Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Ü - V
925 Varjú F. m.: Magyar Skansen (Ethnographia, XLVIII., 1937, 330-340.); A tilalmasi tanyák építkezése (Bp., 1940); A Nagykunság vidék népének építészete. Miskolczy Lászlóval (Bp., 1943); A magyar falu építészete. Társszerzőkkel (Bp., 1955); Történeti stílusok a magyar népi építészetben (Építőipari Műszaki Egyetem Tudományos Közleményei, X. 5., 151- 175.); Kidé és a Borsa-völgy népi építészete. Feldolgozta, s. a. r. H. Csukás Györgyi, Kecskés Péter (Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény Forráskiadványai 1. Ház és ember, 11., 1997). Irod.: V. L. (1904-1984). Emlékkötet. Szerk. Kecskés Péter (Ház és ember, 3., 1985); Kecskés Péter: V. L. (Ethnographia, XCVI., 1985, 374- 376.); Az építész és néprajzkutató V. L. Kiáll.-i kát. Összeáll. H. Csukás Györgyi, Kecskés Péter (TÉKA, 1994. 2., 88.). - Bibi.: V. L. irodalmi munkássága. Szerk. Kecskés Péter (Ház és ember, 3., 1985, 46-53.). Kecskés Péter Vári Bálint; ered. Wandrasko (1876 Sze- pesváralja - 1948 Bp.): metszetkonzervátor, könyvkötő, dublírozó. - A pesti Gotterma- yer Nándor-féle könyvkötészetben tanult és dolgozott (1895-től). Németo.-i tanulmány- útján a berlini Kupferstichkabinetben sajátította el a metszetkonzerválási eljárásokat. A Szépművészeti Miíz.-ban dolgozott (1909— 1941; nyugdíjba vonulásáig), a konzervátor- műhely alapító szakembere és vezetője. Bp. ostroma (1944-1945 tele) után a múz. visszahívta dolgozni. A metszet- és rajzgyűjt. anyagának mintaszerű, remek montírozása részben az ő műve. E feladatkörén kívül mint ezermester szívesen vállalt egyéb munkákat is az önálló dublírozó műhely létrehozásáig. Sokat dolgozott festmények új vászonra húzásával (dublírozás), emellett elvégezte az antik terrakottagyűjt., vmint a régi (közép- és újabb kori) szobrászati gyűjt, átrendezési munkáinak technikai kivitelezését is. Eredményesen foglalkozott szakképzéssel; tanítványai a műhely későbbi munkatársai: Pál Tibor és Zsiga József. Irod.: B. J.: In memoriam V. B. (Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 2., 1948, 66-67.); Móré Miklós: Adatok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek gondozásáról és a restaurátor-osztály múltjáról (Múzeumi Műtárgyvédelem, 4., 1977, 23.). Vozil Irén Varjas Béláné, Nyilassy Vilma (1924. jún. 23. Szombathely - ? Bp.): irodalomtörténész. - A Pázmány Péter Tudományegy. m.-né- met szakán végzett (1946). Az OSZK könyvtárosa (1945-1951), a Petőfi Ház (1951— 1954), majd a Petőfi Irodalmi Múz. (PIM) munkatársa (1954-1970), osztályvezetője. Szakterülete a reformkor irodalma, a Petőfi- kutatás és az irodalmi muzeologia volt. A PIM évkönyvének szerkesztője (1964). Számos tanulmányt tett közzé irodalmi folyóiratokban, napilapokban. F. m.: Kéziratos források az OSZK-ban 1789-1867 között. Szerk. (Bp., 1950); Petőfi Sándor összes művei. Kritikai kiad. 1-7. Társszerk., s. a. r. (Bp., 1951- 1964); Arany János. Dokumentumkötet. Szerk. (Bp., 1957). Nagy Csaba Varjú Elemér, csekei (1873. okt. 14. Fel- sőludány - 1944. dec. Bp.): művelődéstörténész, múzeumigazgató. - A bp.-i tudományegy.-en szerzett diplomát. Az MNM Könyvtárának szolgálatába lépett (1898); könyvtári segéd (1899-től), II. osztályú segédőr (1901-1909). A vallás- és közoktatási miniszter kinevezte az állam által Kassa városától megvásárolt Felső-mo.-i Rákóczi Múz. miniszteri biztosává, majd ig.-jává (1909- 1913); bevezette a múz. gyűjt.-einek szakszerű beosztását és nyilvántartását. A kassai múz. ügyeinek rendezése után visszatért az MNM-be (1913. nov. 5.), ahol előbb az Érem- és Régiségtár ig.-ja, majd - a tár három önálló osztályra bontása után - a Történeti Osztály ig.-ja lett. 1925-re sikerült újjárendeznie a Nemzeti Múz.-nak a háború miatt bezárt és lebontott régiségtári kiáll.-át; a németo.-i tanulmányutak tapasztalatait is felhasználó kiáll, olyan újszerű volt, hogy az Orsz. M. Régészeti Társulat bevádolta őt Hóman Bálint főig.-nál A társulat elsősorban azt kifogásolta, hogy ~ a (főként ős- és ókori) régészeti leletegyüttesek halmazát, vmint művészi műtárgytípusokat felsorakoztató, kincstárszerű bemutatás helyett inkább a nemzeti múlt értékeit előtérbe helyező, kultúrtörténeti jellegű kiáll.-t, ill. régiségtárat kívánt létrehozni. 1929-ben megrendezte a Történeti Osztály első nagyobb szabású, állandó tárlatát is. Hivatali pályája végén részt vett az 1932. évi velencei egyezménnyel Ausztri
