Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

X

Xántus 962 ján Kari May engedélyt kért -tói, hogy Win- netou-történeteiben Old Shatterhandot róla mintázhassa meg; az engedélyt megkapta. Levelezett Kubinyi Ágostonnal, az MNM ig.- jával, Szabó József egy.-i tanárral és Rómer Flórissal is; az utóbbitól tudta meg, hogy pub­likációi, állat- és növénytani gyűjtőmunkájá­nak elismeréséül az MTA történelmi osztálya 1. taggá választotta (1859. dec.). Hazatért csa­ládjához Győrbe (1861. nov. 18.); mindenütt nemzeti hősnek kijáró ünneplés vette körül. Győr vm. a törvényhatósági biz. tb. tagjává választotta. A pesti ünnepségekből politikai demonstrációk lettek, az ifjúság a szabadság- harc bajnokaként üdvözölte. Rómer Flórissal visszatért Győrbe, majd megtartotta akad.-i székfoglalóját (1862. jan. 27.; Adatok a tenger természettani fóldiratához címmel), s lépéseket tett a pesti állatkert létesítésére. A Kir. M. Ter- mészettud.-i Társulat „Pesten létrehozandó állatkert ügyében intézkedésre kiküldött bi­zottmányának" elnöke lett (1862). Az ünnep­lés ellenére kenyérkereső munkát nem ka­pott, emiatt visszatért New Yorkba (1862. jún. 22.), ahol Hammond és Baird segítségével az USA külügymin.-a kinevezte mexikói kon­zulnak (1862. dec.); szolgálattételre Manzanil- lóba rendelték, de indiánbarátsága miatt fel­mentették tisztéből (1863. júl.). Colimában tengerészeti ügyeket intézett, közben rendez­te hatalmas zoológiái gyűjt.-eit. Hazájáról sem feledkezett meg; a „—málhák" mintegy húsz alkalommal indultak útjukra, és érkez­tek meg az MNM-be, amelynek állattani gyűjt.-e az adományok révén európai rangra emelkedett. Jól jövedelmező hajóbiztosítási ügynöki állását odahagyva végleg hazatele­pült, visszatért Győrbe családjához (1864. júl. 16). Megromlott egészsége miatt Ó-Tátrafü- redre utazott gyógykezelésre (tiszteletére itt egy forrást —forrásnak neveztek el), majd er­délyi körutat tett. Győrött megírta a Magyar gőzhajózás érdekében c. értekezését (megjelent a Győri Közlönyben, 1865). Vállalkozásait és po­litikai fellépéseit kudarc kísérte. Pestre költö­zött (1865 ősze). A pesti Állatkert ig.-ja (1866. aug. 22-étől). (A közhiedelemmel ellentétben nem az első, hanem a második ig.-ja volt az Állatkertnek, az első a bécsi születésű Fitzin- ger Lipót.) Elkészítette az állatkert tervrajzait, állatokat vásárolt, új pavilonokat építtetett. Ig.-i állásáról lemondott, mivel állami felké­résre (1867) csatlakozott a br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter támoga­tásával 1868-ban útnak indult, Novarra-expe- dícióként ismertté vált osztiák-m. K-ázsiai expedícióhoz. Feladata az volt, hogy az MNM Természetrajzi Osztálya számára tár­gyakat vásároljon, ill. gyűjtsön. Ceylon szige­tén hónapokig tanulmányozta a szingalézek kultúráját, s eljutott Sziámba, Singapore-ba, Kínába és Japánba is. Az expedícióban részt vevő hajók osztrák tisztikara és az osztrák tu­dósok igyekeztek az utazást Ausztria számá­ra kisajátítani, ezért ~ 1868. okt.-ben megvált az expedíciótól, és a továbbiakban mint a m. Vallás- és Közoktatásügyi Min. önálló gyűjtő­je folytatta útját. Borneó szigetén zoológiái, botanikai és néprajzi gyűjtéseket végzett. Vé­gül Jáva szigetén töltött három hónapot (1870 nyara). A közel két évig tartó expedíció nagy muzeológiai siker is volt; 165 444 tételből álló, egyedülálló gyűjt.-t küldött az MNM-be, eb­ből 2690 néprajzi, 96 500 állat-, 65 000 nö­vény-, 428 ásványtani, 976 numizmatikai tárgy volt. A néprajzi tárgyakból sikeres kiáll.-t rendezett (Pest, 1871). A néprajzi anyag gazdagsága miatt felvetődött, hogy az MNM-en belül önálló néprajzi osztály alakul­jon ki. Az osztály 1872. márc. 5-én kezdte meg működését (ez egyben a Néprajzi Múz. szüle­tésnapja), s múzeumőmek ~t nevezték ki. Miskolcon feleségül vette Doleschall Gabriel­lát (1873. okt. 22.). A kultuszminiszter felkéré­sére az 1873. évi Bécsi Világkiáll.-ra Rómer Hórissal együtt több mint 2500 néprajzi, nép- művészeti tárgyat gyűjtött az ország legkü­lönbözőbb területéről. Az 1889. okt. 27-én megalakult M. Néprajzi Társaság ~ elnökleté­vel biz.-ot küldött ki a Néprajzi Múz. létesíté­se ügyében. 1892-ben lehetősége nyűt a nép­rajzi gyűjt, önálló épületbe, a várkerti bazárba költöztetésére. 1893. jún. 17-én elnyerte az MNM Néprajzi Osztályának ig.-őri tisztét. Az ezredéves évfordulóra (1896) nagyszabású tervet dolgozott ki orsz. gyűjtéssel megvaló­suló néprajzi kiáll.-ra és önálló Néprajzi Múz. megteremtésére. A konfliktusokba belefárad­ván idegrendszere felmondta a szolgálatot, visszavonulni kényszerült (1893), átadva he­lyét Jankó Jánosnak. - Az orvosok és termé­szetvizsgálók győri vándorgyűlésének alel- nöke (1874). AM. Földrajzi Társaság alelnöke (1890-1894), a M. Néprajzi Társaság alelnöke

Next

/
Thumbnails
Contents