Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Ü - V
947 Vörös Boldizsár történész. - A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. BTK latin-történelem szakán tanult (1944— 1948), tanára volt többek között Doma- novszky Sándor és Hajnal István. Bölcsészdoktori szigorlatot tett (1948), majd történelem-latin szakos tanári oklevelet szerzett (1949). A M. Orsz. Levéltárban gyakornok (1948), majd a Levéltárak Orsz. Központjában tud.-os kutató (1950-1957). Ismét a M. Orsz. Levéltár (1957-1963), utóbb a BTM munkatársa (1963-1968), ahol az akkor tervezett Budapest története c. monográfia IV. kötetének (1849-1918) előkészítésével bízták meg. Ezt követően a Művelődési Min. Levéltári Igazgatóságán min.-i főelőadó (1968-1970), majd az MTA Történettud.-i Int.-ében tud.-os főmunkatárs (1970-1982), később tud.-os tanácsadó (1982-1995). Pályája során különböző egy.-eken tartott előadásokat; az ELTE BTK egy.-i tanára (1991-1995). - Kutatási területe a 18. sz.-tól 1918-ig terjedő korszak társadalom- és művelődéstörténete, amelyen belül kiemelt szerepet kapott a várostörténet. A levéltári területen töltött évei alatt főként a levéltárak történeti kutatási tevékenységének megszervezésével, összehangolásával és a szakmai kiadványok szerkesztésével foglalkozott. Hozzávetőlegesen 50, a levéltári módszertan témakörébe tartozó közleménye jelent meg, vmint A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás (1956) c., máig alapvető műve. Ezekben az években több levéltári szakfolyóiratot is szerkesztett. A BTM-ben töltött kb. hat év alatt a főváros dualizmus kori történetét kutatta; a történeti folyamatok és a város- politika mellett a változások „főszereplőit", a városlakókat is vizsgálatai körébe vonta életükkel, házaikkal, lakásaikkal, szórakozásaikkal, kultúrájukkal együtt. A múz.-hoz fűződő kapcsolata hosszú évtizedeken át eleven maradt, figyelemmel kísérte a nagyobb kiáll.-ok születését, többek között a Budapest két évezrede c., nagyszabású állandó kiáll. (1979) szakértője volt. Hosszú éveken át tagja volt a BTM Tud.-os Tanácsának. Egy.-i oktatóként 1980- tól rendszeresen részt vett a muzeologia szakos hallgatók képzésében. A Történettud.-i Int.-ben töltött évtizedek alatt születtek legkiemelkedőbb tud.-os munkái. Önálló kötetei mellett több mint 100 közleménye jelent meg. Legjelentősebb műve a főváros 1849 és 1918 közötti történetét bemutató kötet (1978). Szakterületének úttörő jellegű munkái közé tartozik a Budapest legnagyobb adófizetői 1873- 1917 (1979), amelyben a mikrotörténet eszközeivel dolgozott fel egy bonyolult társadalomtörténeti témakört. Egy világváros születése (1973) c. munkájában a főváros korai történetét szinte filmszerűen, a kortárs szemüvegén át vetíti elénk. A 10 kötetes Magyarország története - az 1686-1890 közötti korszakot tárgyaló - 4., 5. és 6. kötetébe közel 40 ív terjedelemben írt politika-, társadalom- és művelődéstörténeti fejezeteket, amelyekben komplex módon mutatta be a folyamatokat és eseményeket, s tág teret szentelt a tömegkultúra sokáig elhanyagolt területének. Számos munkájával gazdagította a helytörténeti irodalmat, amely egyik legkedvesebb tudományterülete volt. Ide tartozó művei közül talán a Győr történetéről és kultúrájáról írott tanulmányai a legjelentősebbek. - A Levéltári Közlemények (1955-1989), a Levéltári Szemle, a Műemlékvédelem (1957-1995), a Budapesti Negyed (19931996) c. szakfolyóiratok szerkesztőségi tagja, a História rovatvezetője (1979-1991), felelős szerkesztője (1989-1991), majd szerkesztőbiz.-i tagja (1992-1996). Számos hazai és nemzetközi tud.-os programban vállalt szerepet, s nagyszámú előadást tartott bel- és külföldi konferenciákon, többek között Franciao.-ban, Ausztriában, az USA-ban és Lengyelo.-ban. - A M. Történelmi Társulat (1948-tól), ill. a helytörténetírást irányító Elnökségének tagja, a Hl Történeti Választmányának, az MTA Művészettörténeti és Szociológiai Biz.-ának, Művelődéstörténeti Biz.-ának (1986-1996), Bp. Főpolgármestere Magisztrátusának (1991-1994), a BTM Tud.-os Tanácsának tagja (1988-1994), a Nemzetközi Várostörténeti Biz. M. Nemzeti Biz.-ának tagja, majd elnöke (1985-1990), a Hajnal István Kör választmányi tagja (1989-1996). - A történettud.-ok kandidátusa (1972), doktora (1979). Az Osztrák Köztársaság Nagy Érdemkeresztje (1985), Pro urbe Budapest díj (1992). F. m.: Pest-budai hétköznapok. Egykorú naplók és emlékiratok tükrében 1805-1848. Vál., s. a. r. és bev. (Emlékek Budapest Múltjából. 10. Bp., 1966); Gazdaság és
