Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
T
Török 906 júl. 29-étől). Bonnban, Nürnbergben, Würtz- burgban, Tübingenben járt tanulmányúton (1871-1872). Strassbourgban az egy.-i oktatást és kutatást tanulmányozta (1872. ápr.-1874. szept.). A Kolozsvári Egy. Orvosi Karának Bonctani Tanszékén az élettan és a szövettan ny. r. tanára (1872 ősze-1878). 1878-ban hozzálátott egy antropológiai múz. megszervezéséhez. Mo.-on először hirdetett és tartott rendszeres előadásokat antropológiából (1879). Ettől az évtől kezdve jelentek meg írásai a Természettudományi Közlönyben. Antropológiai tanulmányok folytatása céljából saját költségén eljutott Párizsba, Berlinbe, Algírba, Svájcba (az utóbbi két országban ásatásokat is végzett). Közben lefordította (Pethő Gyulával közösen) és megjelentette Paul Topinard könyvét (Az anthropologia kézikönyve. Bp., 1881). A bp.-i tudományegy. BTK-n felállított Embertani Tanszék tanára (1881. szept. 8-ától). Megalapította az első m. antropológiai folyóiratot, az Anthropologiai Füzeteket (1882); első - és egyetlen - számát egyedül írta és szerkesztette. 1883-ban átvette az MNM által felajánlott koponyagyűjt.-t. Munkássága során szinte a semmiből teremtette elő a mintegy 15 000 koponyát tartalmazó gyűjt.-t, amelyet az MNM Néprajzi Osztályán helyezett el (1906). - Am. antropológia megalapítója. Erejét a kraniológia módszertani megreformálására fordította. Antropológiai mérőműszereket szerkesztett. Az Archiv für Anthropologie (Braunschweig) hasábjain 12 évig elhúzódó, mintegy 700 oldalt kitevő értekezéssorozatot indított (1889), amely egyetlen - gr. Széchenyi Béla K-ázsiai expedíciójából származó - ájnú koponyáról szólt. Az elsők között alkalmazta a biometriai módszert és a valószínűség-számítást az antropológiában. Embertani méréseket végzett kihantolt történelmi személyek csontvázán (III. Béla, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc), és foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával is. A darwinizmus korai híve. Idegen nyelveken (főleg németül) megjelent, nagyszámú tud.-os írása, vmint az általa szerkesztett koponyamérő (craniometer) alapján neve külföldön is jól ismert. A genfi antropológiai kongresszus megnyitásának előestéjén halt meg. - Az MTA 1. tagja (1892; mindmáig az egyetlen m. antropológusként); székfoglaló beszédét III. Béla „testereklyéinek" embertani vizsgálatáról tartotta (1893). A müncheni és a párizsi embertani társulat, a londoni The Japan Society tb. tagja, a moszkvai embertani társulat örökös tagja, a berlini embertani, a bonni régészeti, a német bonctani társulat és a németo.-i emberbúvárok társulatának r. tagja, a washingtoni Anthropological Society, a havannai Sociedad antropologica de la Isla de Cuba, a brüsszeli Société d'Anthropologie és a bécsi embertani társulat 1. tagja, a prágai Ecsky Lid munkatársa. - Emléktábláját 1991-ben avatták fel az ELTE Embertani Tanszékén. E m.: Közlemények a kolozsvári bonctani intézet kopo- nyagyűjteményéről (Orvos-Természettudományi Értesítő. I. Orvosi Szak. Kolozsvár, 4., 1879, 102- 115.); Antropológiai Füzetek (Bp., 1882); Über ein Universal-kraniometer (Leipzig, 1888); Jelentés III. Béla király és neje testereklyéiről (Bp., 1893); Adatok az Árpádok testereklyéinek embertani buvárlatához (Értekezések a természettudományok köréből, 23 [9]., 1894, 1-66.); Esdő szó a magyar nemzethez a honalapító királyok emléke iránt való kegyelet ügyében III. Béla király halálának 701.-ik évfordulója alkalmából (Bp., 1897). írod.: Semayer Vilibáld: T. A. emlékezete (Ethno- graphia, 23., 1912, 257-267.); Bartucz Lajos: A „kraniológia pesti reformátora" (Természettudományi Közlöny, 74., 1942,1-8.); Bartucz Lajos: Dr. T. A. élete és működése (Anthropologiai Közlemények, 6., 1962, 67-75.); Réti E.: Magyar darwi- nista orvosok (Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica, 31., 1964, 117— 313.); Eiben Ottó: Megemlékezés Ponori T. A. antropológus professzorról születésének 150. évfordulóján. (Anthropologiai Közlemények, 34., 1992, 3-6.); Farkas L. Gy.-Dezső Gy.: A magyar antropológia története a kezdetektől napjainkig (Szeged, 1994); Pallas 16.; Pallas 18. (2. pótkötet); Révai 18.; Szinnyei XIV.: 104-106.; MÉL II.: 904. - Bibi.: Horváth, Csaba-Pap, I.: T. A. (Anthropologia Hungarica, 22., 1992, 67-85.). Makra Szabolcs Török Gyula (1911. aug. 21. Abony - 1997. jan. 27. Bp.): régész, múzeumvezető. - Lánya Török Gyöngyi művészettörténész. - A szegedi tudományegy.-en történelmet, földrajzot és régészetet tanult, doktori okle-
