Bodó Sándor - Víga Gyula (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok (Budapest, 2002)

B

Bátky

70

tori dokumentáció. Restaurátorképzés jegyzetei (Bp., 1991); A kijevi kard restaurálása (Műtárgyvédelem, 21., 1992, 9-21.); Environmetal damages on outdoor sculptures-means of protection. - Conservation of the Kiev-sword (in: Cultural Heritage and Restorer in the Changing World. 8th International Restorer Seminar. Sárospatak, 1993. Bp., 1994, 182-184.; 191-201.); Bronzszobrok korrózióvédelme. Nemes Katalinnal, Morgós Andrással (Korróziós Figyelő, XXXVII., 1997,118-122.).

Irod.: Morgós András: In memoriam B. G. (Műtárgyvédelem, 24., 1995, 7-9.).

Morgós András

Bátky Zsigmond, felsőbátkai (1874. jan.

5. Kocs - 1939. aug. 27. Bp.): etnográfus, geográfus. - A bp.-i tudományegy. természetrajz-földrajz szakán Lóczy Lajos tanítványaként tanult (1892-1897), Néhány adat a magyar Nagy Alföld klímatographiá- jához c. értekezésével doktori oklevelet szerzett (1900). A karcagi ref. gimn.-ban helyettes tanár (1894/95. tanév); tanítványa volt többek között Györffy István. Érdeklődése a néprajz felé fordult. Az MNM munkatársa (1896-tól); a Néprajzi Tárban Jankó János közvetlen munkatársaként, majd a könyvtári osztályon dolgozott (1909-től). A György Aladár által szerkesztett A Föld és népei c. népszerűsítő kézikönyv második kiadása részére megírta Magyarország néprajzát

(1905). Elkészítette az első néprajzi múz.-i tárgykatalógust, a gyakorlati muzeologia kézikönyvét, amelyen nemzedékek sora nevelkedett (1906). Útmutatója alapvető szemléleti változást hozott, hangsúlyozta a használati tárgyak, a paraszti munkaeszközök múz.-i gyűjtését. Múz.-i munkaköre ellenére a földrajzzal nem szakította meg kapcsolatát; Kogutowitz Károllyal és Littke Auréllal lefordította A. Suppan A fizikai földrajz alapvonalai c. munkáját (1911), isk.-i földrajzi térképet készített, a Földrajzi Közlemények társ- szerkesztőjeként (1913-1919) a folyóirat profilját az emberföldrajz irányába fordította, és nagy számban jelentette meg településföldrajzi, néprajzi cikkeit. A Kogutowitz

Károly-féle földrajzi Zsebatlasz-sorozat megindítója és egyik szerkesztője (1915-1926). Részt vett a trianoni béketárgyalásokra készített etnikai térkép megszerkesztésében. Az MNM Néprajzi Osztályának kormány- biztosa (1919 őszétől), majd ig.-ja (1921— 1934; nyugdíjba vonulásáig). Intézményvezetőként elérte, hogy az alkalmatlan városligeti Iparcsarnokból a múz. átköltözhessen a népligeti Tisztviselőtelep gimn.-ának épületébe (1924-1925), ahol a megfelelő raktárak és munkaszobák biztosítása mellett 30 teremből álló etnológiai és néprajzi állandó kiáll.-t valósított meg (1929). Újraindította és szerkesztette az 1916-ban elakadt Néprajzi Értesítőt (1926-1934). A folyóiratot az összehasonlító tárgyi néprajz szolgálatába állította; itt jelentek meg a m. sátorról, házról, tűzhelyről, lőportartókról szóló nagy hatású cikkei. Több kötet (Rábaközi hímzések, Kalotaszegi varrottasok) szerzőjeként tevékeny részt vállalt az 1924-ben megindított Magyar Népművészet sorozat megjelenésében. Györffy Istvánnal és Viski Károllyal együtt elkészítette a m. népművészet első áttekintő összefoglalását (1928), majd ugyancsak velük megvalósította a tudományszak legnagyobb vállalkozását, A magyarság néprajza c. szintézist (I-IV. köt., 1933-1935); ebben a táplálkozás, az építkezés és a mesterkedések nagy fejezeteit írta meg. Egy.-i katedrát nem vállalt, noha emlékezetesek az 1930-as évek elején a múz. fiatal munkatársai számára rendszeresen tartott szemináriumszerű beszélgetései. Különösen jelentősek a m. lakóháztípusok rendszerezésével kapcsolatos, közép- és K-európai összehasonlító vizsgálatok alapján elért eredményei. Településtörténeti témájú etimológiai cikkei viszont a kortárs kritikát sem állták ki. Érdeme még az európai földrajzi és néprajzi szakirodalom folyamatos hazai ismertetése. - AM. Nemzeti Nép- művészeti Biz. tagja (1928), a M. Néptud.-i Biz. meghívott tagja (1931-1939), a M. Néprajzi Társaság alelnöke (1912-1913), t. tagja (1935). A Földrajzi Gyakorlatok (1912-1918), a Földrajzi Közlemények (1913-1918), a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya Értesítőjének szerkesztője (1926-1934). - Szobrát szülőfalujában állították fel.

F. m.: Magyarország néprajza (in: A Föld és népei. V. Szerk. György Aladár. Bp., 1905,173-237.; hason-