Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

Ü - V

947 Vörös Boldizsár történész. - A bp.-i Pázmány Pé­ter Tudományegy. BTK latin-történelem szakán tanult (1944— 1948), tanára volt töb­bek között Doma- novszky Sándor és Hajnal István. Böl­csészdoktori szigorlatot tett (1948), majd tör­ténelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett (1949). A M. Orsz. Levéltárban gyakornok (1948), majd a Levéltárak Orsz. Központjában tud.-os kutató (1950-1957). Ismét a M. Orsz. Levéltár (1957-1963), utóbb a BTM munka­társa (1963-1968), ahol az akkor tervezett Budapest története c. monográfia IV. kötetének (1849-1918) előkészítésével bízták meg. Ezt követően a Művelődési Min. Levéltári Igaz­gatóságán min.-i főelőadó (1968-1970), majd az MTA Történettud.-i Int.-ében tud.-os fő­munkatárs (1970-1982), később tud.-os ta­nácsadó (1982-1995). Pályája során különbö­ző egy.-eken tartott előadásokat; az ELTE BTK egy.-i tanára (1991-1995). - Kutatási területe a 18. sz.-tól 1918-ig terjedő korszak társadalom- és művelődéstörténete, amelyen belül ki­emelt szerepet kapott a várostörténet. A levél­tári területen töltött évei alatt főként a levéltá­rak történeti kutatási tevékenységének meg­szervezésével, összehangolásával és a szak­mai kiadványok szerkesztésével foglalkozott. Hozzávetőlegesen 50, a levéltári módszertan témakörébe tartozó közleménye jelent meg, vmint A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás (1956) c., máig alapvető műve. Ezekben az években több levéltári szakfolyó­iratot is szerkesztett. A BTM-ben töltött kb. hat év alatt a főváros dualizmus kori történe­tét kutatta; a történeti folyamatok és a város- politika mellett a változások „főszereplőit", a városlakókat is vizsgálatai körébe vonta éle­tükkel, házaikkal, lakásaikkal, szórakozásaik­kal, kultúrájukkal együtt. A múz.-hoz fűződő kapcsolata hosszú évtizedeken át eleven ma­radt, figyelemmel kísérte a nagyobb kiáll.-ok születését, többek között a Budapest két évezre­de c., nagyszabású állandó kiáll. (1979) szak­értője volt. Hosszú éveken át tagja volt a BTM Tud.-os Tanácsának. Egy.-i oktatóként 1980- tól rendszeresen részt vett a muzeologia sza­kos hallgatók képzésében. A Történettud.-i Int.-ben töltött évtizedek alatt születtek legki­emelkedőbb tud.-os munkái. Önálló kötetei mellett több mint 100 közleménye jelent meg. Legjelentősebb műve a főváros 1849 és 1918 közötti történetét bemutató kötet (1978). Szakterületének úttörő jellegű munkái közé tartozik a Budapest legnagyobb adófizetői 1873- 1917 (1979), amelyben a mikrotörténet eszkö­zeivel dolgozott fel egy bonyolult társada­lomtörténeti témakört. Egy világváros születése (1973) c. munkájában a főváros korai történe­tét szinte filmszerűen, a kortárs szemüvegén át vetíti elénk. A 10 kötetes Magyarország tör­ténete - az 1686-1890 közötti korszakot tár­gyaló - 4., 5. és 6. kötetébe közel 40 ív terjede­lemben írt politika-, társadalom- és művelő­déstörténeti fejezeteket, amelyekben komplex módon mutatta be a folyamatokat és esemé­nyeket, s tág teret szentelt a tömegkultúra so­káig elhanyagolt területének. Számos munká­jával gazdagította a helytörténeti irodalmat, amely egyik legkedvesebb tudományterülete volt. Ide tartozó művei közül talán a Győr történetéről és kultúrájáról írott tanulmányai a legjelentősebbek. - A Levéltári Közlemények (1955-1989), a Levéltári Szemle, a Műemlékvéde­lem (1957-1995), a Budapesti Negyed (1993­1996) c. szakfolyóiratok szerkesztőségi tagja, a História rovatvezetője (1979-1991), felelős szer­kesztője (1989-1991), majd szerkesztőbiz.-i tagja (1992-1996). Számos hazai és nemzet­közi tud.-os programban vállalt szerepet, s nagyszámú előadást tartott bel- és külföldi konferenciákon, többek között Franciao.-ban, Ausztriában, az USA-ban és Lengyelo.-ban. - A M. Történelmi Társulat (1948-tól), ill. a helytörténetírást irányító Elnökségének tagja, a Hl Történeti Választmányának, az MTA Művészettörténeti és Szociológiai Biz.-ának, Művelődéstörténeti Biz.-ának (1986-1996), Bp. Főpolgármestere Magisztrátusának (1991-1994), a BTM Tud.-os Tanácsának tagja (1988-1994), a Nemzetközi Várostörténeti Biz. M. Nemzeti Biz.-ának tagja, majd elnöke (1985-1990), a Hajnal István Kör választmá­nyi tagja (1989-1996). - A történettud.-ok kan­didátusa (1972), doktora (1979). Az Osztrák Köztársaság Nagy Érdemkeresztje (1985), Pro urbe Budapest díj (1992). F. m.: Pest-budai hétköznapok. Egykorú naplók és emlék­iratok tükrében 1805-1848. Vál., s. a. r. és bev. (Emlé­kek Budapest Múltjából. 10. Bp., 1966); Gazdaság és

Next

/
Thumbnails
Contents