabriella