Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. (Budapest, 2022)
F
85 Fabiny és Környezetvédelmi Múz. (a Duna Múz.) archívumában található. Irod.: RÚL 6.: 661. p. Fotó: M. Környezetvédelmi és Vízügyi Múz. – Duna Múz. Fejér László Fabiny Tibor; Fabinÿ (1924. szept. 22. Bp. – 2007. dec. 4. Bp.): jogász, ev. lelkész, egyháztörténész. – Apja Fabiny Tibor (1888–1974) min.-i osztályfőnök, házastársa Saródy Valéria tanító. Gyermekei: Tibor (1955–) irodalomtörténész, teológus, Hanna (1957–) könyvtáros és Tamás (1959–) ev. lelkész, püspök. Családjában a Fabini névváltozat is előfordul. – A bp.-i PPTE Jog- és Államtud.-i Karán (1942–1946), a pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegy. Sopronban működő Ev. Teológiai Karán (1949–1951), majd a bp.-i Ev. Teológiai Akad.-n tanult (1951–1953). 1946-ban államtud.-i, 1972-ben egyháztörténeti egy.-i doktori címet (bp.-i Ref. Teológiai Akad.), 1997-ben PhD átminősítést szerzett. 1972-től a Ref. Doktorok Koll.-ának tagja. – Pályakezdőként az Ált. Hitelbanknál volt tisztviselő (1946–1948). Laikus hitoktatóként és a Deák téri Luther Szövetség titkáraként, erős missziói elkötelezettséggel jelentkezett az ev. teológiára. Ev. segédlelkész Pápán (1953–1954), majd parókus lelkész Csöglén és szórványaiban (1954–1964), utóbb Miskolcon (1964–1968). A jog és az egyházjog történetének kutatása vezette az egyháztörténet irányába. 1968-ban meghívást, 1969-ben kinevezést kapott az Ev. Teológiai Akad. Egyháztörténet és egyházjog tanszékére, ahol 1999-ig tanszékvezető, 2001-től prof. emeritus volt. Kurzusai: egyházismeret, hazai és egyetemes egyháztörténet, ökumenika, egyházjog és latin nyelv. Az Ev. Orsz. Múz. alapí tó ig.-ja (1979–2001). – A múlt, az egyháztörténet számára felemelő élmény és jövőbe mutató példa volt, ezt közvetítette előadásaiban és cikkeiben is. Hamar felismerte, hogy a trianoni határok és a 2. vh. utáni kitelepítések következtében ki csinyre zsugorodott ev. egyház történetét és jelentőségét méltó helyre emelve a közvéleménnyel is meg kell ismertetni. A múz. alapításának gondolata már 1970 körül foglalkoztatta. Az Orsz. Presbitérium határozata értelmében a szervező munka 1973. jan. 1-jén kezdődött el. Az ev. levéltár és könyvtár vezetőivel megalakította az Ev. Gyűjt.-i Tanácsot, és egyházm.-i hálózatot szervezett. Az általa elindított Egyháztörténeti Szakcsoport teológus hallgatóival járta a mo.-i ev. gyülekezeteket a tárgyi értékek felmérése céljából. A múz. gyűjtőkörét így határozták meg: „ev. egyház-, iskola- és gyülekezettörténet, egyházi néprajz.” A Művelődési Min. 1975-ben, az Áll. Egyházügyi Hivatal 1978-ban hagyta jóvá a múz. számára a budapesti Deák téri helyszínt. Az Ev. Orsz. Múz. 1979. júl. 27-én nyílt meg ~ és Péter Márta művészettörténész forgatókönyve alapján. A múz. leltározott állománya igen kicsi volt, az első állandó kiáll. – jobbára letétként megszerzett – anyaga azonban rendkívül gazdag. Címében (Evangélikusság a magyar kultúrában) az 1970-es években egyedül járhatónak látszó út, az egyház kultúrtörténeti beágyazottságának gondolata tükröződik. A 2011-ben lebontott kiáll. egyik érdeme a sok ezer értő, személyre szabott tárlatvezetés volt. ~ segítségével jött létre a soproni és a nemeskéri ev. egyházközségek első állandó kiáll-a. Részt vett a Luther születésének 500. évfordulóján a Szépművészeti Múz.-ban rendezett, Luther Márton em lékezete c. kiáll. megvalósításában is (1983). – A Mo.-i Ev. Egyház orsz. névtárának szerk.-je (1973, 1988, 1989), a Credo szerk. biz.-i tagja (1995–1996). Rendszeresen publikált az Evangélikus Élet c. hetilapban, a Theológiai Szemle, a Lelkipásztor, a Diakonia c. folyóiratban és az Evangélikus Nap tárban. – A Pápai Művelődéstörténeti Társaság alapító tagja (1988), A Johannita Lovagrend M. Tagozatának lovagja és káplánja (1989, 1996). Tagja a Fébé Ev. Diakonissza Egyesület elnökségének (1989-től), az MTA Egyháztörténeti Albiz.-ának (1990–1998), a hallei Interdisziplinäres Zentrum für Pietismusforschung szakmai kuratóriumának (1994-től), a Prot. Missziói Tanulmányi Int. (1995-től) és a Pest-Budai Petőfi Egyesület kuratóriumának. – Munka Érdemrend ezüst fokozata (1984), Móra Ferenc -emlékérem (1990), Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994), Ezeréves magyar iskola ezüst emlékérem (1997), Pázmány Péter-díj (2003). – Emléktáblája első szolgálati helyén (Pápa, Széchenyi u. 15.) áll (Kiss László alkotása, 2009). A Johannita Lovagrend az Ev. Orsz. Múz.-ban helyezte el emléktábláját (2017). F. m.: Evangélikusság a magyar kultúrában. Kiállításve zető (Bp., 1980); Négyszázötven éves az Ágostai Hitvallás . Hafenscher Károllyal (Bp., 1980); Luther Márton vég rendelete (Bp., 1982; Berlin, Bielefeld és Dublin, 1994); Luther Márton emlékezete. A lutheri reformáció emlékei
