Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)
Sz
867 Szűcs Szűcs Sándor (1903. okt. 23. Biharnagy- bajom - 1982. aug. 2. Debrecen): etnográfus, író, múzeumigazgató. - A debreceni tudo- mányegy. történelem-földrajz szakán tanult (1926-1930); tanára volt többek között Ecsedi István, a Déri Múz. ig.-ja. A debreceni egy.-i Földrajzi Int. díjtalan gyakornoka (1932-1934), szülőfalujába visszatérve a családi gazdaságot vezette, amellett néprajzi gyűjtőmunkával foglalkozott. Főként a pásztorkodás, a pákászat és a néphit témakörében végzett kutatómunkát. Megismerkedett, és szoros kapcsolatba került Györffy Istvánnal (1936), aki valódi tanítómestere lett. Györffy tanácsára és segítségével vett részt a Táj- és Népkutató Központ, ill. annak feloszlatását követően az Orsz. Táj- és Népkutató Int. munkájában. A biharnagybájo- mi Nemzeti Biz. titkára (1944), majd elnöke. Megszervezte a bihartordai Bihari Népfőisk.-t, amelynek ig.-ja volt (1946- 1950). A karcagi Györffy István Nagykun Múz. ig.-jaként (1952-1963; nyugdíjba vonulásáig) a II. vh.-ban elpusztult raktári és kiáll.-i anyag helyett jelentős új gyűjt.-t hozott létre. A „három föld": a bihari Sárrét, a Nagykunság és a Hajdúság pákász, halász, pásztor, paraszt népének víz közötti életét, a falvak, kisvárosok történetét kutatta és örökítette meg. Különleges érdemei vannak a hitvilág kutatásában, a táltos- és boszorkányhit megrajzolásában. Ráirányította a kutatók figyelmét a nád, a gyékény és más mocsári termékek gyűjtésére és felhasználására, a réti állattartás különleges vonásaira. Tanulmányait, írásait a Debreceni Szemle, az Ethnographia, a Néprajzi Értesítő, a Néprajzi Közlemények, a Magyar Élet, a Jászkunság, az Alföld, az Új Auróra, a Múzeumi Levelek, a Múzeumi Kurír hasábjain közölte. Hírlapi cikkeket, életképszerű leírásokat, tárcákat írt debreceni, tiszaföldvári, püspökladányi, berety- tyóújfalui, karcagi, komáromi, szolnoki és bp.-i lapokba. Tud.-os munkáinak java része résztanulmány vagy adatközlés. Dolgozatai, cikkei önálló kötetekbe rendezve a nagyközönség körében is népszerűek, nemcsak néprajzi forrásértéküknek, hanem sajátos, ízes-fordulatos, hangulatfes- tő-hangulatkeltő írásmódjának, páratlan nyelvi gazdagságának és a tartalomhoz igazított stílusának is köszönhetően. - A M. Néprajzi Társaság tagja. A M. Néprajzi Társaság Györffy István-emlékérme (1973). - 70. születésnapjára adta ki a szolnoki Damjanich János Múz. első évkönyvét (1973). Szülőfaluja és a debreceni Déri Múz. a Bajomi Krónika. Néprajzi és helytörténeti antológia Szűcs Sándor 70. születésnapjára. Szerk. Dankó Imre. (Biharnagybajom, 1973) c. kötettel köszöntötte. Végrendeleti- leg a Hajdú-Bihar M.-i Múz.-i Szervezetre hagyta bútorait, felszerelési tárgyait, könyveit, kéziratait, levelezését, a M. Néprajzi Társaságra pedig művei kiadásának szerzői jogát. Hagyatékát a püspökladányi Karacs Ferenc Máz.-ban helyezték el. A M. Televízió portréfilmet készített róla (1975). 1755-ben épült szülőházát (Biharnagybajom, Petőfi u. 4.) népi műemlékké nyilvánították (1977), falán domborművet helyeztek el emlékére (1983. okt. 22.; Györffy Sándor alkotása). Nevét viseli a bihar- nagybajomi művelődési ház (1987-től), falán emléktáblát helyeztek el (Györffy Sándor alkotása). Püspökladányban utca viseli nevét. F. m.: Néprajzi vonatkozások Bihar-vármegyében (in: Bihar vármegye. Szerk. Nadányi Zoltán. Bp., 1938, 164-245.); A régi Sárrét világa (Bp., 1942); Pusztai krónika (Bp., 1946); Pusztai szabadok. Rajzok a régi Alfáid életéből (Bp., 1957); Békési históriák (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai. 6. Gyula, 1959); Szól a duda, verbuválnak. Verbunkosok és obsitos históriák a néphagyományban (Bp., 1962); Betyárok, pandúrok és egyéb régi hírességek (Bp., 1969); Régi magyar vízivilág (Bp., 1977); Tudományos disputa (Békéscsaba, 1980). írod.: Bellon Tibor: Beszélgetés a „templomnyi időt megért ház" lakójával (Bihari Múzeum Évkönyve. I. Berettyóújfalu, 1976, 357-361.); Péter László: Sz. S. köszöntése (Ethnographia, LXXTV., 1963. 3., 502-504.; Sz. S. fontosabb műveinek jegyzékével); Balassa Iván: Sz. S. az etnográfus. - Sz. S. irodalmi munkássága (Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv. 1973. Szolnok, 1973, 13-31.); Péter Imre: Egy élet a Sárrétért. Sz. S. emlékezete (Bi
