Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

W

Wagner

950

ban kiadta a német Hoffmann-féle határozót Magyarország virágos növényei címmel, amely Jávorka Sándor Magyar Flórájának megjelenéséig a legtöbbet forgatott határozó volt. Bp.-en a Felsőerdősori Nőképző Int. ig.-ja (1911-től), szakfelügyelő (1914-től), orsz. tanítóképző int.-i főig. (1928. évi nyugdíjba vonulásáig). Elkészítette a hazai hár- sak monografikus feldolgozását, és kiadta a hazai hársak exsiccatáját, 250 példányból álló herbáriumi kadványát (1929-1934). Gö- rögo.-i kutató- és gyűjtőútjáról (1934, Szata- la Ödön zuzmókutatóval és Hulják János botanikussal együtt) gazdag herbáriumi anyaggal tért haza, az út eredményeiről (3 új növényfaj és sok új lelőhelyadat) a Feddes Repertorium c. nemzetközi kiadványban számolt be. - Szenvedélyes gyűjtőként a növényeken kívül lepkéket, élete vége felé posz- méheket (Bombus) is gyűjtött. Hatalmas és szépen préselt herbáriumát a szegedi egynek adta el (1933), amelynek nagy része a II. vh. során elpusztult. Szerencsére a kritikailag is feldolgozott Tilia és Centaurea gyűjt- ét megtartotta; az előbbit még életében a M. Természet tud.-i Múz. Növénytárának ajándékozta, az utóbbit halála után a múz. megvásárolta; mindkettőt a múz. Növénytára őrzi jelenleg is. - A szegedi tudományegy. tb. doktora (1933).

F. m.: Magyarország virágos növényei (Bp., 1903); Magyarország gyomnövényei (Bp., 1908; saját színes festményeivel); A magyarországi Centaureák ismertetése (Bp., 1910); Hársfatanulmányok (Magyar Botanikai Lapok, 1914); Magyarország harsai (Kertészeti Közlemények, 1941-1945). írod.: Kárpáti Zoltán: W. J. emlékezete (Botanikai Közlemények, 1961. 59.); Szinnyei XIV: 1382.

Kováts Dezső

Wagner János (1906. nov. 22. Bp. - 1948. okt. 6. Bp.): zoológus, malakológus. - Abp.-i Pázmány Péter, majd a pécsi Erzsébet Tudományegy.-en tanult; biológia, geológia és paleontológia tárgyból doktori oklevelet szerzett (Pécs, 1928). Az MNM Állattára puhatestű-gyűjt.-ében Soós Lajos vezetése alatt ösztöndíjasként dolgozott (1927-1929), a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa (1930), a pécsi egy. Állattani Int.-ében tanársegéd (1930-1933), az MNM Állattárában gyakornok (1933-1936), segédőr (19361938), I. osztályú segédőr (1938-1940), múz.-i őr (1940-1944), végül I. osztályú múz.-i őr (1944-1948). Közben a debreceni Tisza István Tudományegy.-en egy.-i magántanárrá habilitált (1934). Hosszabb ideig dolgozott a Nápolyi Zoológiái Állomáson

(1939). - Elsősorban a m., horvát és dalmát fauna meztelencsigáin és ragadozó tüdőscsigáin (1929-1948) végzett anatómiai, élettani és rendszertani vizsgálatokkal szerzett nemzetközi hírnevet. Feldolgozta a bécsi Naturhistorisches Museum és a szófiai Kir. Múz. meztelencsiga-, vmint a berlini Zoologisches Museum és a frankfurti Sencken- berg Museum ragadozócsiga-anyagát. Nevéhez fűződik a mo.-i posványcsigák (Lym- naeidae) teljes anatómiai, élettani és rendszertani feldolgozása (1927-1930). Foglalkozott az Adriai-tenger lábasfejűivel (Cephalopoda) és bogárcsigáival (Polyplacophora) (1937-1940); a Pisidium, Vallonia, Pomatias, Sadleriana és Pagodulina nemzetségek Kárpát-medencei elterjedésével és rendszertanával; barlangok élővilágának - elsősorban a barlangi puhatestűek - vizsgálatával (1931-1942) is; faunisztikai kutatásokat végzett Tihany, Kőszeg, Sopron és Győr környékén, a Mátrában, a Bükkben, a Mecsekben és a Gutin hegységben; hatalmas mennyiségű faunisztikai és ökológiai adattal járult hozzá Soós Lajos A Kárpát-medence Mollusca faunája c. munkájának megírásához. 114 tud.-os publikációja mellett 150-nél több ismeretterjesztő és népszerűsítő cikket írt. Fő művei a mo.-i Lymnaea-félékről, a meztelencsigákról, vmint a rablócsigákról írott monográfiái. - A Debreceni Tud.-os Társaság 1. tagja (1935-1948), a Szt. István Akad. r. tagja (1941-1948), a M. Barlangkutató Társaság választmányi tagja (1943-1948), a Ter- mészettud.-i Társulat (1933-1948) és a Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának tagja. - A Kir. M. Természettud.-i Társulat Bugát- díja. - Idegen nyelvű munkáit H. (Hans) Wagner néven jegyezte; az általa leírt ta- xonok nevében is így szerepel.

F. m.: Adatok a magyarországi Lymnaeák anatómiai, élettani és rendszertani ismeretéhez (Annales histori- co-naturales Musei Nationalis Hungarici, 27., 1930, 71-157.); Die Nacktschnecken Ungarns, Croa- tiens und Dalmatiens. I—III. (uo., 28., 1934, 1-30.;

29., 1935,169-212.; 30., 1936,67-104.); Neue Beiträge