Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
T
871 Takács gyülekezetei - letétként - elsősorban textíliákból és ötvösmunkákból álló értékeiket a múz.-ban helyezzék el. Nyomdászattal, nyomdatörténettel, üvegművességgel, üvegiparral, textilművészettel, ónművességgel, ötvösséggel, asztalossággal, műemlékvédelmi munkákkal egyaránt foglalkozott. Muzeológusi tevékenysége mellett a tolcsvai gyülekezet lelkipásztori feladatait is ellátta (1966-1973). Debrecenben a Mester utcai gyülekezet lelkipásztora (1973-1990) és a Debreceni Koll. Egyházművészeti és Iskolatörténeti Múz.-únak ig.-ja (1973-1997); az intézményt a korszerű muzeologia elvei és gyakorlata szerint működő múz.-má alakította. Sokrétű munkássága Debrecenben a hely- történeti kutatómunkával gazdagodott. Részt vett a Ref. Doktorok Koll.-a Vallási Néprajzi Szekciójának munkájában. A KLTE Néprajzi Tanszékén oktatott. Egyházi és világi lapokban, folyóiratokban, évkönyvekben megjelent cikkeinek száma meghaladja a hétszázat. - Teológiai doktor, a történettud. (néprajz) kandidátusa (1989). Móra Fe- renc-díj (1992). F. m.: A zempléni hegység üveghutái (Bp., 1966); Parádi üvegművészet (Bp., 1970); A sárospataki nyomda története (Bp., 1978); A debreceni könyvkötőművészet (Debrecen, 1980); Református templomaink úrasztali térítői (Bp., 1983); Gyöngyhímzéses debreceni díszkötések (Debrecen, 1984); Debrecen ipara 1693-ig (in: Debrecen monográfiája. I. Szerk. Szend- rey István. Debrecen, 1984,411-462.); Bibliai jelképek a magyar református egyházművészetben (Bp., 1986); „Uram, hajlékodat, szeretem házadat...." Református művészet Magyarországon (Bp., 1990); A debreceni nyomda mintakönyve (Debrecen, 1991); Debrecen, a cívis város. 1693-1993. Hapák Józseffel, Módy Györggyel (Debrecen, 1994). írod.: Dankó Imre: T. B. (1930-1997) élete és munkássága (Debrecen, 1998). P. Szalay Emőke, Szentimrei Mihályné Takács Imre (1902 Sárvár - 1995 Bp.): agrárpolitikus, agrártörténész. - A bp.-i tudo- mányegy.-en közgazdaság-tud.-i (1925), majd doktori oklevelet szerzett (1926). A köz- gazdaság-tud.-i karon tanszéki gyakornok, ill. tanársegéd (1925-1931). Állami ösztöndíjjal a berlini tudományegy.-en agrárpolitikai és földművelésügyi közigazgatási tanulmányokat folytatott (1932/33. tanév). A Földművelésügyi Min.-ban előadói, ügyosztályvezető-helyettesi, ügyosztályvezetői, végül főosztályfőnöki munkakörben szolgált mint segédfogalmazó, fogalmazó, segédtitkár, titkár, osztálytanácsos és miniszteri tanácsos (1933-1947). Közben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtud.-i Egy. Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán egy.-i magántanári képesítést szerzett (1940). Az Agrártud.-i Egy. tanácsának egyhangú jelölése alapján az egy. Mező- gazdasági Karának bp.-i osztályán egy.-i ny. r. tanár, a közigazgatásjogi és közigazgatás- tani tanszék vezetője (1947). Ideiglenesen nyugdíjazták (1949), majd - annak ellenére, hogy 1945-ben korábbi emberi és politikai magatartását a Földművelésügyi Min.-ban működő igazoló biz. minden joghátrány nélkül igazolta - mint „osztályidegen" volt miniszteri tanácsost, feleségével együtt a Haj- dú-Bihar m.-i Esztár községbe kitelepítették (1951). A kitelepítés feloldása után Vecsésen laktak, 1956-ban költözhettek vissza Bp.-re. A M. Mezőgazdasági Múz.-ban tud.-os kutató (1955-1969), majd nyugalmazott tud.-os főmunkatárs (1969-1994); agrártörténeti kutatásokat folytatott. Több mint száz ált. és földművelésügyi közigazgatási, közgazdasági, agrárpolitikai és agrártörténeti tárgyú tanulmányt, cikket írt, főként a Magyar Gazdák Szemléjébe, a Magyar Közigazgatásba, a Köztelekbe, a Mezőgazdasági Munkatudományba és gyűjt.-es művekbe. Munkacsoport élén sajtó alá rendezte és szerkesztette a nyolckötetes Bibliographia litterarum Hungáriáé Oeconomicarum Ruralium IV-VIII. kötetét (1955-1968), továbbá tanulmányai jelentek meg a múz. évkönyvében. A múz. évkönyvének szerkesztője (1973-1980), a M. Mezőgazdasági Múz. Barátainak Köre bp.-i csoportjának elnöke (1970-1986). A Szt. István Akad. r. tagja, a Darányi Ignác Agrártud.-os Társaság választmányi tagja. - Az állam- és jogtud.-ok kandidátusa (1992). A Közgazdaságtud.-i Egy. jubileumi arany- (1976), gyémánt- (1986) és vasdiplomája (1991). F. m.: Kik esnek az Orsz. Mezőgazd. Bizt. Intézetnél balesetbiztosítási kötelezettség alá? (Bp., 1937); A Mezőgazdasági Múzeum rövid története (Bp., 1959; 4., átd. kiad. Bp., 1967); Magyarország földművelésügyi közigazgatása az Osztrák-Magyar Monarchia korában, 1867-1918 (Bp., 1989). Mártha Zsuzsanna
