Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Z

Zádor 964 szét kutatása terén is érdemeket szerzett Ybl Miklósról írt monográfiájával, Ybl építőmű­vészetének értő elemzésével, a korábban el­hanyagolt stílus, az eklektika értelmezésé­vel. Új eredményeket főként a historizmus korának pozitivista feldolgozásával hozott; Hauszmann Alajosról írt műve kéziratban maradt. Idős korában elemezte Csontváry Kosztka Tivadar művészetét is. A Magyar Művészet c. lapban az elsők között ismertet­te Mo.-on Alois Riegl és Max Dvorak törek­véseit. Műkritikusként a Budapesti Szemle konzervatív társaságába tartozott. A II. vh. után főként népszerűsítő munkákat írt a nagyközönség számára az itáliai quattro­cento nagy szobrászairól, Donatello, a Rob- biák és Verrocchio művészetéről. Számos ta­nulmánya jelent meg a két vh. között a Ma­gyar Művészet, a Magyar Iparművészet és a Budapesti Hírlap hasábjain is. A művészettör­téneti tud.-ok kandidátusa (1960). - Család­jától örökölt, saját maga által is gyarapított gyűjt.-ét, benne Ybl Miklós művészeti tár­gyait és személyi dokumentumait a székes- fehérvári István Király Múz.-ra hagyta. Az önálló épületben bemutatott Budenz-Ybl­gyűjt.-t 1969-ben nyitották meg a nagykö­zönség előtt. F. m.: Az antik és modern művészet (Bp., 1920); Az olasz szobrászat három százada. I. A gótika (Bp., 1923) ; Szavoyai Jenő ráckevei kastélya (Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyve, Bp., 1924) ; Az utolsó félszázad művészete (Bp., 1926); Max Dvofák szellemi hagyatéka (Magyar Művészet, II., 1926, 51-57.; III., 1927, 596-598.; IV., 1928, 401M03.); Donatello (Bp., 1927); Die Entwicklung der bildenden Künste in Ungarn (München, 1929); Toscana szobrăszata a Quattrocentoban. I—II. (Bp., 1930); Mai festészetünk és a művészet mai problémái (Bp., 1931); Mesterek és mesterművek (Bp., 1938); Lotz Károly (Bp., 1938; 2., rövidített és átd. kiad. Bp., 1981); Verstehen und Werten in der Kunst (Bp., 1949); Hauszmann Alajos élete és művészete (Kéz­irat. Bp., 1953); Ybl Miklós (Bp., 1956); Csontváry (Bp., 1958). írod.: Zádor Anna: Utószó a Lotz-monográfiához (Bp., 1981,106-107.); Kovács Péter: In memoriam Y. E. (Alba Regia, 6-7., 1965-1966. Székesfehérvár, 1966, 219.); Farkas Zoltán: Y. E. (Művészet, 1965); Rados Jenő: Y. E. (Magyar Építőművészet, 1965); MÉL II.: 1056. Eisler János z Zádor Tibor (1910. aug. 28. Diósgyőr - 1988. júl. 29. Miskolc): tanár, jogász, múze­umigazgató. - A Pázmány Péter Tudomány- egy.-en történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1934). Miskolcon az ev. tanítóképző int. történelem-testnevelés sza­kos tanára (1934-től), a miskolci jogakad. ta­nára (1936-1942). Jogi diplomát szerzett (1942). Katonai szolgálata (1942-1945) után az ev. tanítóképzőben, majd gimn.-ban, utóbb a sárospataki felsőfokú tanítóképző­ben tanított (1960-1969). A miskolci Herman Ottó Múz. ig.-ja (1969-1973). A múzeumépü­let-omlás miatti kényszerűségből - a múz. mint kiállítóhely nem működhetett - részt vállalt a TIT megyei történelmi szakosztálya munkájában. Sport- és zenetörténettel fog­lalkozott, hat könyve, két tucatnyi tanulmá­nya jelent meg. F. m.: A diósgyőrvasgyári munkások művelődési törek­vései a századfordulón (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1972, 279-290.); A diósgyőrvasgyári színjátszás 1919-ig (uo., 1973,251-284.). írod.: Dobrossy István: Z. T. (in: Miskolc írásban és képekben. 6. Miskolc, 1999, 129-131.). Dobrossy István Zaj ti Ferenc (1886. márc. 5. Újfehértó - 1961. jún. 21. Bp.): festőművész, könyvtáros, őstörténész, keletkutató, író. - Münchenben Hollósy Simon festőisk.-jában tanult (1905- 1906). Később ref. teológiai diplomát szer­zett (1918). Tisztviselőként Bp. székesfővá­ros szolgálatában állt (1907-1926). A Főváro­si Könyvtár K-i Gyűjt.-ének vezetője (1926- 1946; nyugdíjazásáig). Az 1910-es években Csontváry Kosztka Tivadar körébe tarto­zott, aki munkássága folytatójának, örökö-

Next

/
Thumbnails
Contents