Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
T
899 Tóth ill. az álkérészekre (Plecoptera) váltott; néhány utolsó publikációja ezen csoportok hazai képviselőit tárgyalja. Összesen 42 nyomtatásban megjelent közleménye zömében hazai és Kárpát-medencei rovarokkal foglalkozó faunisztikai munka, néhány cikke a palearktikus holyvák taxonómiáját tárgyalja. - AM. Rovartani Társaság tagja (1954-től). F. m.: A Bakony hegység futóbogár-alkatú faunájának alapvetése (Coleoptera: Cicindelidae et Carabidae) (A Veszprém Megyei Múzeumok közleményei 12., 1973, 275-351.); A Kárpátmedence felemáslábfejízes bogarainak (Coleoptera, Heteromera) lelőhelyadatai. I. (Folia Entomologica Hungarica, 26., 1973. 1., 165-192.); Holyvák 11. - Staphylinidae II. (Magyar- ország Állatvilága, 7. köt., 6. füzet. Bp., 1982); Staphylinidae (Coleoptera) from the Hortobágy National Park (in: The Fauna of the Hortobágy National Park. II. Ed. Mahunka Sándor. Bp., 1983, 179- 195.); Holyvák V. - Staphylinidae V. (Magyarország Állatvilága, 7. köt., 9. füzet. Bp., 1983); Holyvák VII. - Staphylinidae VII. (Magyarország Állatvilága, 7. köt., 11. füzet. Bp., 1984); A Bakony hegység holy- vafaunájának alapvetése. III. (Coleoptera: Staphylinidae) (Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyi- ensis, 4., 1985,85-105.); Holyvák VI. - Staphylinidae VI. (Magyarország Állatvilága, 7. köt., 10. füzet. Bp., 1989); Provisional check-list of Hungarian stone- flies (Plecoptera) (Annales historico-naturales Musei Nationalis Hungarici, 82., 1990, 75-89.); Holyvák VIII. - Staphylinidae VIII. (Magyarország Állatvilága, 7. köt., 12. füzet. Bp., 1993). írod.: Tóth Sándor: Emlékezés dr. T. L.-ra (Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis, 12., 1993, 7-13.). Szél Győző Tóth Mike Mihály (1838. szept. 25. Őr - 1932. okt. 3. Kalocsa): jezsuita szerzetes, tanár, mineralógus. - Belépett a jezsuita rendbe (1854. szept. 30.). Nagyszombati próbaévei után a bécsi Baumgartenbergben nyelvészeti és szónoklati (1856-1858), majd Pozsonyban bölcseleti tanulmányokat végzett (1859). Az 1860/61. tanévben Kalksburgban tanult. Kalocsán, a jezsuita gimn.-ban a természetrajz és a természettan tanára (1861-1872). Innsbruckban teológiát végzett (1865-1868). Pappá szentelték (1868). Kalocsán tanított (1869-1872), közben a jezsuita rend harmadik próbaévét töltötte a Klagenfurt melletti Sankt Andrében (1870). A szatmári gimn.- ban hittantanár (1872-1877), rövid kalocsai tartózkodás (1877-1879) után Kalksburgban fizikát és magyart tanított (1879-1881). Ismét a kalocsai gimn. tanára (1881-1918, ill. 1925-1932); közben Szatmáron a leánygimn. ig.-ja (1918-1923), majd a pécsi Pius gimn. tanára (1923-1924). 1925-ben visszahelyezték Kalocsára, ahol hetvenéves tanári múlt után helyezték nyugállományba (1930). - Saját kezű feljegyzése szerint 26 lapban 270 cikke jelent meg a legkülönbözőbb témákban. Az oktatás mellett hivatásának tekintette az ifjúság lelki és erkölcsi nevelését; e témában is számtalan írása jelent meg. Az 1860-as évektől foglalkozott fotográfiával. A kalocsai gimn.-ban 1863-tól rendelkezésére álló fényképíró géppel és az előhíváshoz szükséges vegyszerekkel és készletekkel dolgozott, s tapasztalatait A fényképészet titkai c. könyvben publikálta (1875), amely Mo. első ilyen jellegű kiadványa volt. Műveit saját felvételeivel illusztrálta. Fényi Gyula csillagász kérésére, a külföldet is megelőzve, tökéletesítette az égbolt fényképezésének technikai megoldását. A magyar síkság jövője (1878) c. írása az Alföld fásításának módját részletezte. Irt a mikroszkóp történetéről is (1881). - Munkásságának legjelentősebb és legmaradandóbb része az ásványtanhoz kötődik. Kutatásait a jezsuita rend támogatta. Ausztriai tanulmányai alatt bejárta az Alpok országait, később Fran- ciao.-ban töltött néhány hónapot (1878), majd Anglia, Belgium, Hollandia, Németo., Svájc, Olaszo. és Spanyolo. ásványaival és nevezetességeivel ismerkedett. Európa minden jelentősebb ásványtárában megfordult. Ásványtani főművét 20 esztendei anyag- gyűjtés után Magyarország ásványai (1882) címmel adta ki. Bejárta a Kárpát-medence összes bányáját és kőfejtőjét, közben tanulmányozta a bécsi udvari ásványtárat, az MNM ásványtárát, a selmeci bányászati akad. ásványtárát és a birodalmi földtani int. gyűjt.-eit. A sorscsapások következtében
