Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Ü - V
923 Varga irányítás alá (1962. ápr. 21.). Széles körű ismeretterjesztő munkát folytatott, fontos szerepe volt a járási könyvtár fejlesztésében is. Füvessy Anikó Varga Nándor Lajos (1895. jan. 1. Losonc - 1978. ápr. 17. Bp.): grafikus. - Családja Sepsiszentgyörgyre költözése (1908) után a Ref. Székely Mikó-Koll.-ban tanult. Meghatározó diákköri élménye Gyárfás Jenő műtermének megismerése. Bp.-en a Képzőművészeti Főisk. növendéke (1913-tól), az I. vh. kitörése után katona a galíciai fronton, majd Barcarozsnyón (1914-1915). Rövid sepsiszentgyörgyi tartózkodása idején (1917) elkészítette a reformáció emlékkönyvének címlapját, egy Bethlen Gábor-oklevél alapján rekonstruálva a ref. címert. 1919 elején Bp.-re menekült. Tanári oklevelének megszerzése után a Képzőművészeti Főisk. Grafikai Osztályán tanársegéd (1925-1929), majd tanszékvezető (1931-től). Sikeres művészként önálló kiáll.-okon, nemzetközi tárlatokon szerepelt, munkáival díjakat nyert. A Kecskeméti Művésztelepen dolgozott (1922), a Szinyei Merse Társaság ösztöndíjával felkereste Bécs, München, Párizs, Milánó, Firenze, Róma és Velence múz.-ait (1925), kiállított a bp.-i Ernst Múz.-ban. Állami ösztöndíjjal Londonban grafikatörténeti tanulmányokat végzett (1929, 1931); átnézte a British Museum teljes grafikai anyagát. Hazatérőben beutazta Európát (Brugge, Brüsszel, Amszterdam, Nürnberg). Házasságkötése (1932) után felesége, Hollaky Emma családjának aldobolyi kúriájában alkotta meg a Székely Nemzeti Múz.-ba szánt falképeit (1933). A grafika (rézkarc, rézmetszet) mestere; jelentős grafikai szakíró; cikkeit maga illusztrálta és szedte. Összeállította a székelyföldi művészek bibliográfiáját. Egy egész grafikusnemzedék felnevelője (nyári művésztelepek, 1940-1947). Kényszemyug- díjazták (1948; 1956-ig nyugdíját nem fizették ki). A M. Építőművészek Szövetsége Mesterisk.-jának tanára (1953-tól); ezzel párhuzamosan magán rajzisk.-t nyitott; számos tanítványa került be a Képzőművészeti, ill. az Iparművészeti Főisk.-ra. 1958-ban és 1964-ben újra kiállíthatott (Bp., Derkovits, ill. Dürer Terem), 1963-tól Ny-ra is kiengedték; Olaszo.-ban, majd Párizsban és az USAban járt tanulmányúton, Washingtonban Munkácsy-adatokat kutatott. A comói Nemzetközi Ex libris Kongresszus résztvevője (1968). Munkái tíz ország múz.-aiban találhatók meg (többek között Londonban, Bécsben, Genovában, Washingtonban, Cle- velandben, Sepsiszentgyörgyön, Bp.-en, Szombathelyen, Torontóban, Brüsszelben). - Mint László Ferenc ig.-őr tanítványa 1910- től dolgozott a Székely Nemzeti Mwz.-nak; az erősdi festett edényeket, a népi építészeti elemeket stb. rajzolta, dokumentálta, a ho- moródszentmártoni székely népviselet leírásáért elnyerte a múz. jutalmát (1913). Az új, saját múzeumépület elkészülte alkalmából, László Ferenc felkérésére, ex libris-terveket készített. Három évtizeden át foglalkoztatta a múzeumépület belső dekorációja (üveg- és falfestmények). Restaurálta, majd üzembe helyezte a Bem-nyomdát; a fővárosi aukciókon, a nyilvánosságra kerülő levéltárakban székely vonatkozású darabokat (festményeket, leveleket, könyveket, nép- művészeti munkákat) szerzett be a múz.- nak. Az 1848-as kiáll.-ra restaurálta Gyárfás Jenő festményét, a Gábor Áron halálát (1942- 1943). Bibliofil kiadványban dolgozta fel a múz. könyvtárában található 15-16. sz.-i hungarikumok fametszetanyagát. Lerajzolta a város építészeti emlékeit, a múz.-nak ajándékozta teljes életműsorozatát, majd - miután a sorozat (1000 db felett) a vh. végén, az evakuálás során elpusztult - a műveket a lehetőségek szerint pótolta. Székely Zoltán ig.-val levelezett a menekített anyag sorsáról. Új sepsiszentgyörgyi szkíta leletekről jelentek meg rajzai (1960), barátjával részt vett a székelykeresztúri ásatásokon, s közösen jelentették meg Sepsiszentgyörgyöt bemutató füzetüket. 75. születésnapja alkalmából a múz. kiáll.-sal köszöntötte (1970), 1975-ben ő idézte fel Gyárfás Jenő alakját. A Szépművészetben publikálta munkáit, hallgatóinak munkáiból tíz grafikai évkönyvet szerkesztett (1931-1948). - A Royal Society of Painter-Etchers and Engravers tagja (1940), t. tagja (1970), a M. Grafikusok Egyesületének és a M. Rézkarcoló Művészek Egyesületének tagja, utóbbinak elnöke is. A Kisgrafika Barátok Körének alapító tagja, később elnöke. - A Szinyei Merse Társaság grafikai díja (1923, 1924), érdemes művész
