Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

W

Wierzbicki 956 expedíció munkájában (Sayala, 1962-1963). Muzeológusi munkásságának fontos ered­ménye volt az Egyiptomi Gyűjt, szakleltárá­nak elkészítése, a folyamatosan bővülő ál­landó kiáll. Vezetőinek - Varga Edithtel kö­zös - megírása (1955, 1961, 1965, 1970). Ha­zai és külföldi levéltárakban folytatott, többéves kutatásai eredményeként megírta a közép-egyiptomi Gamhudban és Saru- nában folytatott első m. ásatás (1907) törté­netét; az expedíció által feltárt leletanyag az Egyiptomi Gyűjt, törzsanyagát alkotja. A Bp.-en, Bécsben és Krakkóban őrzött relief­töredékek feldolgozásával rekonstruálta az I. Ptolemaiosz idején épült sarunai templom ábrázolásainak összefüggő rendszerét (1977). A Szépművészeti Múzeum Közleménye­inek köteteiben folyamatosan jelentek meg a gyűjt, műtárgyairól írt, m. és idegen nyelvű tud.-os publikációi (1954-1995 között). Fel­dolgozta és publikálta a szombathelyi Savaria Múz.-ban őrzött Gothard Gyűjt, egyiptomi emlékanyagát (1990). Másik fon­tos kutatási területe Pannonia római csá­szárkori egyiptomi kultuszemlékeinek ta­nulmányozása volt. Egy 1954-ben tartott előadásában a leletanyag alapján felvetette egy római kori savariai egyiptomi kultusz­hely létezésének valószínűségét; a követke­ző év végén az egykori Iseum napvilágra került maradványai igazolták feltevését. Az egyiptológia szinte valamennyi területére kiterjedő munkásságában kezdettől fogva jelentős helyet foglalt el az óegyiptomi könyv- és könyvtártörténet kutatása, az egyiptomi nyelv vizsgálata, irodalmi, vallá­si és történeti források elemzése és publiká­lása. A koptológia tud.-ának meghonosítója Mo.-on. Tud.-os publikációinak száma meg­haladja a kétszázat. Az egyiptomi kultúra gazdagságának megismertetése érdekében széles körű tud.-os ismeretterjesztő tevé­kenységet végzett. - A TIT alapító tagja, az Orsz. Régészeti és Művészettörténeti Társu­lat tagja (1935-től haláláig). A Német Régé­szeti Int. 1. tagja (1965-től), a prágai Károly Egy. Egyiptológiai Int. tb. tagja (1965-től), az Egyiptológusok Nemzetközi Szövetségének vezetőségi tagja (1965) és a Szövetség M. Nemzeti Biz.-ának elnöke (1983-tól). - A történettud.-ok kandidátusa (1956), majd doktora (1962). - Ipolyi Arnold-emlékérem (1977), Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (1995). E m.: A szívskarabeus szerepe az ókori egyiptomiak halotti kultuszában, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő szívskarabeusokra (Bp., 1934); A művészetek őskora (Bp., 1958); Előázsia mű­vészete az ókorban (Bp., 1958); A Szépművészeti Mú­zeum Egyiptomi Kiállítása. Varga Edithtel (Bp., 1961; 3. kiad. 1970); Die ägyptischen Kulte zur Römerzeit in Ungarn (Études Préliminaires aux Religions Orientales dans PEmpire Romain, vol. 1, Leiden 1961); A Varázskönyv (Bp., 1962); A sop­roni Liszt Ferenc Múzeum Isis-Bubastis oltára (Sop­roni Szemle, 16., 1962, 358-361.); Les reliefs de Charouna et l'expédition de Philippe Back (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 30., 1967,3­6.); Ausgewählte Schriften. 1937-1979 (Studia Aegyptiaca, VI., Bp., 1981); Az írnok panasza (Bp., 1989); Isis és Osiris Pannóniában (Bp., 1989); Die ägyptische Sammlung der Familie Gothard aus Szom­bathely im Museum Savaria (Savaria, 19/1., 1990,7­14., 69-72.). Irod.: Studia Iuvenum in Honorem V. Wessetzky (Egyiptológiai Füzetek, I., Bp., 1983); Kákosy László: W. V. (Antik Tanulmányok, 4L, 1997.1-2., 229-230.); Vanek Zsuzsanna: W. V. (Múzeumi Hírlevél, XVIII., 1997. 9., 233.); Nagy István: W. V. (Magyar Múzeumok, 1997. 2., 63.); Nagy István: In memoriam Vilmos Wessetzky (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 86., 1997. 7-9., magyarul: 107-108). - Bibi.: Gaboda Péter-Győry Hedvig-Hubai Péter: Bibliographie de Vilmos Wessetzky (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 86., 1997, 9-16.). Nagy István Wierzbicki Péter (1794. júl. 29. Stary Sacz, Lengyelo. - 1847. febr. 5. Oravica): gyógyszerész, sebész, botanikus, flóíakuta- tó. - Galíciai lengyel nemesi családban szü­letett, apja tekintélyes földbirtokos volt. A gimn.-ot Podolinban (Szepes vm.) végezte. Gyógyszerésznek készült; hat éven át tanu­ló, majd segéd a Nowy Sacz-i (Lengyelo.) gyógyszertárban. A ker.-i orvos buzdítására kezdett vegytannal és növényekkel foglal­kozni, növényeket gyűjteni, és fejlesztette rajz- és festési készségét. A sziléziai Bialá- ban a helyi gyógyszertárban (1813-1815), a bécsi közkórház gyógyszertárában segéd­ként (1815), majd Sárváron, a helyi gyógy­szertárban dolgozott. A bécsi egy.-en

Next

/
Thumbnails
Contents