Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

T

883

Térey

vmint érem- és plakettgyűjt.-t, háborús jelvényeket adományozott (utóbb átadva az MNM Éremtárának). Érmei, plakettjei között elsőrangú francia mesterek alkotásai is voltak, zömét azonban - száz fölött - m. művek (Teles, Reményi, Beck Ö. munkái stb.) tették ki. Az I. vh. előtt gyűjtötte a m. várakat és kastélyokat ábrázoló képeslapokat. A több mint másfél ezer darabos kollekciót 1925-ben az Iparművészeti Múz.-nak ajándékozta, írod.: Fábri Anna: „A szép tiltott táj felé". A magyar írónők története két századforduló között. 1795-1905 (Bp„ 1996, 169-172., 178.); Horváth Hilda: Iparművészeti kincsek Magyarországon (Bp., 2000, 64-65.); MÉL II.: 840.

Horváth Hilda

Temesváry Rezső (1864. márc. 25. Bécs - 1944. márc. 22. Bp.): orvos, szülész-nőgyógyász, etnográfus. - Tanulmányait Bécs- ben és Bp.-en végezte, a bp.-i tudomány- egy.-en szerzett orvosi oklevelet (1887). A bp.-i női klinikán tanársegéd (1887-1888), majd Bécsben, Berlinben, Stockholmban és Párizsban járt tanulmányúton (1888-1890). A Fehér Kereszt Egyesület Nőgyógyászati Int.-ében főorvos (1891-1901), a szülészet egy.-i magántanárává képesítették (1903). A hazai anya- és csecsemővédelem egyik megszervezője, az Orsz. Anya- és Csecsemővédelmi Egyesület alapítója (1908), vezető főorvosa (1917-ig). Az I. vh. alatt a Beteg Katonák Hospitiuma hadikórház parancsnoka, a Weiss Alice Gyermekágyas Otthon ig.-ja (1910-1944), az OTI egyik szakrendelésének, az anya- és csecsemővédelem orvosa. Jelentős népi orvoslási gyűjt.-e volt, néprajzi és orvostörténeti szempontból feldolgozta a szüléssel kapcsolatos hiedelmeket, babonákat, bekapcsolódott a Népegészségügyi Múz. szervezésébe, egyik felügyelője volt a bp.-i Kir. Orvosegyesület Orvostörténeti Múz.-ának. A Gynaecológia c. folyóirat szerkesztője (1902-1908).

F. m.: Előítéletek, népszokások és babonás eljárások a szülészet körében Magyarországon (Bp., 1899); A tejelválsztás és szoptatás élet- és kortanának kézikönyve (Bp., 1901); Anyavédelmi törekvések Magyarországon (Bp., 1918).

írod.: Szállási Árpád: T. R. (Orvosi Hetilap, 1977. 12.); MÉL III.: 783-784.

Kapronczay Károly

Térey Gábor (1864. február 9. Dárda - 1927 Baden, Németo.): művészettörténész, képtárigazgató. - Genfben, Londonban, Bázelben és Strassburgban végezte tanulmányait. A bázeli egy.-en Jacob Burckhardt tanítványa. A strassburgi egy.-től hivatalos megbízást kapott Hans Baidung Grien életművének feldolgozására és kiadására (1892). A freiburgi egy.-en a művészettörténet magántanára (1894—1896). Fontos szerepet játszott a Szépművészeti Múz. tervpályázatainak elbírálásánál is; koncepcióját a Műcsarnok és a Pester Lloyd c. lapokban ismertette. Az Orsz. Képtárban a rajz- és metszetgyűjt. kezelője (1896-tól), majd a Festészeti Osztály vezetője ig.-őri rangban (1898-tól); elkészítette, s később megjelentette a metszetgyűjt. átfogó kat.-át. Szakmai érdeklődése elsősorban a 15-16. sz.-i német művészet felé irányult, vezető muzeológusként a felépítendő Szép- művészeti Múz. gyűjt.-ének egészével foglalkozott. A hiányos kortárs külföldi műtárgyanyag fejlesztése terén legnagyobb érdeme August Rodin öt szobrának megvásárlása. A Szépművészeti Múz. Régi Képtárának ig.-ja (1904-1926); a múz. festmény- és rajzanyagának feldolgozásával és első tud.-os kat.-ainak összeállításával vált munkássága jelentőssé. Több kiáll.-t szervezett a rajz- és grafikai gyűjt, anyagából, s elkészítette a kiáll.-i kat.- okat. Cikkei és kritikái jelentek meg a Pester Lloydban. Csányi Károllyal együtt közreműködött az Ernst Múz. Árverési kat.-aiban a tárgyak leírásánál (1917-től). A M. Orsz. Képzőművészeti Tanács tagja (1901-1926), udvari tanácsos (1918-tól).

F. m.: Die Handzeichnungen des Hans Baidung Grien. I—III. (Strassburg, 1894-1896); Die Gemälde des Hans Baidung Grien. I—II. (Strassburg, 1896); A Szépművészeti Múzeum pályatervei (Műcsarnok,

65., 1899. 2-3.); Museum für Schönen Künste (Pester Lloyd, 1899.14 März.); Az Országos Képtár metszetgyűjteményének betűsoros katalógusa (Bp., 1900); A festőművészet remekei (Bp., 1902); A Szépművészeti Múzeum. Képtár leíró lajstroma (Bp., 1906; 1918-ig négy kiadásban); Modern festők. I-IV. (Bp., 1904- 1907); Die Zeichnungen Rembrandt's im Budapester Museum der bildenden Künste (Leipzig, 1909); Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum metszet- és modern kézrajz-gyűjteményének katalógusa (Bp.,

1910); A gróf Pálffy János által hagyományozott kép- gyűjtemény leíró katalógusa (Bp., 1913); Az Országos