Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Ü - V
919 Váli 221.); Múzeumok Pest megyében (Pest Megyei Múzeumi Füzetek. Új sorozat 3. Főszerk. Soós Sándor. Szentendre, 1996, 37.); Mándy Stefánia: Vajda Lajos (Bp., 1983); V. J. kiállítása a Műcsarnokban. Kát. bevezető: Mándy Stefánia (Bp., 1981); MÉL IV: 928. Mazányi Judit Vajda Pálné: -» Csizmánk Irén Vajkai Aurél; ered. Wagenhuber (1903. máj. 14. Kolozsvár - 1987. nov. 29. Bp.): orvos, néprajzkutató, múzeumigazgató. - A Pázmány Péter Tu- dományegy.-en orvosi oklevelet szerzett (1927). Pályája kezdetén a pszichológia érdekelte, de Palotay Gertrúddal, Györffy Istvánnal és Visky Károllyal való megismerkedése után figyelme a néprajz felé fordult. 1930-tól rendszeres néprajzi kutatásokat folytatott. Veszprémben muzeológus (1937-től), Keszthelyen múzeumig. (1939- től), Bp.-en a Néprajzi Múz. kutatója (1941), az Erdélyi Tud.-os Int.-ben Szabó T. Attila munkatársa (1942), a Magyarságtud.-i Int. kutatója (1942-1945), a Néptud.-i Int. tanára (1945-1948). A Pázmány Péter Tudomány- egy. Néprajzi Tanszékének előadója (19461948). Veszprémben a Bakony Múz. ig.-ja (1949-1955), majd tud.-os osztályvezetője (1955-1965; nyugállományba vonulásáig). - Sokrétű munkássága kiterjedt a népi építészet, a népi orvoslás, a paraszti életmód, a népi kultúra területére. 427 tanulmánya, cikke jelent meg szakfolyóiratokban (Ethnographici, Néprajzi Értesítő stb.) és napilapokban. A veszprémi múz. adattára több tízezer céduláját és közel 30 fényképfelvételét őrzi. - A történelemtud.-ok kandidátusa (1959). - A M. Néprajzi Társaság Györffy István-em- lékérme (1977). F. m.: Cserszegtomaj. Egy hegyközség élete (Néprajzi Értesítő, 1939.2-4., 170-204.); A csatkai búcsú (Eth- nographia, 1940, 50-73.); Veszprém megye népi építészete (Néprajzi Értesítő, 1940,1-22., 310-344.); A szentgáli juhászat (Magyarságtudományi Intézet Évkönyve, 1942, 1M0.); Népi orvoslás a Borsavölgyében (Kolozsvár, 1943); Népünk természetismerete (Bp., 1948); A magyar népi orvoslás kutatása (Bp., 1948); Parasztfürdőhelyek (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1955, 76-106.); Balaton melléki présházak (Bp., 1958); A Bakony néprajza (Bp., 1959); Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. I—II. (Bp., 1959-1987); Balatonmellék (Bp., 1964); Cserszegtomaj helynevei (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 2., 1964, 303-328.); Veszprém (Veszprém, 1970); Füstös konyhás házak a Balaton környékén. (Ethnographia, 84., 1973, 82-96.); Szőlőprések és díszítésük a Balaton északi mellékén. (Ethnographia, 88., 1977, 440-462.). írod.: Petánovics Katalin: Dr. V. A. 75 éves (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 14., 1979, 11-18.; bibl.-val); Balassa Iván: V. A. (Ethnographia, 1989, 483-485.); S. Lackovits E.: Búcsú V. A.-tól. (Néprajzi Hírek, 1987. 2., 106-107.); Matyiké Sebestyén József: A Balaton-mellék néprajz- tudósa. V. A. (Somogyi Honismeret, 1986. 1., 95-97.). Kópházi Ferencné Valentin Béla: — Szentneményi Béla Váli László (1878. márc. 29. Kassa - 1958. aug. 16. Bp.): festő, képkonzervátor, restaurátor. - Jog- és államtud.-i doktori oklevelet szerzett (1910). Állami szolgálatát a kassai Felsőmo.-i Rákóczi Muz.-ban kezdte (1911- től). Az MNM konzervátora (1918-tól), majd az Orsz. Szépművészeti Múz.-nál teljesített szolgálatot (1919-1943). Nyugdíjba vonulása után a Szépművészeti Múz. főig.-ja kérvénnyel fordult Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszterhez azzal, hogy ~ hivatali munkássága annyira fontos és nélkülözhetetlen, hogy szolgálatba való visszatartása hivatali érdekből feltétlenül szükséges. Ettől kezdve szaktudásával továbbra is hozzájárult a múz. nagy értékű képeinek megmentéséhez és megőrzéséhez. A bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. röntgen-laboratóriumának vezetői állása terhére múz.-i ig.-őrré nevezték ki (1943). F. m.: Hütter János eperjesi szenátor fogadalmi képének restaurálása (Magyar Művészet, III., 1927, 272-275.); Divald Koméi: Hütter János eperjesi szenátor fogadalmi képe a Nemzeti Múzeumban c. cikkéhez); Szadai táj - A Szépművészeti Múz. vásárlása 1940-ben (Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei, X. 1940, 207.).
