Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

W

Wagner 950 ban kiadta a német Hoffmann-féle határo­zót Magyarország virágos növényei címmel, amely Jávorka Sándor Magyar Flórájának megjelenéséig a legtöbbet forgatott határozó volt. Bp.-en a Felsőerdősori Nőképző Int. ig.-ja (1911-től), szakfelügyelő (1914-től), orsz. tanítóképző int.-i főig. (1928. évi nyug­díjba vonulásáig). Elkészítette a hazai hár- sak monografikus feldolgozását, és kiadta a hazai hársak exsiccatáját, 250 példányból álló herbáriumi kadványát (1929-1934). Gö- rögo.-i kutató- és gyűjtőútjáról (1934, Szata- la Ödön zuzmókutatóval és Hulják János botanikussal együtt) gazdag herbáriumi anyaggal tért haza, az út eredményeiről (3 új növényfaj és sok új lelőhelyadat) a Feddes Repertorium c. nemzetközi kiadványban szá­molt be. - Szenvedélyes gyűjtőként a növé­nyeken kívül lepkéket, élete vége felé posz- méheket (Bombus) is gyűjtött. Hatalmas és szépen préselt herbáriumát a szegedi egy­nek adta el (1933), amelynek nagy része a II. vh. során elpusztult. Szerencsére a kritikai­lag is feldolgozott Tilia és Centaurea gyűjt- ét megtartotta; az előbbit még életében a M. Természet tud.-i Múz. Növénytárának ajándé­kozta, az utóbbit halála után a múz. megvá­sárolta; mindkettőt a múz. Növénytára őrzi jelenleg is. - A szegedi tudományegy. tb. doktora (1933). F. m.: Magyarország virágos növényei (Bp., 1903); Magyarország gyomnövényei (Bp., 1908; saját színes festményeivel); A magyarországi Centaureák ismer­tetése (Bp., 1910); Hársfatanulmányok (Magyar Bo­tanikai Lapok, 1914); Magyarország harsai (Kerté­szeti Közlemények, 1941-1945). írod.: Kárpáti Zoltán: W. J. emlékezete (Botanikai Közlemények, 1961. 59.); Szinnyei XIV: 1382. Kováts Dezső Wagner János (1906. nov. 22. Bp. - 1948. okt. 6. Bp.): zoológus, malakológus. - Abp.-i Pázmány Péter, majd a pécsi Erzsébet Tudományegy.-en tanult; biológia, geológia és paleontológia tárgyból doktori oklevelet szerzett (Pécs, 1928). Az MNM Állattára puhatestű-gyűjt.-ében Soós Lajos vezetése alatt ösztöndíjasként dolgozott (1927-1929), a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1930), a pécsi egy. Állattani Int.-ében tanár­segéd (1930-1933), az MNM Állattárában gyakornok (1933-1936), segédőr (1936­1938), I. osztályú segédőr (1938-1940), múz.-i őr (1940-1944), végül I. osztályú múz.-i őr (1944-1948). Közben a debreceni Tisza István Tudományegy.-en egy.-i ma­gántanárrá habilitált (1934). Hosszabb ideig dolgozott a Nápolyi Zoológiái Állomáson (1939). - Elsősorban a m., horvát és dalmát fauna meztelencsigáin és ragadozó tüdős­csigáin (1929-1948) végzett anatómiai, élet­tani és rendszertani vizsgálatokkal szerzett nemzetközi hírnevet. Feldolgozta a bécsi Naturhistorisches Museum és a szófiai Kir. Múz. meztelencsiga-, vmint a berlini Zoolo­gisches Museum és a frankfurti Sencken- berg Museum ragadozócsiga-anyagát. Nevé­hez fűződik a mo.-i posványcsigák (Lym- naeidae) teljes anatómiai, élettani és rend­szertani feldolgozása (1927-1930). Foglalko­zott az Adriai-tenger lábasfejűivel (Cepha­lopoda) és bogárcsigáival (Polyplacophora) (1937-1940); a Pisidium, Vallonia, Pomatias, Sadleriana és Pagodulina nemzetségek Kár­pát-medencei elterjedésével és rendszerta­nával; barlangok élővilágának - elsősorban a barlangi puhatestűek - vizsgálatával (1931-1942) is; faunisztikai kutatásokat vég­zett Tihany, Kőszeg, Sopron és Győr környé­kén, a Mátrában, a Bükkben, a Mecsekben és a Gutin hegységben; hatalmas mennyisé­gű faunisztikai és ökológiai adattal járult hozzá Soós Lajos A Kárpát-medence Mollusca faunája c. munkájának megírásához. 114 tud.-os publikációja mellett 150-nél több is­meretterjesztő és népszerűsítő cikket írt. Fő művei a mo.-i Lymnaea-félékről, a mezte­lencsigákról, vmint a rablócsigákról írott monográfiái. - A Debreceni Tud.-os Társa­ság 1. tagja (1935-1948), a Szt. István Akad. r. tagja (1941-1948), a M. Barlangkutató Társa­ság választmányi tagja (1943-1948), a Ter- mészettud.-i Társulat (1933-1948) és a Bioló­giai Társaság Állattani Szakosztályának tag­ja. - A Kir. M. Természettud.-i Társulat Bugát- díja. - Idegen nyelvű munkáit H. (Hans) Wagner néven jegyezte; az általa leírt ta- xonok nevében is így szerepel. F. m.: Adatok a magyarországi Lymnaeák anatómiai, élettani és rendszertani ismeretéhez (Annales histori- co-naturales Musei Nationalis Hungarici, 27., 1930, 71-157.); Die Nacktschnecken Ungarns, Croa- tiens und Dalmatiens. I—III. (uo., 28., 1934, 1-30.; 29., 1935,169-212.; 30., 1936,67-104.); Neue Beiträge

Next

/
Thumbnails
Contents