Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Z

Zádor

964

szét kutatása terén is érdemeket szerzett Ybl Miklósról írt monográfiájával, Ybl építőművészetének értő elemzésével, a korábban elhanyagolt stílus, az eklektika értelmezésével. Új eredményeket főként a historizmus korának pozitivista feldolgozásával hozott; Hauszmann Alajosról írt műve kéziratban maradt. Idős korában elemezte Csontváry Kosztka Tivadar művészetét is. A Magyar Művészet c. lapban az elsők között ismertette Mo.-on Alois Riegl és Max Dvorak törekvéseit. Műkritikusként a Budapesti Szemle konzervatív társaságába tartozott. A II. vh. után főként népszerűsítő munkákat írt a nagyközönség számára az itáliai quattrocento nagy szobrászairól, Donatello, a Rob- biák és Verrocchio művészetéről. Számos tanulmánya jelent meg a két vh. között a Magyar Művészet, a Magyar Iparművészet és a Budapesti Hírlap hasábjain is. A művészettörténeti tud.-ok kandidátusa (1960). - Családjától örökölt, saját maga által is gyarapított gyűjt.-ét, benne Ybl Miklós művészeti tárgyait és személyi dokumentumait a székes- fehérvári István Király Múz.-ra hagyta. Az önálló épületben bemutatott Budenz-Yblgyűjt.-t 1969-ben nyitották meg a nagyközönség előtt.

F. m.: Az antik és modern művészet (Bp., 1920); Az olasz szobrászat három százada. I. A gótika (Bp.,

1923) ; Szavoyai Jenő ráckevei kastélya (Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyve, Bp.,

1924) ; Az utolsó félszázad művészete (Bp., 1926); Max Dvofák szellemi hagyatéka (Magyar Művészet,

II., 1926, 51-57.; III., 1927, 596-598.; IV., 1928, 401M03.); Donatello (Bp., 1927); Die Entwicklung der bildenden Künste in Ungarn (München, 1929); Toscana szobrăszata a Quattrocentoban. I—II. (Bp., 1930); Mai festészetünk és a művészet mai problémái (Bp., 1931); Mesterek és mesterművek (Bp., 1938); Lotz Károly (Bp., 1938; 2., rövidített és átd. kiad. Bp., 1981); Verstehen und Werten in der Kunst (Bp.,

1949); Hauszmann Alajos élete és művészete (Kézirat. Bp., 1953); Ybl Miklós (Bp., 1956); Csontváry (Bp., 1958).

írod.: Zádor Anna: Utószó a Lotz-monográfiához (Bp., 1981,106-107.); Kovács Péter: In memoriam Y. E. (Alba Regia, 6-7., 1965-1966. Székesfehérvár, 1966, 219.); Farkas Zoltán: Y. E. (Művészet, 1965); Rados Jenő: Y. E. (Magyar Építőművészet, 1965); MÉL II.: 1056.

Eisler János

z

Zádor Tibor (1910. aug. 28. Diósgyőr - 1988. júl. 29. Miskolc): tanár, jogász, múzeumigazgató. - A Pázmány Péter Tudomány- egy.-en történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1934). Miskolcon az ev. tanítóképző int. történelem-testnevelés szakos tanára (1934-től), a miskolci jogakad. tanára (1936-1942). Jogi diplomát szerzett

(1942). Katonai szolgálata (1942-1945) után az ev. tanítóképzőben, majd gimn.-ban, utóbb a sárospataki felsőfokú tanítóképzőben tanított (1960-1969). A miskolci Herman Ottó Múz. ig.-ja (1969-1973). A múzeumépület-omlás miatti kényszerűségből - a múz. mint kiállítóhely nem működhetett - részt vállalt a TIT megyei történelmi szakosztálya munkájában. Sport- és zenetörténettel foglalkozott, hat könyve, két tucatnyi tanulmánya jelent meg.

F. m.: A diósgyőrvasgyári munkások művelődési törekvései a századfordulón (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1972, 279-290.); A diósgyőrvasgyári színjátszás 1919-ig (uo., 1973,251-284.). írod.: Dobrossy István: Z. T. (in: Miskolc írásban és képekben. 6. Miskolc, 1999, 129-131.).

Dobrossy István

Zaj ti Ferenc (1886. márc. 5. Újfehértó - 1961. jún. 21. Bp.): festőművész, könyvtáros, őstörténész, keletkutató, író. - Münchenben Hollósy Simon festőisk.-jában tanult (1905- 1906). Később ref. teológiai diplomát szerzett (1918). Tisztviselőként Bp. székesfőváros szolgálatában állt (1907-1926). A Fővárosi Könyvtár K-i Gyűjt.-ének vezetője (1926- 1946; nyugdíjazásáig). Az 1910-es években Csontváry Kosztka Tivadar körébe tartozott, aki munkássága folytatójának, örökö-