Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
W
Wéber 952 jelentős. Többnyire szerelmes verseket, költői leveleket írt, amelyekből alig néhány jelent meg a korabeli albumokban, folyóiratokban, nagy részük hagyatékában, rendezetlenül maradt fenn. Franciából lefordította Liszt Ferenc Chopin c. tanulmányát (Bp., 1873). Vagyonát végrendeletileg kettéosztotta. Örökség révén rászállott kolozsvári házát gyűjt.- eivel együtt az Erdélyi Múz.-Egyesületre (EME) testálta. Érszőlősi (akkor Nagypacal, Bihar vm.) birtokát az Erdélyi Ref. Egyház- ker. Szeretetházával kapcsolatban felállítandó leánynevelő int.-re hagyta, kikötve, hogy az udvarházat gyenge szervezetű növendékek üdülőjéül használják. - A Házsongárdi temetőben lévő sírját az EME elfelejtette megjelölni, így ma már azonosíthatatlan. Nagy hagyatéka tette lehetővé, hogy az EME átvészelje az I. vh. utáni megpróbáltatásokat. A kolozsvári ház tulajdonjogának visszaszerzéséért az 1990-es években pert indított az EME. A kolozsvári ref. Szeretetház 1917. szept. 20-án, a Ref. Egyházker. 1918. máj. 4-6- ai közgyűlésén emlékezett meg ~ról. Az 1919-ben felállított kolozsvári Ref. Leány- főgimn. 1937. máj. 30-án mint egyik megalapítójára emlékezett, Kántor Lajos tanár tartott emlékbeszédet, s ugyanő idézte fel emlékezetét az EME bölcsészeti szakosztályának 1937. dec. 7-ei ülésén. írod.: W. O. grófnő halála (Újság, XIX., 55. sz., 1917. márc. 6.); N. K. [Nagy Károly]: Gr. W. O. (Református Szemle, X., 10. sz., 1917. márc. 9., 81- 82.); Kántor Lajos: Czegei gróf W. O., az Erdélyi Múzeum-Egyesület nagy jótevője (Cluj [Kolozsvár], 1938); Szinnyei XIV.: 1439. Gaál György Wéber Mihály Lajos Kornél (1916. máj. 7. Mindszent - 2000. febr. 5. Bp.): tanár, zoológus, főiskolai igazgató. - A Szegedi Állami Polgári Isk.-i Tanárképző Főisk. biológia-földrajz és énekzene szakán (19351939), majd a ITorthy Miklós Tudomány- egy. Apponyi Koll.- ában tanult; tanári (1939-1941), ill. doktori oklevelet szerzett (1942). Díjtalan gyakornok a Horthy Miklós Tudományegy. Ált. Állattani és Biológiai Int.-ében (1940-1941), Csáktornyán tanár (1941-1942), katonai szolgálatának (1942-1946) teljesítése után Németboly községben és a Pécsi Pedagógiai Fiúgimn.-ban tanított. A Pécsi Pedagógiai Főisk. Állattani Tanszékének alapítója és vezetője (1950-1976), rövid ideig a főisk. ig.-ja (1956-1957). - Entomológiával az 1950-es évek közepétől foglalkozott; fénycsapdás kísérleteket végzett a Mecsek rovarfaunájának feltárására. Társszerzőkkel közösen írt, 1600 oldal terjedelmű, kétkötetes állattani tankönyve több mint két évtizeden át a tanár szakos hallgatók oktatásának alapja volt. Tud.-os munkássága két légycsalád, a táncoslegyek (Empididae, ma Empididae és Hybotidae) és a szúnyoglábúlegyek (Doli- chopodidae) mo.-i képviselőinek taxonómiai és faunisztikai vizsgálatára terjedt ki; ezen családoknak első és egyetlen hazai specialistája. Négy, a tud.-ra nézve új fajt írt le hazánk területéről. Gyűjt.-e ma teljes egészében a M. Természettud.-i Múz. Légy- gyűjt.-ében található. A Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei c. folyóirat szerk.-je, a Felsőoktatási Szemle szerkesz- tőbiz.-ának tagja. A M. Rovartani Társ. tagja (1965-2000). F. m.: Állattan. I. Megyeri Jánossal, Török Lászlóval (Bp., 1954); Állattan. II. Szerk. (Bp., 1955; több utánnyomásban és átd. kiad.-ban); Táncoslegyek - Empididae (Magyarország Állatvilága. 14. köt., 13. füzet, Bp., 1975); Szúnyoglábú legyek - Dolichopodi- dae (Magyarország Állatvilága. 14. köt., 14. füzet. Bp., 1989). Földvári Mihály Wellmann Imre (1909. márc. 22. Bp. - 1994. aug. Bp.): történész, levéltáros, levéltárigazgató, múzeumi osztályvezető. - Édesapja Wellmann Oszkár (1876-1943) állatorvos, az MTA tagja (1. 1936, r. 1941). - Abp.-i tudományegy. Köz- gazdaságtud.-i Karán mezőgazdász képesítést szerzett (1930). A Pázmány Péter Tudományegy. BTK-n, majd egy évig a lip
