Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
A szerkesztő előszava. Útmutató a könyv használatához
X A szerkesztő előszava Útmutató a könyv használatához Az életrajzok összeállításában – mind tartalmában, mind szerkezeti felépítésében – a magyarországi lexikonok Szinnyei József és Gulyás Pál munkássága óta kialakult hagyományait igyekeztünk követni, ugyanakkor – a szaklexikoni feladatot teljesítve – a szokásosnál több ismeretanyagot nyújtunk a kötetben szereplő személyek múzeumi és tudományos munkásságáról. Az alábbi rövid útmutatóban a tisztelt olvasót, lexikonhasználót tájékoztatjuk, milyen típusú adatokat, milyen szerkezeti rendben találhat meg. A lexikoncikkek felépítése A címszó – amely egyben a betűrend alapja is – az alábbi elemekből áll: családnév (fett, félkövér betű), keresztnév (vagy keresztnevek, antikva betű). Nők esetében a címszó a használt név; asszonynév esetében megadjuk a leánykori nevet is – és fordítva. Pontosvesszővel elválasztva szerepel az eredeti, az írói (művész-) vagy az egyéb felvett név (a névváltoztatás dátumával); a névváltozato(ka)t dőlt betűvel adjuk meg. Külföldön élt személyeknél közöljük a külföldön használt nevet is, a vezetéknevet ugyancsak kurziválva. A fentiektől vesszővel elválasztva található a nemesi előnév, rang. Zárójelben szerepelnek az életrajz alapadatai (születési év, hó, nap, hely – halálozási év, hó, nap, hely). Az egyes névváltozatokról (eredeti, felvett, külhoni, asszony- stb. név) – a könnyebb megtalálhatóság végett – utalócikket készítettünk. Az egyes életrajzok szövegében a címszót alkotó nevet nem ismételjük meg. Igyekeztünk a szövegeket úgy megfogalmazni, hogy a mondatok alanya a címszóban jelzett személy legyen, a szükséges esetekben azonban – a lexikonkészítési hagyományoknak megfelelően – a név helyett a ~ (tilde) jelet használjuk. Ha az illető személyről intézményt, szervezetet, díjat neveztek el, azt a név monogrambetűivel vagy a ~-vel jelezzük. A trianoni békeszerződéssel (1920) az ún. utódállamokhoz csatolt helységek nevét magyar névalakjukban közöljük, de szögletes zárójelben megadjuk az utódállami település-, valamint országnevet. A Trianon előtti, ún. történelmi Magyarország helységnevei mellett az 1920 utáni utódállami nevet nem tüntetjük fel. A helységnevek közigazgatási-térképi azonosításához, ill. az utódállami elnevezések megtalálásához ma már megfelelő kézikönyvek és térképek állnak rendelkezésre (pl. Magyar helységnév-azonosító szótár. Szerk. Lelkes György. Legutóbbi kiadása: Budapest, Argumentum kiadó, 2011; A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Pécs, Talma Kiadó, 2003; Magyarország 1914-es helységnévtára. Arcanum Kiadó, Digitalized Historical Maps, Bp., 2006, CD-ROM). A címszó adatsorától kettősponttal elválasztva következik az ún. definíció: az illető személy alapképzettsége, végzettsége, szakmája (régész, etnográfus, muzeológus, mérnök stb.), esetleg annak valamely részterülete, valamint legmagasabb elért hivatali (múzeumi) beosztása; ha ezekben többször is változás következett be, a legfontosabbakat közöljük. Az egyes életrajzok leíró rész ében lehetőség szerint megadjuk a rokoni kapcsolatokat (szülők, nagyszülők, házastársak, leszármazott[ak]), valamint azokat az egyéb rokoni viszonyokat is, amelyek az illető személy életrajza, munkássága szempontjából fontosak, vagy ha az illető rokon tevékenységével hírnevet szerzett magának (pl. kiemelkedő politikus, tudós, művész). Rögzítjük a legmagasabb iskolai végzettséget (középiskola, szakképzés, egyetem, főiskola), a végzettség megnevezésével, továbbá a munkahelyeket és a beosztásokat, a kenyérkereső foglalkozásokat a karrierállomás(ok) helyével és dátumával együtt – természetesen az adatok meglététől, elérhetőségétől függően. A cikkek további részében – az egyes szerzők értékítéletének, szárazabb vagy esszészerű stílusának megfelelően – az illető személy munkásságának ismertetése következik. A kötet munkálatai során kialakult álláspontnak megfelelően lehetőség szerint teljes életpályát közlünk, tehát az Arcképcsarnokba bekerült személyek múzeumi szakterületen kívüli tevékenységét is bemutatjuk.
