Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)

G

115

Gönyei

and Cyprus (Hellenic Zoological Society, Athens, 2012).

Irod.: Ronkay László: G. L. (1921. november 9. – 2006. december 15) (Rovarász Híradó, 46, 2007, 3–5. p.); Bálint Zsolt–Kun András–Peregovits László–Ronkay László: Dr. L. G. (1921–2006) (Nota lepidopterologica, 30, 2007, 5–6. p.); Vives Moreno Antonio: In Memoriam professor doctor László Anthony G. 1921–2006 (Shilap Revista de Lepidopterologia, 35, 2007, 277–282. p.); Bálint Zsolt: Editorial (Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 53. [Supplement 1], 2007, 7. p.); Matskási István: Funeral oration (Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 53. [Supplement 1], 2007, 9–11. p.); Bálint Zsolt–Katona Gergely–Kun András: The scientific publication of Dr L. G. (1921–2006) on Lepidoptera with a revised bibliography and an annotated list of taxon names he proposed (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 103, 2011, 373–428. p.); Bálint Zsolt–Katona Gergely: „Laci” és kollégái expedíciója Afrikában. In: Lepkeírások (Hatvan, 2014, 51–53. p.); Bálint Zsolt–Katona Gergely: Dr. L. G. (1921–2006): Principal author and illustrator of the Lepidoptera fascicles of Fauna Hungariae (Lepidoptera Novae, 13, 2021, 1–12. p.); Gulyás; RÚL; G. L. (Névpont, https://

www.nevpont.hu/palyakep/gozmany-laszlo-3799b).

Fotó: MTM

* Téves adat: Wikipédia, Névpont: ~ testvére Gozmány György színész; helyesen: apai ági rokona.

Bálint Zsolt

Göldner Márta: → Solymos Edéné

Göldner Márta

Gönczi Éva: → Benkő Viktorné

Gönczi Éva

Gönyei Antal (1927. ápr. 6. Bp. – 2017. jan. 6. Bp.): középisk.-i tanár, politikus, min.-i főosztályvezető. – Édesapja, ~ (ered. Steiff) Antal matematikatanár, 1945 után katonatiszt, ezredes, édes anyja ~ Margit matematikatanár, min.-i főelőadó. Felesége Éder Anna, a Bp.-i Műszaki Egy. adjunktusa. Leánya End rődi (~) Anna, a BTM Aquincumi Múz.ának régész muzeológusa, az Ős- és népvándorlás kori főosztály vezetője. – Érettségi vizsgája (1945) után a PPTE földrajz–történelem–művészettörténet szakán tanult. Az egy.-en – a „fényes szellők” nemzedéke tagjaihoz hasonlóan – aktívan bekapcsolódott a politizálásba; a M. Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) bp.-i, majd orsz. központjában függetlenített munkatársként és lapszerkesztőként dolgozott, ezért tanulmányait is félbe kellett szakítania. 1948-től a M. Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ) Középisk.-i Diákszövetségének osztályvezetője. 1949-ben a Szovjetunióban, Szverdlovszkban folytatta egy.-i tanulmányait; az Urali Állami Egy.-en földrajz szakos középisk.-i tanári oklevelet szerzett (1954). – Hazatérte után a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) Bp.-i Biz.-ának titkáraként középisk.-i, egy.-i ügyekkel, ill. az úttörőmozgalommal foglalkozott. 1956. dec. 1-jétől a Bp. VII. kerületi Hernád utcai Ált. isk. tanára, majd ig.-ja. 1957-től a KISZ KB munkatársa; feladata a középisk.-i KISZ-szervezetek megalakulásának támogatása, tevékenységük segítése, koordinálása volt. Pedagógusi törekvéseiről sem tett le, pedagógiai aspirantúrát kezdett, ezért az apparátusban végzett munka alól felmentését és áthelyezését kérte; az ELTE XII. kerületi, Arany János utcai, 12 évfolyamos (bentlakásos) isk.-jának ig.-jává nevezték ki. 1961-től a Művelődésügyi, a tárca kettéválasztása után, 1974-től a Kulturális Min.-ban dolgozott; a Nemzetiségi osztály, a Közművelődési főosztály, 1968-tól a Múz.-i főosztály, 1976–1978 között a Képzőművészeti és Közgyűjt.-i főosztály vezetője. Az az évtized, amikor a múz.-i terület az irányítása alá tartozott, ezen intézmények „aranykorának” része. Megerősödtek az 1960-as évek elején létrehozott megyei múz.-i szervezetek, az ország muzeális intézményi egységeinek száma mintegy 150-ről közel 500-ra, a bennük nyilvántartott műtárgyaké kb. 4,5 millióról közel 8 millióra, a látogatóik száma hat millióról 14 millióra nőtt. A M. Nemzeti Galéria és a M. Munkásmozgalmi Múz. beköltözött a Budavári Palota épületszárnyaiba; a Néprajzi Múz. megkapta Kossuth Lajos téri épületét; kiépült és megnyílt a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múz. (a „Skanzen”), és létrejött az Orsz. Műszaki Múz. is. Az állandó és az időszaki kiáll.-ok száma megsokszorozódott, és a min. ösztönzésére – érezhető (néha már vitatható) hangsúlyeltolódással – a korábbiaknál jóval több közművelődési és múzeumpedagógiai program indult. A periódus végén elkezdték egy átfogó műtárgyvédelmi projekt kidolgozását is. Az 1970-es évek elején indultak meg az első számítógépes múz.-i nyilvántartási kísérletek a főosztály irányítása alá tartozó (Éri István vezette) Múz.-i Restaurátor és Módszertani Központban (MRMK).